Út a csillagokig

4. rész - Események tömkelege

Már egy hónapja dolgoztam Mrs. Davidnek. Szerencsére nem a tipikus munkaadó-munkavállaló kapcsolatom volt vele. Sokkal inkább már- már baráti. Amikor időm engedte, általában a barátaimmal voltam. Kezdtem úgy érezni, hogy kaptam egy új családot. Egy újat, ahelyett melyet elvesztettem.Végre éreztem, hogy szeretnek, hogy tartozom valahová. Ebben már jó ideje nem volt részem. Hirtelen megcsörrent a telefonom. Victoria keresett.

- Szia Aria. Este lesz egy kisebb buli nálunk, ha gondolod gyere át.- mondta lelkesen a telefonban.

- Szia, ez remekül hangzik.- válaszoltam- Vigyek valamit?

- Hozz egy pár üveg italt, meg fürdőruhát.

- Rendben.

Ezzel el is köszöntünk egymástól. Már most alig vártam az estét. Elhatároztam, hogy kicsit korábban indulok, hogy még a boltba be tudjak menni, pár üveg italért. Eközben azon járt a gondolatom, hogy mégis melyik fürdőruhámat vigyem magammal. Választásom végül egy egyrészes az oldalán kivágott, mély dekoltasú bordó fürdőruhára esett. Bepakoltam a táskába a váltóruhámat, mintha számítottam volna valami féle balesetre, majd felvettem fürdőruhámat, fekete rövidnadrágom, hozzá egy sárga kissé buggyos rövid ujjú pólót. Hogy biztosra menjek, vízálló sminket készítettem, majd fejemre csaptam a napszemüvegem és útnak indultam. Kis idő múlva betértem a boltba, ahol vettem gint, vodkát, whiskeyt és néhány üveg bort az estéhez, majd gyalog indultam útnak. Nemsokára meg is érkeztem a házhoz, ahol Victoria nyitott ajtót.

- Na végre, hogy ideértél csajszi- és azzal a lendülettel a nyakamba ugrott és egy puszit adott arcomra.

- Téged is jó újra látni Vic.- mondtam mosolyogva- de vigyázz összetöröd az italokat.

- Aria!!! - kiabálta Thomas és Ethan egyszerre, majd megöleltek.

-Sziasztok fiúk.- köszöntem nekik és viszonoztam az ölelésüket.

Az italokat letettük a kertben található asztalra, majd helyet foglaltunk a társaság többi tagjánál.

- Bemutatom Angelica-t, a barátnőmet- mondta Thomas.

- Nagyon örvendek.- feleltem.

- Mit kérsz inni?- kérdezte sürgetően Vic.

- Nekem bármi megfelel. Tudod mit? Rádbízom a választást.

Azzal Vic egy pohárba vodkát töltött némi narancslével karöltve.

- Na ettől tuti eldobod az agyad- közölte.

Mivel a többiek már jól érezték magukat, én sem akartam lemaradni, így egyből meghúztam a poharat. Ethan tágra nyitott szemekkel nézett és szerintem életében nem lepődött meg jobban, mint akkor. Pár pohár ital lecsúsztával tűnt csak fel, hogy mindenki itt van, egy valakit kivéve. Damiano. Nem volt sehol, legalábbis az este folyamán nem láttam még.  Bár különösebben nem aggódtam miatta. Ahogy haladt előre az este egyre jobban éreztük magunkat. Jó pár italon túl voltunk már, mikor jókedvünket hirtelen egy nagy ajtócsapódás szakította meg.

- Ajaj...- mondta Thomas.

Victoria a következő pillanatban, már a fénysebesség határait súrolva termett a konyhában.

- Dam. Mi történt? -kérdezte Victoria.

- Felbontotta....-válaszolt Damiano.

- Nem értelek, mégis ki bontott fel és mit?- nézett aggódva Damre.

- Felbontotta a jegyességet...- mondta lesúlytva Damiano.

- Mégis miért? - kérdezte Victoria.