Mikor még gyerekek voltunk... (Draco Malfoy F.F.)

Mit tegyek?!

Nehéz.. úgy érzem a világom most omlik össze körülöttem.. A barátaim konkrétan kerülnek.. As és Draco halálfalók a szüleimmel együtt.. és én is erre a sorsra fogok jutni... nagyon sokat agyalok és alig figyelek az órákon.. nemtudom mit tegyek..
Voldemorték.. A Malfoy kúriában vannak.. ma este tartanak egy gyülést..  ma megteszem...

A tanítás után használtam a titkos hopphálózatot és elhopponáltam a kúriába.. Draco a szekrénnyel bíbelődött így feltűnés mentesen el tudtam jönni.
A ház kandallójából kizuhanva Cissy egyből berohant a nappaliba.

- Elizabeth?!  Nem jöhetsz ide! Itt veszélyes. -segített felállni.

-Ezzel mindenkinek könnyeb lesz! Megvédem Dracot és a szeretteimet! -néztem rá komoly arckifejezéssel és ő csak megrázta a fejét.

- Nem kell ezt tenned!

-Cissy.. De. - mondtam.

Otthagytam a nőt és Luciust felkeresve bekísért ahoz az embernek aki miatt millió élet forog kockán.

-Áhh.. Elizabeth Greengrass! Már vártalak! Lucius hagyj magunkra!

-Igen is nagyuram! -nekem nincs bajom Luciussal, de ez a viselkedés.. mintha a kutyája lenne.
Lucius kiment Voldemort pedig közelebb jött hozzám én pedig automatikusan hátra léptem.

-Na. Félsz a saját nagybátyjádtól? -húzta gúnyos mosolyra a száját. Nem tudtam megszólalni, de valahogy erőt szedtem magamon.

- Nem is érdekel miért jöttem? -kérdeztem magabiztosan.

-Tetszik a stílusod és nem nem igazán érdekel, de mond! - mondta gúnnyal a szemében.

-Halálfaló... szeretnék lenni! -nehezen, de kiböktem.

-Nem hallottam jól.

-Halálfaló szeretnék lenni, de..

- De..? -kérdezte.

-De csak ha cserébe békén hagyod a barátaim, a családom és nem adsz több feladatot Draconak! - mondtam félve, de magabiztosan.

- És nekem ebből mi hasznom lenne? - nézett rám felvont szemöldökkel. Undorító!

-Cserébe átveszem Draco feladatát és megteszek bármit amit kérsz! És.. és az erőm..

-Az erőd felhasználhatom a győzelemre. -fejezte be helyettem a mondatot.

-I.. igen... - mondtam, de már nem volt önbizalmam.

-Hát jó, a Malfoy fiút békén hagyom és a barátaid, családod. Te pedig átvállalod a feladatát és megteszed amit mondok. -foglalta össze.

-Igen.. nagyuram.. - mondtam.

-Rendben. -megfogta a bal csuklóm felhúzta a pulóverem ujját és odahelyezte a pálcáját. Elkezdett mormolni valami varázsigét és az alkaromba mérhetetlen fájdalom nyilalt.
Nem sírhatsz. Nem sikíthatsz. Nem ellenkezhetsz. Ezek a mondatok jártak a fejemben és valahogy kibírtam, de nemtudom hogyan... már csak arra emlékszem, hogy mikor végeztünk Voldemort vigyorogva kiment a teremből és otthagyott én pedig a fájdalomtól összeroskadtam.

Két vékony kezet éreztem magam köré fonódni megpróbáltam kinyitni a szemem, de nem ment. Az illető felállított és felvitt egy szobába. Ott lefektetett és elkezdett suttogni. Ez.. Narcissa..

- Nem kellene ezt tenned.. Minden rendben lesz.. Semmi baj.. Nálad jobbat nem is kívánhatna a fiam... Szólok neki.. és mihelyst tud jön. - mondta hallkan a nő és végigsimított az arcomon majd kiment és én nem bírtam tovább. Nem tudom, hogy elájultam e vagy hogy elaludtam, de már utána csak feketeséget láttam.

Mit tegyek?!

Ez az egy szó lebegett a fejemben végig. Mikor megéreztem, hogy valaki a kezem szorongatja és valami vizes rajta.. mintha.. vízcseppek folynának végig a kezemen.. és akkor meghallottam..
a hangot amit bárhonnan felismernék.

-Minden rendben lesz Elle. Együtt megoldjuk...