Út a csillagokig

1. rész- Egy új élet kezdete

Aznap reggel korán ébredtem. Az idő nagyjából hajnali öt körül járhatott. Ma volt az első napom az új munkahelyemen. Róma utcáin éppen csak megindult a reggeli forgalom. Kikeltem az ágyból, beágyaztam, majd a fürdő felé vettem az irányt, hogy letusoljak és készülődni kezdjek. A zuhany alól kilépve hallottam ahogyan megrezzen a telefonom. Szerencsére még az este előkészítettem azt a fekete, aranycsíkokkal díszített kosztümöm amit az első napomra szántam. Felöltöztem, hosszú fekete hajamat magas lófarokba kötöttem, elkészítettem a sminkemet ami csak egy tusvonalból állt, de mégis kiemelte türkiz színű szemeimet. A konyhába indultam, hogy megnézzem a telefonom és egy kávét készítsek. A kávé elkészültével kimentem az erkélyre és helyet foglaltam kedvenc rattan fotelomban, majd egy szál cigarettáért nyúltam. Kávém kortyolása közben elolvastam az smst, ami az imént érkezett.

" Kedves Aria. Kérem pontosan reggel nyolc órára érkezzen. - Mrs. D. "

Állt az üzenetben. Addig még bőven van két órám. Gondoltam magamban. Megittam a kávémat, mellé elszívtam cigarettámat. Dolgom végeztével, bögrémet bevittem a konyhába, felkaptam a táskámat és útnak indultam- A sors valamiért úgy hozta, hogy hamarabb indultam el, mint kellett volna. Szerencsémre. Ugyanis baleset tötrént pont a fő utcán, így viszont még időben tudtam kerülő utat keresni. Hét óra negyvenöt percre már az új munkaadóm kapujában álltam. Nagy levegőt vettem, majd becsengettem. Nem sokára már nyílt is a kétszárnyú kapu egyik fele, melyen izgatottam léptem át. Átsétáltam az előkerten egészen a bejárati ajtóig, ahol Mrs. David várt rám.

- Jó reggelt Mrs.David.- köszöntöttem illedelmesen.

- Jó reggelt Aria. Korán érkezett, de se baj, rengeteg dolgunk lesz ma.- mondta kedves mosollyal az arcán.

A következő pillanatban már a dolgozószoba felé tartottunk. Átsétáltunk a tágas nappalin, melynek kellemes világos bézs színe felmelegítette lelkemet. Áttértünk a folyosóra mely a dolgozószobába vezetett és pár pillanattal később már meg is érkeztünk. A dolgozószobában hatalmas szekrények álltak melyek tele voltak mindenféle témájú könyvekkel, lexikonokkal. Az egyik sarokban egy vörösesbarna kanapé állt, mellette egy ugyanolyan színű fotel. Egy díszes dohányzó asztalt öleltek körbe. a szoba közepén egy hatalmas tölgyfa asztal állt, előtte és mögötte is szék foglalt helyet.

- Ez a dolgozószoba.- Mondta Mrs. David.- Időnk egy részét itt fogjuk tölteni. Lássunk is neki a mai teendőknek. Mi van mára a naptárba írva?-kérdezte

Szerencsére jó pár nappal előre megkaptam minden szükséges dokumentumot, naptárat, hogy időben fel tudjak készülni. Mrs. David ugyanis, igen jó üzletasszony hírében állt és tudtam, ha csak egy apró hibát is vétek, az a karrierem végét jelenti.

- Reggel 10 órára érkezik, Mr. Antonio. Délután egy órára egy ebéd van megbeszélve Mr. Daviddel, a La Pergola étterembe. Délután 4 órára pedig látogatás van beírva.- feleltem.

- Rendben. Kérlek ezentúl legyünk tegező viszonyban, hogy a közös munka során könnyebb legyen a kommunikáció.

- Köszönöm a megtiszteltetést Mrs. David.- válaszoltam.

Nem sokkal később megérkezett, a 10 órás ügyfél. A megbeszélés alatt én az iratokat rendeztem össze. Nem sokkal a megbeszélés vége előtt Mrs. David telefonja csörögni kezdett, a kijelzőn a kisfiam név szerepelt.

- Elnézést a zavarásért Mrs. David, de a fia keresi önt telefonon.- mondtam

- Kérlek vedd fel és mond meg neki, hogy a megbeszéltek szerint találkozunk délután. - válaszolta.

- Rendben. -válaszoltam.

Kifordultam a tárgyaló részből és felvettem a telefont.

- Mrs. David telefonja, Aria vagyok az aszisztense.

- Kérem kapcsolja az anyámat. - válaszolta egy ideges férfi hang a telefon másik feléről.

- Sajnálom, de az édesanyja jelenleg nem tud a telefonhoz jönni, mivel tárgyalása van, de megkért, hogy adjam át önnek azt az üzenetet, hogy a megbeszéltek alapján várja önt a találkozóra délután.- válaszoltam nyugod hangon.

- Rendben.- modta idegesen, majd  rámcsapta a telefont.

Ez volt az első beszélgetésem vele és valahogy éreztem, hogy nem az utolsó.
A nap további része kellemessen és viszonylag gyorsan eltelt. Mrs. David míg ebédelni volt Mr. Daviddel, addig kimenőt adott nekem. Ezalatt én elintéztem neki pár apróbb dolgot, feladtam a postát és a megbeszéltek szerint az étterem előtt találkoztam vele. Az étteremhez rendeltem számunkra egy taxit, amely a következő uticélunkhoz szállított minket. Róma villanegyedébe vezetett az utunk. Megálltunk egy hatalmas ház előtt, kifizettük a taxit, majd becsöngettünk. Egy magas, hosszúhajú, nagyjából korombeli fiú nyitott ajtót nekünk.

- Szervusz Ethan. Damiano itthon van?- kérdezte Mrs. David a fiútól.

- Az emeleten. - válaszolta.

- Aria. Kérlek maradj itt, míg a fiammal beszélek. - mondta.

- Igen is asszonyom.- válaszoltam.

Mrs. David felment a lépcsőn és egy szempillantás alatt el is tűnt.

- Szóval te vagy Mrs. David új asszisztense, ezek szerint. Ethan vagyok.

- Örülök a találkozásnak, Aria vagyok.- mondtam mosolyogva.

- Megkínálhatlak valamivel? Kávé, víz, üdítő?

- Egy kávé jól esne. Köszönöm.

- Máris készítem. - mondta

Átsétáltunk a konyhába, ahol egy szőke hajú lány éppen mosogatott.

- Vic, kérlek adj egy bögrét nekem - mondta Ethan.

- Passzolom- mondta, majd felém fordult.- Á biztosan te vagy az új asszisztens. Jó sok dolgod lehet.

- Igazából ez az első napom Mrs. David mellett.

- Feketén kéred a kávét: -kérdezte közben Ethan.

- Egy pici tejjel, ha lehet, köszönöm. - válaszoltam neki.

- Nem lesz könnyű dolgod Mrs. David mellett, hidd el. Ismerjük már egy ideje.- mondta Victoria.

A cseverészésünket azonban hamar félbeszakította, Mrs David és a fia. A fiú magas, sötét hajú és barna szemű volt. Akkor találkoztam vele először. Testét tetoválások borították. Alig bírtam a szemem levenni róla.

- Aria, kérlek hívd fel az ügyvéd urat és beszélj meg vele holnapra egy találkozót.

- Igen asszonyom. - válaszoltam.

A következő pillanatban már a számot tárcsáztam. Míg várakoztam a hívás fogadásra, fél fülemet megütötte egy röpke párbeszéd, melynek nem minden részét értettem, de valami drogügyről volt szó. Mrs. David kérésének eleget téve, megbeszéltem egy időpontot, majd csatlakoztam a társasághoz.

- Mrs. David, az ügyvéd úr, holnap 9 órakkor tudja önt fogadni.- mondtam.

- Kiváló.- Felelte.- Akkor holnap kérlek csak délre gyere.

-Rendben asszonyom. - válaszoltam.

Elköszöntünk a ház lakóitól, majd Mrs. David taxiba szállt, én pedig úgy döntöttem sétálok egyet. Elég hosszúra sikeredett az első napom és rámfért egy fej átszellőztetés. Ahogy róttam az utcákat, egyfolytában csak annak a párbeszéd részletnek a dolgai jártak a fejemben. Drogügy. Mi féle lehet? Nem olyan srácnak tűnik, aki drogozna. Gondoltam. Lassacskán hazaértem. Felmentem a csigalépcsőn, elővettem kulcsaim és csak arra vágytam, hogy az ágyamba dőlhessek. Nagyjából sikerült elhessegetnem a mai nap történtek gondolatát a fejemből. Hazaérésem után rögtön zuhanyozni mentem, majd megvacsoráztam és leültem az erkélyre, hogy elszívjak még egy szál cigarettát. Ekkor érkezett egy sms, ismeretlen számról.

" Szia. Ethan vagyok. Ne haragudj, hogy zavarlak. A hétvégén lesz egy koncertünk, ha van kedved eljöhetnél. "

Meglepődtem az sms olvastán. Minden másra számítottam csak erre nem. Gyorsan válaszoltam egy persze, ez jól hangzikot, majd nyugovóra tértem. Bekapcsoltam a tévét és nem is oly sokára már elnyomott az álom.