Kim Taehyung || Tae ff

Epilógus!

Író:

   A szél finoman kavarta a homokot, majd hirtelen le csillapodott, épp akkor, mikor Jiu le terítette a kis takarót!
   Néhány méterrel tőle nevetés csendült, mire önkéntelenül oda kapta tekintetét. Jungkook és Taehyung vidáman nevetgélve birkóztak a parton, míg mellettük Taewon és Namjoon halat pucoltak, amit Jin fogott percekkel ezelőtt, Jisoo szurkolásával.
   Nem messze Jiutól sétálgatott a tábornok, feleségével és Taehyung anyukájával.
-Várj segítek! - hallott meg egy hangot, mire mosolyogva pillantott Yoongira.
-Köszi! - mosolygott rá, majd együtt sikeresen ki pakoltak mindent a piknikhez.
   Jó érzéssel töltötte el, hogy Yoongi végre újra a régi önmaga. Ugyanolyan önfeledten tud nevetni és bohóckodni, mint régen!
-Jól vagy, ugye? - kérdezte aggodalmasan, mire Jiu nevetve ölelte meg az aggodalmaskodó férfit. Tettére Yoongi is fel nevetett, majd kicsit billegtette a lányt ölelgetés közben, aztán vidáman folytatták tevékenységüket.
   Ahogy végeztek Taehyung is fel bukkant széles mosollyak az aecán, Kook társaságában, egy-egy öl fával, amivel az alíg pár méterre lévő nyársalóhoz igyekeztek.
-Itt a halacska! - kurjantott Namjoon, majd meg indult feléjük.
  Végül mindnyájan csatlakoztak. Nemsoká a sült hal mennyei illatát lehetett érezni a levegőben, mire Jiu izgatottan ficeregni kezdett.
-Nyugi, baby! - nevetett halkan Taehyung, majd óvatosan felesége gömbölyű hasára simított. - Azonnal kapod!
   Gyengéd mosollyal az arcán hajolt Jiuhoz, majd finom csókot lehelt a lány ajkaira, amitől Jiu ereiben szinte száguldozott vére.
  Ahogy ajkaik szétváltak, Taehyung aranyosan kuncogott a lány pirosló arcát látva. Imádta, hogy Jiu, még így négy év el teltével is így reagál az érintésére.
  Imádta a lányt, minden porcikáját, rezdülését, minden apró mozzanatát árgus szemekkel figyelte, és jól el raktározta azt, és szinte csnggött a lány szavain, itta azokat, szomjazott rájuk, pont mint a lány édes ajkaira.
   A lány meg szállottja lett, de nem volt ezzel másként Jiu sem!
  Attól fogva, hogy Taehyung hazatért, el választhatatlanok lettek, szinte le sem lehetett vakarni őket egymásról, Taehyung függőévé vált!
 
   A délután kellemes hangulatban telt, Jiu pedig vissza gondolt az első alkalomra, mikor Taehyung el hozta őt a tenger partra.
   Apró mosoly szökött ajkaira, amik szinte azonnal fájdalmas grimaszba vágtak át.
-Hé! - kapott keze után Yoongi. - Jól vagy? Teljesen le sápadtál!
-Azt... azt hisze... Aaahh, fhááj!
-Jiu? - Taehyung ijedten ugrott feleségéhez el kiáltva magát. - Hívjátok a kórházat.

  Két mentős tolta a lányt a kórház folyosóján, és bár hihetetlen fájdalmai voltak, ahogy Jiu egy pillanatra végig nézett kisérőin halkan el nevette magát. Mindenki izgatottan szaladt a hordágy mellett vagy mögött, egymás szavába vágva magyarázva. Mindenki nyugtatott mindenkit, miközben Taehyung Jiu kezébe kapaszkodva sodródott az árral, az ájulás határán. Jungkook csak a szemeit meresztgette, arcáról lerítt az ijedtség, Yoongi pedig a mentő ápolóknak magyarázta milyen időközönként jönnek a fájások!
   Egyszóval Jiu úgy érezte magát, mintha egy olasz szappanoperába csöppent volna.
-Hé! - szorította meg finoman Taehyung kezét, mire az ijedten rezzent össze, de mosolyt erőltetett magára. Látszott mennyire fél, sosem tagadta felesége elől, mennyire fél, hogy a szülés alatt bármelyikőknek baja lesz! - Nem lesz semmi baj! Szeretlek!
  A szülés zökkenőmentesen zajlott, amin Taehyung is jelen lehetett, ezáltal élete legnagyobb csodáját élhette át, mikor végre kezében tarthatta újszülött lányát.
-Mi lesz a neve? - kérdezte Jiu, aki még nem tudta gyermeke nemét!
-Areum! - mondta Taehyung boldog vigyorral az arcán. - Angyal. A mi angyalunk!
  
  Három nap múlva engedték haza Jiut és a kis Areumot, aki máris agyonig volt kényeztetve. Hol Jungkook és Yoongi voltak, hol Jin és Jisoo, hol Namjoon akik nem bírtak magukkal, és folyton fel bukkantak a fiataloknál. De legtöbbet mégis Yoongi volt az, aki babusgatta a kicsit.
 
-Figyelj kicsim! - mondta Taehyung, reggeli közben. Ritka pillanatok egyike volt, amikor csak kettesben lehettek.
  Jiu várakozva nézett szerelmére.
-Gond lenne, ha ma jönne két vendégünk?
-Folyamatosan van 2-3 vendégünk, szívem! - nevetett fel halkan Jiu, párja kezére csúsztatva sajátját.
-Igen! - mosolygott a férfi. - De ők még nem voltak itt!
-Óh, rendben... legyen!
   Érdekelte kik lesznek az új vendégek, de nem kíváncsiskodott, csak kivárt.
  Dél körül szólalt meg a csengő.
  Ahogy Taehyung be vezette vendégeiket, Jiu három férfit pillantott meg. Egyikőjük Yoongi volt, aki azon nyomban a lányhoz lépett, majd egy ölelés után meg is kaparintotta a kezében pihenő Areumot!
-Szívem!Szeretném bemutatni Neked a kettes osztag legújabb két tagját! Jung Hoseok! - mutatott a magasabbikra, aki tisztelettudóan meg hajolt, széles mosollyal az arcán. Jiu önkéntelenül vissza mosolygott, aztán Taehyung a másik férfihoz fordult.
-Park Jimin!
   Jiu hirtelen meg szólalni sem tudott, csak tett két lépést és át ölelte a férfit! Tudta mennyit tett Jimin Yoongiért, hogy neki köszönhető, hogy nem vált agyatlan harcológéppé!
- Köszönöm! Köszönöm, hogy vigyáztál Yoongira!
   A szíve tele volt hálával eziránt a fiatal férfi iránt!
  Hálás volt mindazért amit az élet adott neki. Szerető férjet, összetartó családot, hűséges barátokat. Jobbat nem is kívánhatott volna magának!
  A nap hátralevő részében megjelent Namjoon is jegyesével, illetve Jin és Jisoo, Jungkook társaságában!
  Mivel ilyen szépen össze gyűlt a társaság Taehyung elérkezettnek látta az időt, hogy meg tegye be jelentését. Jiu bíztatóan mosolygott, mire Tae figyelmet kért barátaitól!
-Nos, mint tudjátok, nemsoká keresztelő. A keresztanya személye-itt Jisoo-ra mosolygott-nem kérdéses, ugyanakkor, szeretném ha tudnátok, hogy számunkra mind ugyanolyan fontosak vagytok, és nem kivételezésnek szánjuk, de úgy gondoltuk, hogy Yoongit szeretnénk fel kérni, legyen a keresztapa!
  Mindenki arcán az öröm és megértés mutatkozott, Yoongi viszont meglepetten kapta szájához kezét, örömkönnyei viszont utat törtek maguknak!
-Meg mondtam! - szólalt meg hirtelen Jimin. - Fogom még látni az örömkönnyeket a szemedben!
   Olyan boldogan mosolygott, hogy barna szemei teljesen eltűntek.
-Köszönöm, köszönöm! - motyogta Yoongi, és még mindig könnyeivel küszködve vette karjaiba a kis angyalkáját!
  Jiu szíve mérhetetlen szeretettel és melegséggel telt meg ahogy nézte őt. Yoongi hosszú utat tett meg, úgy mint mindannyian, és Taehyung meg tanította nekik mi az önzetlen barátság, szeretet. Mindnyájan érezték!
   És Jiu tudta, hogy ők mostmár egy nagy család! Jimin, szerelmével Hobival, Yoongi Jungkook-al, Jin és Jisoo, Namjoon és Yuna, és ők hárman!
-Igaz a mondás, hogy nem a pénz tesz gazdaggá, hanem az igazán szerető család, és barátok!
  Hoseok szavai még sokáig lebegtek, napfényt varázsolva szívükbe!

                                                      Vége!

   Nos, ennek a kis történetnek is vége! Én szerettem ugyan írni, de valamiért úgy érzem, mégsem lett az igazi, ettől függetlenül itt hagyom, és változtatni sem szeretnék rajta!
  Terveimről: nos, tervezek egy Namjin ficit, ami az Elveszett emlékek című sztorimhoz fűződne, illetve már jeleztem egy Jikook-os ficit is:Just because, de tartogatok egy kis meglepit is, amivel nemsokára jelentkezem. Addig is puszi 😘💜