Sétálj mellettem! (TodoBaku fanfiction)

8. rész - Koncert

Másnap kopogásra kelt. Kirishima és Kaminari álltak az ajtóba.
- Gyere, hamis személyivel elmegyünk piát venni a koncertre. - súgta oda neki Kirishima
- Hm, kezd érdekes lenni. - húzta a száját egy félmosolyra. - Összekészülök és mehetünk.
A város másik végébe mentek egy üzletbe, ahol köztudottan soha nem kértek igazolást senkitől hogy hány éves simán kiadták az alkoholt. Kaminari ment be a boltba álcázva kilétét nehogy valaki felismerje a sport fesztivál miatt. Addig a másik kettő a bolttól nem messze vár.
- Figyelj minden oké mostanában? - kérdezte Kirishima
- Ja. - válaszolt Bakugo
- Furán feszült vagy az elmúlt napokban és még a szokottnál is házsártosabb. - gondolkodott el a vörös hajú
- Nem vagyok házsártos. - üvöltött rá a szőke
- Látod erről beszélek. - vakarta meg a tarkójat Kirishima egy zavart mosoly kíséretében
- Hagyjál. - tette keresztbe maga előtt karjait. - Hol van már az az idióta a piával.
- Hé! Sikerült. - szaladt feléjük hatalmas vigyorral Kaminari
- Ne üvölts már te fogyatékos! - ordított rá Bakugo
- Mit vettél? - tépte ki a kezéből Kirishima a szatyrot.
- Sört. - mondta büszkén
- Jó. Akkor menjünk haza hozzánk. A szüleim a héten nincsenek otthon szóval amíg nem kezdődik a koncert lehetünk ott. - ajánlotta fel Kirishima.

Fel óra alatt oda is értek és ebédet követően a nappaliban ültek le.
- Hányra kell odaérni? - kérdezte Kaminari
- 4kor van kapunyitás. Most van fél 2, kb 3 körül el kell induljunk. - vázolta a tervet Kirishima 
- Akkor ide azzal a sörrel. - ugrott fel Bakugo.
Mindannyian a kezükbe fogtak egy-egy üveget és jó hangulatban beszélgetni kezdtek. A másfél óra alatt mind hárman megittam 2-2 sört és már elég jól érezték magukat.
- Kéne valami erősebb a koncert előtt. - szólalt meg Bakugo.
- Én már igyis nagyon jól vagyok. - nevetett fel Kirishima
- Csináljunk egy képet! - kiáltotta Kaminari aki már szinten nagyon jól volt.
Összehúzódtak és már készült is a kép
- Ez nagyon jo lett! Megy is twitterre. - ujjongott Kaminari
- Ha valami erősebbre vágysz a szüleimnek van whiskyje. - vigyorgott Bakugora a vörös hajú.
- Ide vele!
- Jó de indulnunk kell szóval vigyük el. Öntök egy üvegbe. - Kirishima kissé bizonytalan mozdulatokkal de végül sikeresen kivitelezte a mutatványt.
Mindannyian összekészültek és útnak is indultak. A maradék sört szinten átöntötték egy üdítős üvegbe, hogy az utcán ne legyen feltűnő.
Háromnegyed négyre értek a koncert helyszínre és be is álltak a sorba.
Bakugo érezte, hogy rezeg a telefonja a zsebében. Kicsit már részeg volt így elnyújtott mozdulatokkal halászta elő.
Todoroki üzent neki.
"Isztok??" ennyi állt benne
Ahogy meglátta a feladót és az üzenetet összeszorult a szíve. Végre kicsit elfelejtette. Visszacsúsztatta a telefont a zsebébe válasz nélkül hagyva a másikat.
- Hol a whisky? - fordult oda Kirishimához. Előhúzta az üveget és odanyújtotta. Belehúzott egyet és várta, hogy az alkohol maró íze elfelejtesse vele a felemás hajú fiút.
- Kérek én is! - nyúlt oda érte Kaminari - Jiroék basztatnak, hogy iszunk.
- Honnan tudják? - kerekedett ki Kirishima szeme  
- Szerintem levágták Twitterről - Kaminari is meghúzta a whiskyt és majdnem ki is köpte. - Fúj mi ez.
- Na jó akkor én is. - vette el Kirishima
Mivel nem sokat vittek még egyszer körbe ment és el is fogyott az ital.
Bakugo nem bírta tovább muszáj volt válaszolnia Todorokinak. Elővette a telefonját és látta, hogy jött egy újabb üzenet.
"Vigyázz magadra kérlek..."
"Aha. Jó." csak ennyit küldött vissza rá majd eltette a telefonját.

A koncert első fele nagyon jó hangulatban telt, viszont félúton érezte Bakugo, hogy a zárt hely fülledt levegője és az alkohol bódító hatása nem férnek meg egymás mellett. Tompa fájdalmat érzett a fejében és szédült.
- Hé Kirishima! - üvöltött oda a másiknak. - Muszáj kimennem mielőtt rosszul leszek.
- Ki kísérlek.. - kiabált vissza a másik
- Nem kell. Maradjatok itt.
Kirishima bólintott Bakugo pedig megindult kifelé. Kicsit émelygett de szerencsére épp időben indult el kifelé. Kikérte a kabátját a ruhatárból és leült kint egy padra. Az órájára nézett. Még csak 5 óra volt de már sötét. A friss hideg levegő jól esően simogatta az arcát. Hirtelen felindulásból tárcsázott és emelte a fülehez a telefont.
- Bakugo. - szólt bele pár csörgés után Todoroki. A legédesebb hang a másik számára.
- Hol vagy? - kérdezte tőle a szőke fiú kissé elnyújtott hangon.
- Te hol vagy? Minden rendben?
- Miért nem vagy itt? - kérdezte Bakugo
- Részeg vagy?
- És ha igen? - kiáltani akart de inkább nyöszörgés lett.
- Érted megyek. - mondta higgadtan Todoroki. Épp egy étterembe voltak Midoriyáékkal de gondolkodás nélkül állt fel és hagyta őket ott. - Hol vagy?
- Elküldöm a helyzetem. - mondta Bakugo és kinyomta a hívást. Megnyitotta a Line-t és nagy nehezen megosztotta Todorokival a helyzetét.

20 perc sem telt el és a felemás hajú már ott is volt. Szerencsére ezidő alatt Bakugo józanodott kicsit hála a hideg levegőnek.
- Bakugo. - szaladt oda hozzá. 
- IcyHot. - mosolygott rá. - Végre. - felállt és átölelte a másikat.
Todoroki meglepetten lépett egyet hátra.
- Mi történt?
- Ne tolj el kérlek - bigyesztette le az ajkát. Egy teljesen másik Bakugo állt most ott. - Csak ma ne utasíts el. Kérlek még egyszer utoljára. - újra átölelte.
- Elutasítani? - kérdezte Todoroki és most hagyta a másiknak, hogy ölelje.
- Igen a múltkor. - Bakugo bele fúrta az arcát a vállába - Annyira jó illatod van a picsába is.
- Én nem utasítottalak el. Csak nem akarom, hogy kihasználj. - maga is meglepődött azon, hogy ezt ki mondta. - Mindegy ezt ne most beszéljük meg hanem majd ha józan leszel.
- Kihasználni - ismételte meg Bakugo ezt a szót.
- Hol vannak a többiek? - terelte el a témát Todoroki és lefejtette magáról a szőke fiút.
- Még bent. - válaszolta egy kedvűen Bakugo.
- Nem vagy éhes? Vagy szomjas?
- De éhes vagyok. - jelentette ki Bakugo
- Mit ennél?
- Téged. - mondta maga elé.
Todoroki szíve nagyon dobbant.
- Ne játsz velem. - suttogta szomorúan, alig hallhatóan.
- Újra meg akarlak csókolni.
Todoroki nem válaszolt. Bakugo ráemelte a tekintetet.
- Minden egyes kibaszott nap. - ökölbe szorította a kezét.
- Bakugo. - súgta a felemás hajú fiú.
- A kurva életbe már. - horkant fel. - Nem érted? Nem fogod fel? Ennyire nem látszik, mennyire vágyom rád?
Todoroki szótlanul állt.
- Jól jegyezd meg, mert soha többé nem mondom el. - újból ráemelte a tekintetét, mely most villámokat szórt.
Ebben a pillanatban csapódott ki a koncertterem ajtaja és elkezdett kifelé áramlani a tömeg.
- Kurva életbe már!
- Ott van Kaminari és Kirishima. - Todoroki gondolkodás nélkül megfogta a másik kezét és húzni kezdte. Bakugo egymáshoz érő ujjaikra pillantott. Hirtelen felindulásból kezdte cirógatni hüvelyk ujjával a másik kézfejét. Todorokinak nagyon jól esett a gyengéd mozdulat de szeretett volna minél előbb szabadulni a helyzetből. Kiváncsi volt mit akart mondani Bakugo de még nem érezte késznek arra magát, hogy esetleges rossz hírt halljon. De tényleg akkor kéne szerelmet vallania amikor a másik részeg? Nem... ha egyszer kimondja nem akarja, hogy a másik ne emlékezzen rá. Még akkor sem ha rosszul fogadja.
- Hé. - állt meg előttük és rögtön el is engedte Bakugot.
- Todoroki. - kerekedett ki Kirishima szeme. - Hát te mit keresel itt?
- Épp erre jártam és megláttam kint Bakugot. - hazudta kapásból. - Itt maradtam vele, hogy nehogy baja essen. Ti jól vagytok?
- Én is jól vagyok! - kiáltott fel Bakugo. Már kevésbé szédült és kezdett jobban is lenni. Szerencsére azért olyan sokat nem ittak.
- Nem vagy jól. - fordította oda a fejet Todoroki. Bakugo csak rávicsorgott de annyiban hagyta. - Visszaviszem Bakugot a koliba, ti jöttök? - fordult vissza a másik kettőhöz.
- El akartunk menni kajalni. - mondta Kirishima. - Bakugo te nem vagy éhes?
- Inkább haza megyek. - mondta és el is indult.
- Megyek vele. - hagyta ott Todoroki is a másik kettőt. - Várj már meg. - sietett a másik után.
- Nem kell haza kísérned. - morgott rá.
- Alig állsz a lábadon.