Átverve//Kylian Mbappé//

23.resz

Folyamatosan jár az agyam. Előbb-utóbb meg kell mondanom az igazat Kyliannek ,de félek,hogy nagyon mérges lenne rám. Szerencsére már elmúlt a fejfájásom ,de annál jobban görcsöl a hasam. Csak így a semmiből elutazunk . Kykyn kívül senkinek nem beszéltem még erről,bár nem is nagyon van idő erre, három órán belül indul a gépünk ,addig mindent elő kell készíteni.
______________________________________

Éppen a ruhámimat pakolom a bőröndömbe amikor a vőlegényem belép az ajtón.

- Szerelmem...tudom,hogy még nem vagy jól de esetleg beszélhetnénk arról,hogy honnan jött ez a hirtelen döntés?!- Nem mondhatom el, ha elmondom akkor biztos ,hogy el sem indulunk . Lehet,hogy rossz döntés nem elmondani ,de muszáj egyenlőre.

- Hát...Stresszes vagyok mostanában,nem találom a helyem. Arra gondoltam kicsit kikapcsolódhatnánk... amúgy sincsenek meccseid a napokban,hetekben az ünnepek miatt.

- Igazán jó ötelet szerelmem! Azt hittem baj van,hogy ennyire hirtelen el akarsz utazni. - Kylian kisétál a szobábol. Tovább pakolom a bőröndöt, nem viszek túl sok cuccot ,nem tervezek hosszú időre ottmaradni.
______________________________________

*2 órával később*
▪︎Kylian szemszöge▪︎

Még mindig nem értem Tonit. Sosem szokott ennyire gyors döntéseket hozni, mindig átbeszéljük előtte. Minden esetre nincs semmi akadálya ennek az egésznek,a barátnőmnek bármit.

Lassan indulunk a reptérre, senki sem tud még erről az egészről ,ami talán nem túl helyes ,de felnőtt emberek vagyunk.
______________________________________

•T O N I•

Nemsokára indul a gépünk,egyik pillanatba megcsörren a mobilom. Neymar hív, előre félek,mi lesz a véleménye!?

- Szia,toni. -szólal meg először Ney. - Épp hozzátok jöttem,elmesélni egy jó hírt,merre vagytok?

- Hát...- Hirtelen nem tudok mit mondani, biztos rosszul esik majd neki,hogy szó nélkül itt hagyjuk. Kylianre nézek aki némán tátogja: "mond el"- hát...itt vagyunk a reptéren.

- Hogy mi? Mi a francot kerestek ott? Hová mentek? És egyáltalán miért nem szóltatok? - Zadar értehetlenűl a legjobb barátom.

- Sajnálom,hogy nem szóltunk, de muszáj elmennünk egy pár napra...- A mondatom végére szóltak,hogy felszállhatunk. - Mennem kell drágám,szeretlek,majd felhívlak!

- Rendben,de erről még beszélünk. - A repülőn ülve kicsit megkönnyebbűlve érzem magam,de mégis bennem van,hogy talán rossz döntés volt ez az egész és el kellett volna mondanom Kylinek. Az ablakon bámulok ki és elöntenek a gondolatok ,egyik pillanatpan elönt az álom.

Egy kis idő múlva ismeretlen hangot hallok.

- asszonyom...asszonyom! -kinyitom a szemem ,egy hölgyet látok meg tálcával a kezében. - Megérkezett a vacsorája, ha esetleg kíván kérni még nyomja meg a szék oldalán lévő gombot. Ezután odanyújtja nekem a tálcát,majd egy halvány mosollyan az arcán elsétál.

Ahogy oldalra fordulok nem látom magam mellett Kyliant,hol lehet?
Felkelek,elindulok megkeresni Kykyt ami nem telt sok időbe hiszen épp velem szembe sétált.

- Hol voltál?-kérdezem. Miközben még mindig iszonyat bűntudatom van,folyamatosan azon kottogok,hogy miért nem mondtam el? És mit fog szólni ehhez az egészhez a vőlegényem, Kylian.

- Mosdóban.- Válaszol. - Egyébként...kincsem,minden rendben? Feszültek tűnsz.

- Nem fogok hazudni,feszült is vagyok...el kellett volna mondanom neked...nagy hiba volt sajnálom. - Vallom be a barátomnak.

- Mi? Miről van szó? Mit nem mondtál el? - Kérdéseire nem válaszolva csak a padlót bámulom, nagyon rossz valakinek úgy a szemébe nézni,hogy tudod...hazudtál neki. Egyszerűen szégyenlem magam! Hogy voltam képes egy ilyen dolgot eltitkolni egy olyan ember elől akiben a legjobban megbízok.

- Szóval...tegnap kaptam egy SMS-t ,méghozzá Mason Mount-tól...azért kellett ennyire sűrgősen elutazni,és nagyon szégyenlem,hogy nem szóltam,de féltettelek mert tudom mire képes az a szemétlá...- Hirtelen megcsuklik a hangom és könnycseppeim elkezdenek lágyan lefolyni az arcomon. Kylian gyorsan magához ölel,majd a fejemet gyengéden elkezdi símogatni.

- Majd ha megnyugodtál ,folytatod édesem,semmi gond megoldunk mindent.- Próbál nyugtatni Kylian ,viszont rossz abban a tudatban lenni,hogy hazdutam életem szerelmének egyben vőlegényemnek.
Ledőltem Kyky ölében és ott pityeregtem tovább, őszintén úgy nézhettem ki mind egy óvodás aki épp a napi hisztijén van túl.
______________________________________

Egy kis idő múlva előkotrom a mobilom,hogy megmutathassam Kyliannek az üzenetet. Elkezdi olvasni majd egyre nagyobbra kerekedik a szeme.

- Ezt a szemétládát! Mégis mi a francot tettünk mi ellene? Toni,sajnálom de most rögtön vissza kell fordulni, ezt nem hagyhatom annyiba. Megölöm azt a férget. - Már most látom rajta,hogy teljesen elborúlt az agya. Félek,ha vissza megyünk mit csinál Kylian, hiszen ő is akármire képes. Egy perc csend után feláll majd a pilótához sétál akivel közli,hogy forduljon vissza . Amit persze senki nem néz jó szemmel ,de ilyenkor még hozzá szólni is félek a barátomhoz. - Miért nem tudtad elmondani? Ha akkor elmondod már el lenne intézve ez az egész.- Emeli egyre fentebb a hangját a barátom,én meg egyre jobban megrémülök tőle. Nagyon ritkán kiabál velem, talán most érthető ez a helyzet ,és tudom,hogy iszonyatosan hülye voltam. Kylian idegességében fel alá járkál a gépen.
______________________________________

- Kedves utasok! Egy óra harminc perc múlva leszáll a gép, a paris-i reptérre!- Erre a mondatra nyílik a szemem,hiszen elaludtam ismét ,viszont most Kyky is itt szunyókál mellettem,ő viszont nem ébredt fel. El sem tudom képzelni milyen balhét fog rendezni Kylian ,viszont ezt nem kellene. Azt hiszem nem fogom tudni megállítani Kykyt.
______________________________________

Épp leszállt a gép,amikor kinyitódott az ajtó a legnagyobb rémlálmom állt előttem. Mason Mount várakozott ránk a reptéren. Egyáltalán honnan tudta,hogy itt leszünk. Amint a barátom meglátta egyből elindult felé.

- Ahh,megérkezett a szerelmes pár?- Nevet Mason.

- Azt hitted ,hogy félek tőled te barom? Komolyan ilyen alljas dolgokkal zaklatod a barátnőmet? Szánalmas vagy!- Már-már ordít Kylian,amitől kicsit meg is rémültem.

- Jajj,így barátnő úgy barátnő,mégis minden este én nyomom azt az ártatlan kis barátnőd, ehehh és még voltál olyan beszari,hogy elmenekűltél előlem. - Erre a mondatra Kylian iszonyat dühös lett ,oda lépett Mason Mounthoz majd egy ütéssel a földre terítette az angolt.

- Kylian nyugodj már le,ez nem visz előre! -Kiáltok rá.

- Hogy a francba nyugodjak le? Azt magyarázd el nekem! - Azzal a lendülettel Mason felállt és ismét elkezdték egymást lökdösni,viszont ez nem tartott sokáig hiszen egyik pillanatban megjelentek a redőrök akiket feltehetőleg Mason "emberi" hívtak. Egyszerűen tehetetlen vagyok,mi vezethetett ehhez az egészhez? Az a mocskos féreg egyik napról a másikra tönkre teszi az életem!

"Vajon jóra fordulhatnak még a dolgok?"
______________________________________

Sziasztok! Tudom rég nem volt rész de írtam is nektek,hogy egy kis türelemre van szükségem ahhoz,hogy újra belerenndüljek és jöjjenek a részek. De most megígértem nektek,hogy robbanok és érkeznek a a részek!!<3