Do you love me? ( Noah Schnapp ff.)

21.

December 23-a van. Egy nap és Szenteste. Mindig is szerettem, mert ilyenkor együtt van az egész család. Az előkészületek a kedvenceim. Minden évben én díszítek, és én csomagolom az ajándékokat. Ez ebben az évben sem volt másképp. Noahval úgy beszéltük meg, hogy a Karácsonyt mindenki a családjával tölti, és utána majd elmegyünk vacsorázni, sétálni meg ilyenek. Ajándék gyanánt ez egyik közös képünket fogom neki odaadni bekeretezve.

                             ***

Elérkezett a Szenteste. Az egész család ül a fa körül és ajándékozunk. Most is kaptam egy csomó jó cuccot: egy sima levendula lila pulcsit és egy ST-s pólót anyáéktól, pénzt a nagyszüleimtől és egy Florence-t a nagynénémtől. Igen, nálunk az a szokás, hogy Szenteste mindent megkapunk, másnap meg csak ebédre megyünk el hozzájuk.
Vacsorára szokásosan rántott húst ettünk krumpli pürével, és savanyúsággal. Miután végeztünk a vacsival Reszkessetek betörőket néztünk. Hát igen. Nincs karácsony Kevin nélkül. Hajnali egy volt, mire sikerült elaludnom.

Másnap elmentünk anya szüleihez ebédre. Nagyon jó hangulat volt, az idő is nagyon gyorsan repült. Arra lettem csak figyelmes, hogy már teljesen besötétedett. Tíz órakor értünk haza. Természetesen még megnéztük a Reszkessetek betörők 2-t.

Karácsony másnapján apukám szüleihez mentünk, ahol ott volt a nagynéném is. Ismét repül az idő és szerintem felszedtem pár kilót. Mamámról tudni kell, hogy legalább négy fogásos ebédet csinál, és még süt öt fajta sütit is. Én meg persze egy akkora bélgép vagyok, hogy az összesből ennem kell. Na nem baj, legalább lesz mit ledolgozni.

Elérkezett a várva várt nap. Az egyik közeli téren vártam a barátom érkezését. Már besötétedett úgyhogy aránylag biztonságba vagyunk. Pár percel az érkezésem után Noah alakját láttam kirajzolódni.
- Szia!- köszöntött mikor ideért- Gyönyörű vagy!
- Köszönöm.- éreztem, hogy elvörösödök.
- Mehetünk?- intett, én pedig egy aprót bólintottam.
Sétálgattunk, beszélgettünk,  megmutattam neki a város nevesebb helyeit, amiből fogalmam sincs mennyit láthatott, mivel vak sötét volt. Egyszer csak maga elé rántott.
- Lehet hogy ez kicsit fura lesz, de légyszi ne akadj ki!- kezdte, én meg egy kicsit megijedtem- Szóval... Ugye nemrég fejeztük be azt a filmet, és arra gondoltam...-itt vett egy mély levegőt- hogy eljöhetnél velem a premierre.
Lesokkolódtam. Tudtam, hogy most fejeztek be egy filmet, de álmaimban nem gondoltam volna, hogy elhív a premierre. Te jó ég!
- Barbi- lengette meg a kezét az arcom előtt- itt vagy?
- Persze, csak...- tűrtem egy tincset a fülem mögé- fogalmam sincs mit mondjak erre. Mármint, én nagyon szívesen elmennék, de tudod ez nem rajtam áll, hanem a szüleimen. Főleg, hogy Amerikában lesz, ami rohadt messze van, ráadásul én iskolába járok és...- itt megakadtam, és ránéztem Noahra, aki megsimította az arcomat.
- Figyelj, teljesen megértelek. Ha nem szeretnél, akkor nem. Nem fogom erőltetni, csak megkérdeztem.- mosolygott rám.
- Köszönöm, hogy megértesz!- néztem rá hálásan, majd közelebb húzott magához és megcsókolt. Mikor szétváltunk úgy döntöttünk elindulunk hazafelé. Vetettem egy gyors pillantást a telómra, hogy keresett-e valaki, mikor a szemem megakadt az időn. Hajnali kettő. Basszus, anyámék megölnének, ha most esnék haza. Noah az ijedt arcomat látva felajánlotta, hogy aludhatok nála a hotelben. Megköszöntem neki, majd írtam anyáéknak, hogy Noahnál leszek.
Mikor odaértünk a szállodába Noah elment gyorsan fürdeni. Akkor eszméltem rá, hogy nálam semmi sincs.  Noah megengedte, hogy felvegyem az egyik pólóját pizsi gyanánt. Miután mind a ketten megfürödtünk elmentünk aludni, és nem, nem történt semmi más.