Oneshot

Loki-Altató

Kérte: -
Szavak száma: 2033
Fandom: Marvel
Páros: OC x Loki

Már 2 hónapja hogy Asgardban vagyok, de nem bánom. Amíg Midgardon voltam csak a szenvedés jutott nekem, semmi más. Az lesz a legjobb ha n agyvonalakban elmagyarázom miért utáltam otthon lenni.

Apám egy jólmenő multicég vezetője, anyám pedig lakberendező. Ezzel nem is lenne baj, csak hogy a szüleim nem foglalkoznak velem, de ha mégis az annyiból áll hogy veszekednek velem, sőt van mikor apám meg is ver. Barátaim nincsenek, mondjuk nem is baj. Legalább nincs aki átverjen.

Röviden-tömören ennyi. Itt jön a kérdés, hogy hogy kerültem Asgardra? Nos ez igen egyszerű.

Egyik este miután apám jól megvert, elmentem otthonról. Csak ki akartam szellőztetni a fejem. Mikor kiértem a parkba, leakartam ülni az egyik közelei padra mivel fájt mindenem, de már annyira rosszul voltam, hogy a lábaim felmondták a szolgálatot és összeestem. Annyit még érzékeltem hogy valaki felemel, utána képszakadás. Miután magamhoz tértem egy idegen szobában találtam magam ahol a fehér és arany színek domináltak. Fel akartam ülni, de hirtelen fájdalom nyilalt minden porcikába. "Meghaltam volna?" Ezen az egy kérdésen morfondíroztam egy darabig, míg ki nem nyílt az ajtó amin egy idős hölgy jött be.

-Látom magához tért. Hogy érzi magát?-kérdezte kedvesen.

-Fáj mindenem. Meghaltam?-tettem fel a legfontosabb kérdést.

-Dehogy is kedvesem.-mosolyodott el, mire belőlem kitört a zokogás.-Mi történt? Hol fáj?-rohant hozzám az idős hölgy, mire rázni kezdtem a fejem.

-Miért élek még?-alig bírtam kinyögni ezt a kérdést a sírástól.

-Mert megmentettelek.

-Nem.....nem akarok élni.-megint elkapott a sírógörcs mire az idős az hölgy egy bögrét nyújtott felém amit elfogadtam.-Ez mi?-kérdeztem rekedtes hangon közben segített felülni.

-Tea.-mondta, majd belekortyoltam a bögre tartalmába. Valami borzasztó íze volt, de megittam mindet. Hirtelen álmosság fogott el, majd se kép se hang.

Nos igen, így kezdődött az egész. De ennek már 2 hónapja. Viszont ugyan olyan véleményen vagyok min voltam. Meg akarok halni. Nem nagyon beszélgetek senkivel. Nincs értelem. A napjaim unalmasan teltek egészen a mai napig, ugyanis mikor a nekem kirendelt szobalány hozta a reggelimet, kicsit mintha szomorkás lett volna.

-Jó reggelt Nisse.-köszöntem neki, mire viszonozta a gesztust.-Valami baj van? Olyan letörtnek tűnsz.-nézek rá aggódó tekintettel. Igen, én ilyen lelki szemetes vagyok.

-Nemkülönösebben csak tudja......ma reggel Loki herceg vissza tért.-kezdte.-Félre ne értsen, nem utálom a herceget, csak hát.....félek tőle. Ő nem olyan mint a bátyja.-mondta zavartan.

-Értem. Mondjuk én azt sem tudtam hogy a hercegnek van egy öccse.-nevettem fel idegesen mire Nisse elmosolyodott.

-Hát most már tudja. Mindegy is. Itt a reggelije. Jó étvágyat hozzá. Majd még később is jövök.-mondta és kiment. Elfogyasztottam a reggelim felét, majd elmentem mosakodni. Miután végeztem, egy zöld váll kidobós ruhát vettem fel, a ruha ujja direkt zöld átlátszó anyagból készült, könyékig felhasítva. Hozzá egy fekete magassarkút vettem fel. Barna hajam egy laza, ám de stílusos kontyba fogtam, benne pár fonttal. A ruha tökéletesen kiemelte zöldesbarna szememet. Pont a fürdőből jöttem ki mikor Nisse bejött.-Jó választás a zöld ruha.-mosolyodott el, majd már el is tűnt a reggelim maradványival. Nisse már megszokta hogy keveset eszek. Gondoltam meglátogatom a könyvtárat, így a kezembe vettem vagy 8 vastagabb könyvet és elindultam a könyvtár felé. Mikor oda értem benyitottam, de elég érdekes látvány fogadott ugyanis Thor és egy fekete hajú, zöld-fekete-arany ruhába öltözött férfi éppen veszekedtek, de érkezésemre rám kapták a tekintetüket.