Sétálj mellettem! (TodoBaku fanfiction)

10. rész - Ez most randi?

Bakugo szörnyű fejfájásra ébredt, alig bírta kinyitni a szemét. Mikor végre már homályosan látni kezdett egy számára ismeretlen szobában találta magát, ami nem a UA kolijában volt.
- Mi a fasz? Hol vagyok? - nyögte maga elé és a halántékát kezdte dörzsölni. Semmire nem emlékezett az előző estéből csak arra, hogy Todorokival visszament a koliba. De nem a koliban volt. - Ugye nem csak álom volt? - jött a hirtelen felismerés. A párnája mellett megtalálta a telefonját és gyorsan a kezébe is vette. 5 új üzenete volt Todorokitól mind tegnap este érkezett. - Ugye nem csak álom volt? - ismételte meg magának az előző kérdését kissé hiszterikusabban. Megnyitotta a hívás előzményeit de semmi nyoma nem volt annak, hogy tegnap beszélt volna Todorokival. Megnyitotta a Line beszélgetésüket is, ahol rémképei szerint megosztotta a másikkal a helyzetét de az sem volt ott. Viszont az 5 új üzenet Todorokitól igen.

"Jól vagy?"

"Bakugo?"

"Csak egy szót írj legalább."

"Olvasd el legalább."

"???"

Ennyire aggódott érte a másik fiú? Halványan elmosolyodott, aztán eszébe jutott, hogy lehet meg sem történt, hogy szerelmet vallott a felemás hajúnak. Annyira szép volt pedig.

"Nem tudom mi történt..." küldte el az üzenetet.

"Nem válaszoltál ezért felhívtam Kirishimát. Elvileg rosszul lettél és elájultál koncert közben." jött a válasz.

Bakugo szemei kikerekedtek. Hogy ő?? Rosszul? Egy kis alkoholtól? Lehetetlen.

"NEM ÁJULTAM EL." írta vissza. "De hisz együtt mentünk vissza a koliba nem?" pötyögte be, de végül nem küldte el. Valójában bármennyire is valósághű volt, nem történt meg.

"Nem tudom, nem voltam ott. Hol vagy? "

"Nem tudom..." Bakugonak eszébe jutott, hogy álmában megosztotta a másikkal a helyzetét így most igaziból is megtette. "Itt."

Várta, hogy a másik írja, hogy rögtön indul érte vagy valami hasonló de semmilyen válasz nem érkezett.

Halk kopogást hallott az ajtón és Kirishima feje úszott be a látókörébe.
- Hé Bakugo jól vagy? - mosolygott rá a vörös hajú
- Mi a picsa történt és hol vagyok?
- Nálam. Tegnap rosszul lettél és Kaminarival idehoztunk. Nem mertünk a koliba menni részegen. - egy pohár vizet adott Bakugonak, aki készségesen el is vette. - Tessék hoztam gyógyszert is. - nyújtott oda két kapszulát. - Az egyik fájdalomcsillapító a másik pedig másnaposság ellen van.
- Kössz fura haj. - gyorsan le is nyelte a pirulákat.
- Majd hívd fel Todorokit.
- Mi a faszért hívnám fel az a barmot, nem az anyám!? - csattant fel a szőke.
- Azt hittem barátok vagytok.
- Nem vagyunk.
- Tegnap félholtan egyfolytában a nevét motyogtad, ő meg aggódva hívott ezért gondoltam. - vakarta meg a tarkóját Kirishima zavartan.
- Pofa be vagy megöllek. - kiáltott rá Bakugo
- Mindegy is. Hozok dolgokat, hogy le tudj zuhanyozni. Utána visszamegyünk a koliba. - azzal kiment a szobából.
Bakugo feszülten markolta a kezében lévő poharat és egy nagyon furcsa érzés járta át. Nem tudta eldönteni, hogy a tegnap este miatt van rosszul vagy a saját gondolataitól. Hogy ő meg Todoroki barátok? Kellemes gondolat volt, de mégsem akarta...többet akart. Az utóbbi időben végre sikerült beismernie magának, hogy meleg és vonzódik a másik fiúhoz. Azt is sikerült elfogadnia, hogy kislányosan rajong érte.

"Reggeli?" jött az üzenet Todorokitól

"He?"

"Szoktál reggelizni nem? Van kedved ma velem csinálni?"