2. rész - Tényleg szeretnéd?

220 17 0
                                    

- Hé jegesfejű! - rontott be ismét úgy, ahogy az előbb és rögtön be is zárta maga mögött az ajtót immáron kulcsra. - Lássuk azt a csókot akkor ha ekkora a szád.
Todoroki ugyanott ült ahol egy órával előtte és meglepetten pislogott a másikra. Szóhoz sem jutott.
- Miféle játék ez? - nyögte ki végül. Nagyon félt tőle, hogy Bakugo félreérti és nem veszi észre mennyire oda van érte.
- Mi van beijedtél barom? - lökte oda neki válaszképp a szőke, aki még mindig a csukott ajtó előtt állt.
Todoroki felállt az asztaltól és közelebb lépett a másikhoz. Egészen közel állt meg hozzá, mire Bakugo szíve kihagyott egy ütést. Keménynek mutatta magát de meg ő sem tudta igazán mibe is keverte magukat. Todoroki csak pár centivel volt magasabb tőle de most úgy érezte teljesen felé magasodik. Megtámasztotta Bakugo feje mellett a kezét és olyan közel hajolt, hogy szinte összeért a szájuk.
- Tényleg szeretnéd?
Bakugonak nem tetszett ez a felállás legyőzöttnek érezte benne magát, ezért egy gyors mozdulattal fordított a helyzeten. Az ajtónak lökte a másikat, így már ő állt a másikkal szemben és támaszkodott a zárt ajtón.
- Nem beszélgetni jöttem. - vigyorgott rá a másikra és összeérintette az ajkaikat. Először csak egy óvatos feltérképező csók volt, nem is tartott sokáig. Bakugo elvált a másiktól és ránézett. Todoroki szemei csukva voltak és szinte észrevétlenül remegett. A szőke nem bírt magával, rámarkolt a másik felsőjére és egy újabb csókra húzta magához. Ez már sokkal erősebb és durvább volt mint a másik. Élvezte, hogy uralkodhatott Todoroki felett. Szorosan magához húzta és még erősebben csókolta. Todoroki azt sem tudta, hogy hol van. Álmodik-e vagy tényleg megtörténik. Az egész akkor vált valósággá, amikor Bakugo éles fogait az alsó ajkába mélyesztette, ezzel egy fájdalmas nyögésre kényszerítve őt.
- Ez fáj. - suttogta
Bakugo a halk hangtól magához tért és észre vette mit is csinál épp. Egyik keze a fiú fenekét markolta, a másik pedig felemás tincseit tépázta. Hirtelen lökte el magától, nem akarta tovább bántani. Megköszörülte a torkát.
- Nos megkaptam, amiért jöttem szóval megyek.
Todoroki még sokáig állt értetlenül egyhelyben miutan a másik távozott. Nem tudta mit érezzen. Örült, hogy Bakugo megcsókolta és egész testében remegett, ahogy ez eszébe jutott, viszont a hirtelen távozás azt az érzetet keltette benne, hogy Bakugo csak be akarta bizonyítani, hogy ő mindig nyer. Az utóbbi sajnos valószínűbb volt, mint az, hogy a szőke fiú hirtelen beleszeretett. Keserédes hangulatban készült elő alváshoz.
Bakugo összezavarodottan ült az ágyán és nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Annyira felizgatta az a csók és a másik közelsége, hogy nem bírt magával. Érezte a testén is, hogy mennyire kívánja a másik fiút. Bezárta az ajtaját kulcsra, behúzta a függönyt, majd ruháitól megvállva meztelenül feküdt be az ágyába. Ahogy magához ért csukott szemei előtt megjelent a másik fiú tökéletes arca és a halk nyögése. A puha ajkaira gondolva nagyon hamar sikerült a csúcsra érnie.
Szégyellte magát az egész miatt mégis jo érzéssel aludt el. Mostmár tudta, hogy mit akar.

Sétálj mellettem! (TodoBaku fanfiction)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora