Út a csillagokig

25. rész- Ethan és Rosalie majdnem titkos randija

*Az eseményeket Rosalie oldaláról láthatjuk ebben a részben. *

Miután megérkeztem a stúdióhoz, ahol Ethan várt rám, gyorsan felhívtam,hogy biztosra menjünk. Pár pillanat múlva kinyílt az ajtó és egy gyors körbe tekintés után be is invitált. Felmentünk az emeletre és helyet foglaltunk a kis helyiségben a kihúzott kanapén. Körben kis lampionok világítottak, az egyik sarokban pedig füstölő égett. Helyet foglaltam a kanapé egyik oldalán Ethan pedig a másik oldalon ült le.

- Mit szólnál ha rendelnénk valamit vacsorára? - kérdezte és előkapta telefonját.

- Nekem bármi jó lesz.- feleltem, bár gondolataimban az” inkább téged falnálak fel hangzott el.

- Mit szólsz egy pizzához? Egy margarita jöhet?

- Tökéletes. Az a kedvencem. - néztem szemeibe.

Ethan megrendelte a pizzát, majd utána lágy romantikus zenét rakott be. A szomszéd helyiségben található kis hűtőből bort vett elő és töltött mindkettőnknek egy-egy pohárral. Nagyjából harminc perc elteltével a vacsoránk is megérkezett.

- Mit lenne kedved nézni? - kérdezte, miközben bekapcsolta a netflixet.

- Téged meztelenül.- szaladt ki nagy hirtelenséggel a számon.

Időm sem volt belegondolni abba amit az imént kimondtam, mert a következő pillanatban már egy szenvedélyes csókon osztoztam Ethannal. Még a vacsorához sem volt időnk hozzáérni, mikor elkapott minket az egymás iránti vágy. Akartuk egymást, minden porcikánkból. Közelebb hajoltam hozzá és lágyan megcsókoltam. Ethan átkarolta derekamat és közelebb húzott magához. Csípőm teljes erőből feszült az övéhez. Lassan áttért nyakamra és néha nyelve hegyével a fülem alatti részt érintette, amitől még inkább felfokozott állapotba kerültem, miközben a hidegrázás végigfutott gerincem mentén. Halk sóhajok hagyták el néha-néha számat és uralni akartam egész testét. Ethan szépen lassan kúszott be kezével a szoknyám alá, majd simogatni kezdett.

- Ethan! Várj! Én még sohasem…Én...még…szűz vagyok- nyögdécseltem halkan, miközben keze lassan simogatott.

- Ne félj, ha te is akarod, akkor gyengéd leszek. - hangzott magabiztosan válasza.

Majd a következő pillanatban újabb csók csattant el köztünk. Egyik kezemmel elkezdtem lehúzni felsőjét. Kölcsönösen vettük le egymás ruhadarabjait szépen sorban, amik később persze a padlón kötöttek ki. Ethan felém támaszkodott és feltette életem egyik legnagyobb kérdését.

- Készen állsz rá?

- Igen, csináld. - feleltem.

A következő pillanatban már arra eszméltem fel, hogy Ethan egy erős és határozott mozdulattal löki belém farkát, majd csak arra gondoltam, hogy teljesen bennem van. Gyengéden és lassan kezdett mozogni, közben minden apró rezdülésemet figyelte. Élveztem, hogy ezt teszi velem. Halk sóhajok hagyták el mindkettőnk ajkait. Fokozatosan haladtunk az első csúcs felé, majd mikor elértük, hagytuk kiteljesedni. Ő volt az első nekem és ezt élvezte. Mikor elértem életem első orgazmusát, amihez ő juttatott, testem megfeszült, majd egyre erősebben fogtam körül bennem feszülő férfiasságát. Szorítottam, mint egy óriáskígyó az áldozatát. Miután ez egy kicsit lejjebb hagyott Ethan újra és újra teljes erőből vágta belém dárdáját. Az éjszaka folyamán egyre többet és többet akartam. Mind az érzésből, mind ebből a férfiból. Nem tudtam betelni vele. Azt hiszem teljesen sikerült elvennie az eszemet. A plátói szerelmem iránta, hirtelen forró lángolásba csapott át. Úgy éreztem vele akarom leélni az életemet, hiába csak pár napja ismerem. Miután kiéltük testi vágyainkat, végre eljutottunk oda is, hogy megvacsorázzunk. Élveztük egymás társaságát. Beszélgettünk és nevetgéltünk, úgy mintha már ezer éve ismernénk egymást.

- Tudom, hogy csak pár napja ismerjük egymást, de mit szólnál ha megpróbálnánk együtt? - tette fel a kérdést.

- Nem is tudom. Hisz a nővérem egyik legjobb barátja vagy. Szerinted, hogy fogadná?- feleltem.

- Biztosan megértené. De ha szeretnéd még egy kis ideig titokban tarthatjuk.

- Rendben. - feleltem és abban a pillanatban én voltam az egyik legboldogabb ember a földön.

Még egy darabig beszélgettünk, közben írtam egy sms-t anyámnak, hogy mégsem megyek haza, aztán valamikor a késő éjszakai órák folyamán nyomott el minket az álom. Ethan édesen ölelő karjaiban aludtam el.

Valamikor a kora reggeli órákban ébredtem és újfent elkapott Ethan iránt a vágy. Egy csókot leheltem ajkára, majd nyakára és így haladtam egészen farkáig. Lassacskán magához tért, de addigra én már elővettem fegyverét, számba kaptam és ritmusosan mozgattam fejem. A csúcsig viszont nem hagytam eljutni. Ráültem és mint cowboy a tehenet, alaposan megültem. A következő pillanatban a hátamra fordított és úgy döngetett tovább. Aztán nagy meglepetésünkre sikeresen le is buktunk. Gondolom mindenkinek megvan az az érzés, mikor rányitnak épp az aktus közepén. Nagyjából reggel nyolc körül járhatott az idő, mikor Damiano és Aria a semmiből csak úgy beállított a stúdióba.

- Basszus. - pattant fel Ethan és gyorsan egy párnát szorított maga elé.

- Jó reggelt. Azt a rohadt. Ethan ugye ott a kanapén nem Aria húga ül?- kérdezte.
Damianonak elég hamar leesett mi folyik köztünk.

- Basszus, szia. Ugye Aria nincs itt veled? - faggattam.

- Kint vár a stúdióban. Én csak egy szerződésért ugrottam be.

- Kérlek ne szólj neki. Amint kitalálom, hogy mondjuk el neki esküszöm szólok. - folytatta Ethan.

- Azt ajánlom, hogy ezt sürgősen találjátok ki. - mondta Dam.

Már éppen nyílt az ajtó, mikor Damiano gyorsan kilépett rajta.

* Damiano*

Még éppen időben léptem ki az ajtón. Aria éppen benyitott volna és aztán lett volna balhé rendesen. Igaz nem tudom, hogy kivel veszne jobban össze.

- Minden rendben? Fal fehér vagy.- faggatott.

- Persze, csak Ethan, megint ide hozott fel valami csajt a klubból. - vágtam rá. - Nem számítottam erre a látványra. De mindegy is, menjünk, nehogy elkéssünk.

***
Ethan becsukta maga mögött az ajtót és leült mellém a kanapéra.

- Azt hiszem, akkor el kell mondanunk.

- Damiano nem szól Ariának ugye? - kérdeztem.

- Remélem. De jobb lesz ha mielőbb letisztázzuk mindenkivel.- felelte.

- Igazad van. Mi lenne ha délután leülnénk beszélni velük?

Szépen lassan átbeszéltünk mindent kettesben, majd elindultunk anyámhoz. Úgy gondoltam mégis csak jobb ha vele tisztázom ezt a helyzetet elsőnek. Összeszedtük magunk és útnak indultunk. Egy jó húsz perces út után minden bátorságom összeszedve álltam anyám előtt Ethan kezét fogva.

- Anyu, szeretném ha elfogadnál minket mint egy pár. - kezdtem a mondókámat.

- Jajj szívem. Ne aggódj, ha te így vagy boldog, akkor én nem állok az utatokba. - felelte.

- Köszönöm. - öleltem. - Ha megkérlek, eljönnél velünk, hogy ha netán mentésre van szükség?

- Persze. Hiszen tudod, hogy mindenben támogatlak.

Nem sokkal később, újból úton voltunk. Féltem, sőt rettegtem, hogy mit fogunk mondani és, hogy egyáltalán Ariáék, hogyan fogják fogadni ezt az egészet. Igazából rettegtem attól, hogy Damiano már rég elmondta neki a dolgot. Megérkeztünk végül a villához, de félelemmel a szívemben léptem át a kapun. Amilyen lassan csak lehetett, olyan lassan sétáltam el az ajtóig. Majd szépen lassan a nappaliig, ahol, mint vádlottra az esküdtek, úgy vártak ránk a nővéremék.