I love you more than...[MinSung]

18.fejezet

Miközben Changbin a barátnőjéről beszélt a többieknek, Jisung kissé feszengve ült köztük, és imádkozott, hogy senki ne vegye észre a nyugtalanságát. Kicsit kellemetlen tény számára, hogy Minho anyukája az ő orvosa, aki olyan problémák megoldásában segít, amit nem szeretne mások tudtára adni. Tudja nagyon jól, hogy az orvosi titoktartás meg miegyebek miatt nem kell aggódnia, viszont mégis feszítette őt a tény, hogy mi van, ha amiket elmond a nőnek, ő tovább adja esetleg Minhonak, hogy aztán jót nevessenek rajta. Jisung alapvetően nehezen nyílt meg az orvosnak, de már viszonylag biztonságosnak érezte, hogy beszélhet vele, viszont ez a tény, hogy Minho a fia, kissé nehezen ment le a torkán.

Idegességében a körömágyát kezdte el vakarni, majd a felsértett bőrt tépkedni, egészen addig, amíg valaki rá nem tette a kezét az övére. Jisung meglepődve néz az övénél nagyobb kézre, és kell neki egy pár pillanat, mire ránéz az idősebbre, akihez a kéz tartozik.

- Mi a gond? - kérdezi tőle Minho halkan, kissé közelebb hajolva hozzá, hogy a többiek ne legyenek fültanúi a beszélgetésnek. Minho arcára egy apró mosoly szökik, és elkezdi a hüvelykujjával Jisung kézfejét cirógatni nyugtatásképp. - Nem tesz jót a szép kezednek, ha így bántod őket.

- Én csak...- harap alsó ajkába Jisung, majd vesz egy nagy levegőt. Minhoval beszél, aki eddig semmilyen hülyesége miatt nem nevette ki, nem nézte le. A tőle telhetőt adta mindig számára, így semmi félni valója nincs. - Csak kissé kellemetlen a hirtelen infó számomra, miszerint az agyturkászom a te anyukád. Mármint... érted. Nem igazán érzem magamat így...biztonságban.

- Azt hiszed, anya kibeszél téged és a problémáidat, én pedig jókat nevetek rajtad? - kérdezi Minho tőle szemöldök felvonva, de Jisung szomorkás tekintetét látva elkuncogja magát. - Jisung, anya ezt akkor se tehetné meg veled, ha a testvérem lennél. Plusz, nem az én dolgom, hogy tudjam a gondjaidat, ha akarod, úgyis elmondod nekem, amit úgy érzel, hogy tudnom kell. Nem erőltethetek semmit, amit te nem akarsz. Nekem bőven elég annyi információ rólad, amit te megosztasz velem. Nem mondom azt, hogy nem örülök, ha őszintén beszélsz nekem valamiről, de sose turkálnék olyan dolgokban és helyeken, ami nem rám tartozik. Plusz, így elmaradna a kedvenc folyamatom.

- Milyen folyamat? - kérdezi Jisung kissé magabiztosabban Minho szavai után.

- Ahol megismerhetlek napról napra - villant egy hatalmas, gyönyörű mosolyt a szőke felé, mire a másik csak vörös fejjel harap alsó ajkaiba, de nem szakítják meg a szemkontaktust egymás között. Jisung már csak a meleg hullámot érzi a mellkasában, ahogy minden félelme elszáll Minhoval szemben. Még az a tény se zavarja, hogy Minho azóta is fogja a kezét, sőt, hogy még nagyobb biztonságot adjon a fiatalabbnak, lassan összekulcsolja az ujjaikat, és Jisung ölében hagyja az egybefont kezeiket.

- És te, hyung? - szólítja meg őt közvetlen az asztal túloldaláról Jeongin, mire Jisung csak rákapja a fejét, kissé értetlen arccal, tekintve, hogy eddig egyáltalán nem volt részese a témának. - Van valakid?