Do you love me? ( Noah Schnapp ff.)

18.

Reggel, mikor felébredtem a többiek még aludtak. Nem akartam felébreszteni őket, ezért csendben elmentem wc-re, elvégeztem a reggeli rutinom és felöltöztem, aztán visszamentem a szobámba. Leültem az ágyamra és a kezembe vettem a telóm. Egy csomó értesítésem jött, de mikor megnéztem kiktől, összeszorult a szívem. Noah nem volt köztük. Tudom, hogy forgatnak, de azért írhatna. Megnéztem az időt: 9:30. Tehát náluk körülbelül hajnali fél négy lehet. Akkor még biztos alszik. Viszont érdekel mi van vele. Megnéztem az instáját. Semmi. Se új kép, se story. Majd akkor este ráírok.
Mikor már meguntam a telóm nyomkodását, úgy döntöttem csinálok valami reggelit. Kislattyogtam a konyhába és nekiálltam melegszendvicset csinálni. Már pont az utolsó két darabot raktam be, amikor a két lány megjelent a konyhába.
- Jó reggelt!- ültek le az asztalhoz.
- Jó reggelt! Jól aludtatok?
- Igen, de hogy őszinte legyek én még tudtam volna aludni.- dörzsölgette a szemét Sára.
- Hát én is.- ásított egy nagyot Noémi.
Kivettem a szendvicseket, ráraktam őket egy tányérra és leraktam az asztalra. Nekiálltunk enni. Hála égnek elég volt amit csináltam, és még anyáéknak is maradt. Megbeszéltük, hogy miután felöltöztünk elmegyünk deszkázni.
Sárával beszélgettünk, mikor Noémi kijött a fürdőből. Nagyon sápadt volt.
- Noémi minden oké?- kérdezte Sára- Elég sápadt vagy.
- Ja, jól vagyok persze.- bólogatott a lány, pedig látszott, hogy nincs jól.
- Nem muszáj elmennünk ha rosszul vagy. Majd akkor elmegyünk máskor.- ajánlottam fel.
- Nem, nem kell. Mondom jól vagyok.- rázta a fejét.

Tizenegy óra körül összekészültünk, magunkhoz vettük a deszkáinkat, és elindultunk. Noémi még mindig szarul nézett ki, de hiába mondtuk, hogy vegyen be valami orvosságot, mindig azt mondta, hogy jól van és nincs szüksége rá.
Szerencsére egyedül voltunk, úgyhogy nem látta senki a bénázásainkat. Mind a hárman olyan nagyokat estünk, de csak röhögtünk rajta. Csináltunk képeket, videókat és ezeket kiraktuk storyba.
Fél egykor indultunk el haza, főként azért mert Noémi rosszul lett. Szédült és hányingere volt. Még jóformán haza sem értünk, és már rohant a wc-re hányni. Adtam neki gyógyszert, és egy kis ropit hátha jobban lesz. De nem lett jobban. Sőt! Be is lázasodott. Sárával hazakísértük szegény lányt.
- Remélem hamar meggyógyul.- mondta hazafelé Sára.
- Én is remélem.
Sára öt óra felé ment haza. Gyorsan összepakoltam a holnapi cuccomat a suliba, aztán vacsiztam. Úgy döntöttem mégsem írok Noahnak. Majd a szülinapján. Úgyis szerdán lesz. Addig azért remélem fog írni.
Elmentem fürdeni, hajat is mostam, aztán meg folytattam a Nagy pénzrablást, mert egészen megtettszett.
Eszembe jutott, hogy holnap egyedül leszek a suliban, mert ugye Noémi beteg. Na mindegy, csak kibírom valahogy. Fél tizenegykor kapcsoltam ki a gépet, mert nagyon fáradt voltam. Egyből el is nyomott az álom.