valóra vált álom LN ff.

|part 10|

ROSA LYONS

Már most imádom ezt a napot azok a reakciók. Grace és Charlotte szerintem folyamatosan erről beszél bár ez egyértelmű. Most is éppen hozzájuk tartok miközben a fiúk már a medencébe pancsolnak mint a kis gyerekek.

-Na megint elcsortad a kis drágád ruháját. -nevetet Charlotte mikor leültem mellé.

-Te is tudod , hogy megy ez. -igazítottam meg magamon.

-Jól áll. -ült le Grace is és az asztalra lerakott egy kis nasit.

-Csajok nincs kedvetek bejönni? -ordított Daniel.

-Dehogynem. -kellt fel Charlotte mire nekünk is menni kellett de nekem semmi kedvem nem volt.

-Nincs kedvem. -dúzogva ültem tovább az eddigi helyemen.

-Ne már Rosa. Kérlek csak az én kedvemért. -jött egyből Lando könyörgése.

-Biztos , hogy nem max leülök a medence széléhez de nekem már most semmi kedvem.

-Akkor gyere te lány. -kellt fel Grace is. Ők bementek én meg leültem a szélére de még ott sem volt nyugtom.

-Cuki vagy mikor duzzogsz. -támaszkodott meg Lando a parton.

-Köszi igyekszem. -fröcsköltem le.

-Na gyere be.

-De nem akarok vizzes lenni meg semmi kedvem sincs.

-jó hát a víz kérdést az simán leszarom. -mászott ki és megölelt clamitől tiszta víz lettem.

-Lando mondták már ,hogy köcsög vagy? -érdeklődtem. Ha nem akkor tudja meg , hogy az. Jézus Krisztus gyere le ,hogy én túl éljem a  kövi évet.

-Nem. De ez fájt , hogy pont attól hallom aki azt mondta hogy aranyos vagyok.

-Dobd be megint. -bátorított Michael.

-Hallotad utána nehogy engem szidj le. -kelt fel majd felemelt.

-Most komolyan beakarsz dobni. Azt hittem legalább ennyire szeretsz ,hogy csak úgy bedobj. -panaszkodtam neki. Bár hiába mivel így is bedobott a vízbe.

-Szerencsétlen Rosa. -állt ki mellettem Grace.

-ennyit arról ,hogy szeretesz. -forgatam meg a szemem miután már oda jött hozzánk.

-Michael ez csak te miattad van. Ha miattad szakítanak akkor neked annyi. -jelentette ki Charlotte mire csak nevetni kezdett.

-Miért mi lesz?-nézett rá bátran.

-Meg leszel kergetve egy seprűvel. -folytatta Charlotte gondolatát Grace.

-Grace drágám ha megteszed eskü elveszlek. -tett ígéretet Daniel.

-Jézusom most jól hallottam , hogy azt mondta drágám. -parodizáltam ki a saját sajtósom. A fiúk már a halálukon voltak főleg a kettő pilóta.

-Jaj neee. -nevetett már sírva a fiú honfitársam. Én leginkább Grace ledöbent fején nevetem. Bár láttam rajta ,hogy inkább nem mondtam volna semmit. Ajaj csak remélni tudom ,hogy még mindig gyorsan futok.

-ROSA LYONS EZT MÉG MEG BÁNOD!-emelte fel a hangját én meg csak nevetve menekülni kezdtem. Kimásztam a medencéből ő meg utánam. Vagy négy kört futottunk mikor Charlotte is elkezdett kergetni. Na kösz kettő az egy ellen. Ez milyen arány?

-elkaptam. -ölelt át Daniel. Na kösz most már három az egy ellen. Ez mégis milyen arány. Nem mintha eddig baromi iagzságos lett volna de most meg még jobban nem az.