Mikor még gyerekek voltunk... (Draco Malfoy F.F.)

Hogy is kezdjem..

A barátainknak még viszonylag könnyű is volt elmondani, de hogy otthon mi lesz.. anyuék nem így tudják ezt a képességes dolgot. Azt hiszik csak nekem van. Pedig nem.
Az egész vonatúton beszélgettünk és nevetgéltünk.

-Ígérjétek meg, hogy minden nap írtok! -kezdte az ikrem.

- És bármi van mi tudni fogunk róla. -folytattam.

- És ugyanígy ti is! - mondta Pansy.

- Ez alap! -vágtuk rá egyszerre.

Ezek után még megbeszéltük, hogy találkozni fogunk a szünetbe és meg is érkeztünk.
Leszálltunk a vonatról és én mielőtt a szüleimhez mentem volna megtorpantam.

-Minden rendben?! -fordított magával szembe Draco.

-Igen.. - mondtam bizonytalanúl.

-Biztos?

Átfontam a nyaka körül a kezeimet amíg ő a derekamat fogta és suttogni kezdtem.

-Ígérd meg, hogy minden nap írni fogsz és bármi van szólsz. Nem próbálod eltitkolni csak, hogy megóvj.. ezt együtt csináljuk végig. - mondtam.

-Ígérem, de te is ígérd meg! -mosolygott.

-Ígérem! -suttogtam és lassan megcsókoltam a fiút.

Miután elválltunk egymástól a fiú homlokát az enyémnek nyomta.

-Szeretlek! -suttogta mosolyogva.

-Szeretlek! - mondtam én is mosolyogva. -Hiányozni fogsz!

-Nekem mégjobban! - mondta. Majd elengedtük egymást és mind a ketten a szüleinkhez mentünk.
Nem tagadom, hogy hiányozni fog, de tudom, hogy találkozni fogunk. 3 hét nélküle.. bele se merek gondolni milyen lenne ha nem találkoznánk.

Hazamentünk a szüleinkkel és mikor hazaértünk a házimanók elvették a csomagjainkat és felvitték.

-Mielőtt mindenki elmenne! -szólaltam meg.

-Beszélhetnénk? -fejezte be As.
A szüleink és a húgunk csak bólintottak és leültünk a kanapéra.

-Szóval.. hogy is kezdjem.. van ez a képesség.. és..

- Nem csak neki van hanem nekem is..

-Tessék?! -kérdezték a szüleink.

-10.000 évente van egy ikerpár akik különleges képességgel, erővel rendelkeznek és ezek mi vagyunk.. ugyan azokat a képességeket hordozzuk csak nálam még nem alakult ki ami Asnél és nála még az nem ami nálam. -hadartam el gyorsan.

- És mik ezek a... képességek? -kérdezték.

-Pálca nélkül tudunk varázsolni.. És gyógyító vagyis ilyen nem is tudom.. meg tudjuk gyógyítani az embereket.

-Megmutatom. - mondta As és apánk keze után nyúlt amin egy kissebb seb volt.

As ráhelyezte a kezét és elkezdte amit Dracoval is. A szüleink ámulva nézték ahogy lezajlik a "folyamat".

Aztán én következtem.

-Anyu ide adnád a nyakláncod. -kértem. Anyám csak bólintott és kivette a nyakláncot a nyakából és nekem adta. Én leraktam a kanapé előtti kis asztalra és elképzeltem ahogy lebegni kezd.

-Ez hihetetlen! -csodálkozott a húgunk.

-As te is megpróbálod? -mosolyogtam. A lány csak bólintott és koncentrálni kezdett. Az ékszer pedig lebegni kezdett.

- Akkor ezek szerint.. neked is.. Próbáld meg! -bíztatott az ikrem.

-Várjatok. - mondta anyánk. -Ava! -szólt a kis házimanónak.

-Igen hölgyem? -jött oda hozzánk félve.

-Hol sérültél meg a múltkor? -kérdezte és a manó megmutatta az ujját amit valószínűleg megvághatott.

-Mutasd. -mosolyogtam és most én kezdtem koncentrálni. Csodálkozva néztem végig ahogy a seb foszforeszkálni kezd majd lassan beforr.

-Sikerült! -kiáltottam fel örömömben.

Mindenki nagyon örült, hogy végre tudjuk használni az erőnk, de ezt még akkor is titokba kell tartani.

-Felmegyek és írok egy levelet Draconak. - mondtam mosolyogva.

-Én pedig.. -mondani akarta, hogy Theonak, de anyuék még nem tudnak róla.

-Felkísér engem! -mentettem ki majd felszaladtunk.

-El kéne mondanod nekik. -zártam be magunk után a szobám ajtaját.

-Majd.. még nem.. -ült le az ágyamra.

-Hát jó. -mondtam. -Megírod itt a levelet? -kérdeztem.

-Aha.

Adtam neki egy pergament és egy pennát és mind a ketten körmölni kezdtünk.

Kedves Draco!
Tudom ez már beteges még haza sem értem, de már írok.. de el kell mondanom ezt neked.
Végre nekem is van gyógyító képességem!
Remélem te is épségben hazaértél és várom a válaszod!
Szeretlek!
 
                              Elle<33

Miután As is megírta a levelet mind a ketten elküldtük és kb. fél óra múlva mind a kettőre jött a válasz. Örömmel bontottam ki a levelet és olvasni kezdtem.

Édesem!
Hányszor mondjam, hogy amit te csinálsz az semmi sem beteges!
Remélem megértetted!
Nagyon örülök az új képességednek és tudom, hogy nálad és a testvérednél egyik sem lesz veszélyes.
Okos lány vagy ésszel tudod használni.
Én is épségben hazaértem és igazság szerint már kb. mióta itthon vagyok azt fontolgatom, hogy írni kéne neked.
(Na és ilyenkor elgondolkozom, hogy én vagyok a beteges)
Szeretlek!

                    Draco♡

Nem hiszem el, hogy lehet valaki ennyire aranyos. Imádom ezt a fiút.
A levelet az íróasztalomra raktam majd lementünk vacsorázni.
Vacsora közben rengeteget beszélgettünk és megmondom őszintén nagyon hiányzott már ez.
Rég voltunk így együtt a családommal.