valóra vált álom LN ff.

|part 23|

ROSA LYONS
|2022. 03. 18|

-Na lassú csiga drágám lehetne picit gyorsabban felhúzni azt a cipőt? -sietett Jack.

-Na kész vagyok. -rohantam oda hozzá. -Ugye nem lesz durva mert akkor én már most megyek. -néztem rá bizakodva ő viszont picit más hogy nézett rám. -ugye nem?

-De de. Ma inkább futós edzés lesz mivel Landoék befoglalták a benti helyett és még minimum egy óráig az övék így mehetsz kifele. -lökdösött az ajtó felé. Hála istenek hogy hosszú gatyát és alá öltözőt húztam így nem fogok egyből ide fagyni.

-Jó bemelegítés 5 kör épület vagy bánat tudja milyen futás. Én meleted megyek majd rollerrel és ha megfújom a sípom akkor 10 fekvőt le kell nyomnod. Ha ez meg van akkor lesz egy kis ugrálgatás és egyen súly érzéki gyakorlatok majd utána bemegyünk nyak és reakcióidő fejlesztés. Rendben?

-jó szia én megyek haza. -indultam meg a parkoló felé. Jó nyílván csak vicceltem.

-Felkészültél? -szerintem ez hülye kérdés volt.

-A halálra igen. De amúgy semmi másra nem.

-Jó mehet. -fújta meg a sípját.

Az edzés felét végig szenvedtem de legalább a vége az jó volt. Bár nagyjából minden egyes edzésben a nyújtás a legjobb. Úgy érzem még most így születés napomon sem pihenhetek. Bár annyi vigasztaljon hogy ő volt az első aki felköszöntött. Persze Robert után.

Az edzés végeztével a szobámba lezuhanyoztam majd egy teljesen normális civil ruhát felvettem. Már este felé járt így besötétedett már rég mikor kiléptem az épületből.

A kocsi kulcsomat elő kotorásztam a táskám aljából. A hátsó ülésre leraktam a táskám a sok ajándék mellé amit a csapattól vagy a csapatnál dolgozóktól kaptam.

Landot viszont egész nap egyszer sem láttam. Állítólag csak beugrott egy edzésre majd haza ment.

Haza felé nem mentem gyorsan szép nyugis tempóban haladtam a házam irányába. Csak élveztem hogy vezethetek és hogy jobbnál jobb zenék mennek amiket most torkom szakadtéból énekelnek mivel egyedül vagyok. A születésnapomon nem is vágytam semmi másra.

A házam előtt leparkoltam. Nem volt kedvem beállni a kocsival a garázsba. A sok dolgot kipakoltam a kocsimból a kulcsot elő vettem és már mentem is be a házba. Mindent ledobtam a bejárati ajtó mellé és már mentem is beljebb.

Alig vártam hogy végre lefeküdhesek a kanapéra és a tv-t bámulva aludjak el. Azonban mikor beléptem a nappaliba teljesen lesokkolva néztem körül.

-Boldog születés napot. -ölelt meg Lando. Na hát ez aztán meglepetés.

-Hogy jutottál be? -néztem rá értetlenül.

-Az maradjon az én titkom. -mosolygott rám kedvesen. -Azért remélem hogy megleptelek.

-Hogy őszinte legyek a szívbajt hoztad rám. Azt hittem haza mentél. -csak édesen elneveti magát majd közelebb lép. A pulzusom az egekben. Remélem az a ajándéka hogy megcsókol. Mert most csak arra vágyom.

-Van egy meglepim. Öltöz fel rendesen mert egy ideig kint leszünk. -na ez megint mit talált ki. -Nyugi nem megyünk messzire. Csak a szomszéd kertbe.

-Ezt mégis hogy érted? -kérdeztem tőle nevetve. -szomszéd nénike sütött tortát vagy mi?!

-Majd meglátod. -lépett el mellettem és az előszoba felé vette az irányt. Magamra kaptam a dzsekimet és a cipőmet majd követem a fiút.