Reggel 12 óra van és még mindig nem vettem magam rá, hogy ki keljek az ágyból. De ahogy hallom muszáj lesz hiszen csörög a nappaliban lévő telefonom, a főnököm hív. Őszintén megvallva alig merem felvenni.
Most azonnal gyere be! - ordítja bele a telefonba.
- De szombat van, ilyenkor nem dolgozok. - válaszolok felhaborodva.
-Tudom, de most kivételesen. - kezd nyugodtabban beszélni.
-Jó, rendben, bemegyek!Kicsit rendbe szedtem a fejem majd felvettem a szokásos edzős szettem. És egy tíz perces utat lerövidítettem öt perce, már nagyon mérges voltam, hogy mit akarhat Gabriel.
Amikor beérek legnagyobb meglepetésemre Clara várakozik a főnökömmel eggyütt.
-Clara? - kikerekedett szemekkel figyelem őket!
-Szia, Toni! Tegnap nem igazán voltam jó passzban és azért "kaptam fel a vizet". Ezért elnézést kérek! Hát ki tudna itthagyni egy ilyen jó edzőt? - Nagyon meghatottan álltam ott Clara előtt, nagyon jól esett amit mondott a végén.
Gabriel le is lépett mi meg belekezdtünk az edzésbe.
_______________________________________Miután végeztem Claraval Gabriel behívott az irodájába. Először megréműltem, hogy mi lehet a baj.
-figyelj Toni! Tény és való, hogy sokszor elkéstél amikor nem kellett volna, de... Rendkívüli munkát végzel minden alkalommal. Ezért fizetés emelést kapsz! - mondta a főnököm nagy mosollyal az arcán.
-Ohh... Nagyon köszönöm! - És megint meghatódtam.
Hát én megesküdöm, egy szombati napom sem telt ilyen jól.
Mind ezek után boldogan érkeztem haza.
A kanapémra huppanva a telefonom jelzése zavart meg. Valamiért csak most érkezett meg az üzenet amit fél órával ezelőtt küldtek. Leyla a pultos lány üzent a bárból.Persze, olyan nagy kedvem van most nem is kell kérlelni. Már ott is vagyok.
Magamra kaptam a tegnapi fehér ruhát.
Már indulok is. Mivel nincs messze innen a bár ezért gyalog megyek.
Mikor oda értem fel is ismertem az ajtóban cigiző Leylat.
-Helló, csajsziii! - nagy mosollyal az arcán üdvözölt a lány.
-Helloka! - viszonoztam mosolyát.
Rögtön el is meséltem neki, hogy a mai nap folyamán mennyi dolog történt velem. Egy ismerős hang szólal meg a hátam mögül majd megkopogtatja a vállam.
-Szia Toni! -Szólal meg Neymar.
-Ohh.. Szia! Csatlakozol? - Teszem fel a kérdést mosolyogva.
-Persze, miért ne!
Hosszas beszélgetés után be kell vallanom Ney nagyon jófej és vicces.
Nagyon sok mindent megosztottunk egymással.
-És beszéltél Kyliannel? - Teszi fel a kérdést szégyenlősen.
-Dehogyis, hogy beszéltem volna?
- Azt mondta, hogy rád ír!-Néz rám meglepetten.
-Na jó, tuti csak szívatsz. - nevetem el magam.
-Nem, tényleg, biztos nem volt mersze. - Nevet fel ő is.
Már imátkoztam az éknek, hogy hagyjuk abba ezt a témát, már eléggé elkezdett kínossá válni.
-Figyelj Ney, szerintem nekem mennem kell.
-Rendben, még mindenképp beszélünk, majd írok.
-Oké, szia. - El köszöntem majd az autóm felé vettem az irányt.
_______________________________________Sziasztok!💚 Itt is lenne a kövi rész. Remélem tetszik nektek. Holnap érkezek az új résszel, addig is szép napot /estét kívánok mindenkinek! 💗
YOU ARE READING
Átverve//Kylian Mbappé//
FanfictionAntoniett Marion vagyok, de a barátaim leginkább Toninak becéznek. 21 éves lettem, Párizsban élek. Sajnos, 2 évvel ezelőtt elvesztettem a szüleimet. Ez iszonyatosan mély pont volt azt életemben, nagyon sok időbe telt míg tulléptem rajta. Személyi ed...