Már úton vagyok a terembe. Ma van Clara napja, edzeni kell.
Ám amikor beérek sehol sem találom a lányt. Rögtön a főnököm irodája felé veszem az irányt.
-Nem tudod, hogy hol van Clara?-Teszem fel a kérdést kétségbeesetten.
-Ülj le, kérlek! - szólal meg szomorú tekintettel.
Leülök majd közli velem Gabriel, hogy ki vagyok rúgva. Hát ez csodás. Már öt éve itt dolgozok és most kirúgnak. Nem válaszolok semmit, könnyes szemmel sétálok az ajtón.
Elég messze parkoltam szóval az emberek figyelhetik, hogy hogy nézek ki.
-Toni, várj! - Szólal meg a hátam mögül egy ismerős hang.
Hátra fordulok és alig hiszek a szememnek, Kylian az. Csodás mostmár ő is nézheti a borzasztó fejem.
-Szia! - köszönök.
-Szia! Láttam, hogy valami baj van gondoltam megkérdezem, hogy mi bánt? - Kezdi.
- Hát tulajdon képpen most rúgtak ki a munkahelyemről.
- Ohh.. - Néz rám együttérzően.-De ezen segíthetünk. - Szólal meg újra.
-Mégis, hogy?
-Van a sarkon egy sport üzlet, pont munkást keresnek. Nem tudom ismered-e Leylat a pultos lányt.
-Persze, ismerem egyik legjobb barátnőm.
-Ő is ott dolgozik. - lágyan mosolyog.
-Tényleg? Ezt nem is tudtam.-Felhúzom szemöldökömet.
Már hosszas idelye ott beszélgetünk. Kezd fáradni a lábam.
-Egyébként nincs kedved meginni egy kávét? - Teszi fel a kérdést a Francia.
De persze, miért ne! - Mosolygok rá.
Majd egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy egész idő alatt egy kávézó előtt álltunk. Mindketten felnevettünk. Egyszerűen meghalok a mosolyától. Leültünk egy asztalhoz. Majd egy pincér oda is jött.
-Mit tetszenek kérni? - Teszi fel a kérdést.
- Én egy cappuccinót kérek. - Szólalok meg először.
- Hát, akkor én is azt kérek! -Mosolyog rám.
- Egyébként nagyon aranyosak így együtt. - Erre Kylian és én is felnevettünk.
- Nem... Nem vagyunk együtt.-Válaszolok a hölgynek.
Ez után a pincér el is ment.
-De lehetnénk. - pirul el Kylian.
-Tessék? - Először nem értettem mire céloz a férfi.
-Hát... Lehetnénk együtt. - Mosolyog.
Na jó, Kylian Mbappénak bejövök. És ő is nekem. Most mit tegyek?
_______________________________________Mire megittuk a kávét ránk esteledett.
-Autóval jöttél? - Teszem fel a kérdést.
-Nem.
-Akkor, hogy mész haza? - Felhúzom egyik szemöldököm.
- Jó kérdés.
-Aludj nálam. - Pontosan tudtam, hogy haza vihetném, de miért ne aludhatna nálam.
-öhmm... Oké. Ha nem zavarok. - Mosolyog.
Elsétáltunk az autóhoz. A haza vezető út csendben telt el.
_______________________________________Haza is értünk. Ahol épp azon gondolkodtam, hogy mégis mit csinálok.
- És, hol fogok aludni?-Kérdezi.
- A kanapén. Egyébként éhes vagy? - Kérdezem tőle.
-Hát... Eléggé.
-Rendben, mit együnk?
Végül rántottát csináltunk. Amit gyorsan el is fogyasztottunk. Kylian nagyon otthon érezte magát. A kanapén ült, a telefonját nyomkodta.
-Na, én megyek fürdeni.
-oké.. - Válaszol, miközben egy almát ropogtat és a telefonját bámulja.
Miután megfürödrem ő is ugyan ezt tette. Majd egy szál törölközőben beállít a szobámba. Akaratlanúl végig mértem őt.
- Te most végigmérted a testem? - Nevét. Én erre csak elpirultam.
-Van egy töltőd?
- Persze ott van kint a komódon.
-Köszi, hát akkor jóéjt Toni!
-Jóéjt Kylian.
_______________________________________Most ébredtem. Van egy tény, valaki horkol de nagyon. Megfordulok és tátott szájjal figyelem azt, hogy Kylian mellettem fekszik. Most álmodok? Hogy merészelte? Most felkellene keltenem és el kellene küldjem a francba, de annyira édesen fekszik itt, hogy nincs erőm felkelteni.
Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy Kylian átöleli a derekam. Hirtelen pillangók repkedtek a hasamban. Egyszerűen a közelében érzek valamit.
Annyira magához ölelt, hogy meg se tudtam mozdulni. Így meg kell várnom amíg felébred.
Egy kis idő múlva fel is ébredt. Majd ki kelt az ágyból és egy nagyon ásított.
Én is felültem. Egyszerűen olyan édes volt azzal az álmos fejével.
-Mégis mit kerestél mellettem? - Mosolygok.
-Ihh...biztos alva jártam.-Elpirul.
-Aha,aha, tehát mi az igazság?
- Na jó, nem tudtam aludni és átjöttem.
Elkezd jönni felém, én meg felkelek. Egyre közelebb, közelebb és közelebb jön. Jajj ne, mit akarhat. Egyszer csak magához húz és ajkai egyesülnek az enyémmel. És előjöttek újra a bizonyos pillangók. Nem toltam el magamtól, nem is ellenkeztem. Kylian telefonjának a hangjára hagytuk abba. Neymar neve szerepelt a kijelzőn.
-Hol vagy már haver?-Ordít bele a telefonba Ney.
- Ohm.. Izé, Toninál.
-Mi a francot keresel ott?
-Hosszú, majd elmondom.
Hosszas beszélgetés után Kylian letette a telefont.
-Te jössz velem? - Kérdezi.
-Hova?
-Hát lesz egy buli Neymarnál, és meghívott téged is meg engem is.
- Hát persze, a legjobb barátom buliját, hogy is hagyhatnám ki? - Mosolygok.
_______________________________________Sziasztok! Itt is lenne a kövi rész remélem tetszik. Hamarosan jövök a 8.resszel. Addig is szép napot /estét kívánok mindenkinek! 💗👑
YOU ARE READING
Átverve//Kylian Mbappé//
FanfictionAntoniett Marion vagyok, de a barátaim leginkább Toninak becéznek. 21 éves lettem, Párizsban élek. Sajnos, 2 évvel ezelőtt elvesztettem a szüleimet. Ez iszonyatosan mély pont volt azt életemben, nagyon sok időbe telt míg tulléptem rajta. Személyi ed...