Mikor még gyerekek voltunk... (Draco Malfoy F.F.)

Mauvais (Rossz)

A szüleim rosszabbnál rosszabb levelekkel bombáztak, de nem csak engem.. a testvéreim is..
Egyre csak kezdtem egy depresszív életbe belecsöppenni és én észre sem vettem. Mindig szomorú voltam.. és nem is tudom, hogy fogalmazzak... egy gonosz.. sérthetetlen külsőt vettem fel... őszintén jól állt, de ez nem én vagyok...
Dracot sem engedtem közel magamhoz... próbáltam ellökni, hogy ne sérüljön... de ezzel okoztam neki a legnagyobb fájdalmat...

-Elizabeth ha ellöksz magadtól nem tudok neked segíteni! Ezzel csak mindkettőnknek ártassz! -akadt ki a szőke egy keddi este.

-Mit csináljak?! Csak bántalak! Téged és.. és mindenkit! -kezdtem el sírni és a földre rogytam.

-Bocsánat.. tudom, hogy milyen nehéz neked.. én mégis.. itt kiabálok.. -guggolt le mellém és szorosan megölelt.

-Én sajnálom.. mióta anyámék csak veszekednek velem és a testvéreimmel a levelekben felvettem ezt a "bad girl" stílust és azt hittem ha mindenkit kizárok az életemből könnyebb lesz... -sírtam tovább.

-Semmi baj.. ne sírj.. én és a barátaid melletted állunk akármi történik! -mosolygott hallványan.

-Köszönöm. Szeretlek.. mondtam a fiúnak és tovább zokogtam karjaiba.

-Én is szeretlek. -súgta.

<>

Másnap reggel lementünk reggelizni és se As se a barátaink nem voltak ott. Egyedül Daphne, de ő elvolt az évfolyam társaival.

-Hol lehetnek?! Néztem a szőkére.

-Nemtudom. -vont vállat. -De együnk. -mosolygott és leültünk enni.
Épp, hogy befejeztük a reggelit valaki szólt.

-Elizabeth! -ez Granger?! Már megint mit akarhat?

-Nincs időm a zártságaidra Granger. Mondtam és elindultam kifelé, de a lány visszarántott.

-Igaz, hogy a szüleid ki akarnak venni az iskolából titeket?! -nézett rám.. ezt honnan tudja?! Láttam ahogy Draco mefeszül mellettem, de ránéztem, hogy hagyja. Majd én elintézem.

-Hát nemtudom honnan hallottad ezt a baromságot Granger, de örülhetsz! Nem igaz! -vigyorogtam. -Akarsz még valamit vagy tovább kell áldigálnom és hallgatnom a rikácsolásod?! -néztem. A lány nem tudott mit mondani így megfogtam a szőke kezét és elhúztam az első óránkra.

-Huhuhuuu mióta vagy ilyen?! -fordított magával szembe.

-Ahhh. Inkább fogd be! -forgattama szemem és bementem a terembe.
Theo mellett volt egy üres hely így leültem oda.

-Nem a hercegeddel ülsz? -nevetett.

-Nem. -mondtam és láttam ahogy a szőke levágja magát Zabini mellé mérgesen.

-Uhuhu baj van a paradicsomban? -nézett rám a legjobb barátom.

-Oh menj a francba Theodor. -löktem meg a vállát játékosan és megforgattam a szemem.
És bejött a tanár szóval itt befejeztük a kis tárgyalásunkat.

A tanár rengeteget magyarázott és a 15 perces szünetből csak 8 percünk maradt mert a tanár azt mondta, hogy idézem: "Mivel egy héten csak egyszer van óránk így nincs akadálya az idő hosszabbítására". Hát mit ne mondjak nagyon örülök. Mivel a következő óránk az iskola 2. felén van. És legalább 10 perc kell az átjutáshoz. Tuti elkésünk...

Sprintben mentünk az órára. 2 perc késés után be is értünk. Szuper, hogy pont Pitonnal volt óránk.. és hiába a házvezetőnk ugyanúgy minket is megbüntet.. csak nem annyira kemény feladatot kapunk.

-Mivel magyarázzák a késésüket?! -nézett felvont szemöldökkel az egész évfolyamra.

-Az előző óránk... -kezdte valaki.

- És a tanár.. -vágtak egymás szavaiba.

-Jó fogják be és üljenek le! -forgatta a szemét és folytatta az óra tartását. A Hollóháttal volt óránk. Míg mi punnyadtunk a padba ők monden kérdésre válaszoltak. Jó kis párosítás. Nem?!
És még 7 órát végigültünk. Az a 10-15 perc szünet semmit nem ér.

Este kidőltünk. Egy szóváltás nélkül elaludtunk.