Sétálj mellettem! (TodoBaku fanfiction)

11. rész - Azt hittem utálsz.

Pár percig néma csendben ölelték egymást.
- Ugyanolyan illatod van, mint álmomban. - motyogta Bakugo
- Hm? - nézett rá kérdőn Todoroki 
- Semmi, nem fontos. Kicsit rosszul vagyok menjünk vissza a koliba.
Todoroki bólintott és elindultak. A felemás hajú fiú gondolataiba merülve, kissé lemaradva sétált Bakugo mögött.
- Hé! - nézett hátra a szőke. - Mondtam már, hogy sétálj mellettem.
- Bocsi elgondolkodtam. - lépett mellé Todoroki.
- Min?
- Az elmúlt napokon. Egyszerre érzem azt, hogy közelebb kerültem hozzád de mégis mintha soha nem lettem volna ilyen távol tőled.
- Mi ez a hirtelen mély filozófia?
- Csak teljesen összezavarodtam. Egyik percben kedves vagy a másikban pedig meg akarsz ölni.
- Soha nem vagyok kedves! - csattant fel Bakugo.
- Azt hittem utálsz. Aztán, amikor kettesben maradunk megcsókolsz.
Bakugo elpirult a hallottaktól. Nem értette, hogy a másik, hogy tudja ezt ilyen könnyen kimondani.
- Azon tűnődtem... - kissé elgondolkodott - disszociatív személyiségzavarod van?
Bakugo megállt egy pillanatra és hangosan felnevetett. Todoroki értetlenül nézett rá.
- Te tényleg nagyon hülye vagy. - nevetett tovább. - Menjünk haza Dr. Todoroki. - megfogta a másik kezét és húzni kezdte.
- De nem válaszoltál.
- Nem. Nincs semmi bajom.

Todoroki hirtelen megállt és komolyan nézett a másik szemébe.

- Nem akarom, hogy rosszul érezd magad. - mondta
- Nem? - Bakugo közelebb lépett hozzá és rá mosolygott. Körbe nézett, hogy van-e valaki a közelükben. Ahogy megbizonyosodott róla, hogy egy árva lélek sincs rajtuk kívül az utcán a két keze közé fogta a másik arcát. - Akkor hagyd abba az idióta elméletek gyártását és csókolj meg.
- De ha beteg vagy ki kell vizsgáltatni.
- Jaj fogd már be te barom. - sóhajtott és száját a másikéra tapasztotta. Egy finom puha csókot adott neki.
- De... - suttogta a csókba Todoroki.
- Figyelj IcyHot. - fogta meg a másik vállát és mélyen a szemébe nézett. - Attól, hogy szerelmes vagyok beléd még nem fogom tolerálni, hogy hülye vagy és ha nem fejezed akkor belerobbantom a képedbe a forrócsokid.
- Szerelmes? - kerekedett ki Todoroki szeme. Csak ennyit hallott meg az egészből. Bakugo hirtelen lökte el magától zavarában. Az nem lehet, hogy most tényleg szerelmet vallott a másiknak.
- Valamit rosszul hallottál. - húzta fel az orrát és sietősen elindult.
- Nem biztos, hogy nem hallottam rosszul. Tuti ezt mondtad. - sietett mellé Todoroki és megfogta a kezét.
- Engedj el! - rántotta el a kezét a szőke. Annyira zavarban volt mint még soha. Todoroki csak mosolyogva sétált mellette tovább.

Nem akarta elhinni, hogy a fiú viszont szereti őt. Olyan volt mintha egy álomba lenne.

Végül némán sétáltak vissza a kollégiumba. Mélyen legbelül mindketten annyira boldogok voltak mint még soha.