valóra vált álom LN ff.

|part 33|

Lando Norris

A tegnapi időmérő szuperül sikerült. Gyakorlatilag lehoztuk simán. Csak az volt a kérdés kié lesz a pole. De végül én nyertem meg. Rosa 2. míg Carlos pedig 3. lett.

viszont ne foglalkozzunk a tegnappal. Ma verseny van! Maximális pontot kell szereznünk ami jelen esetben McLaren 1-2 jelent a leggyorsabb körrel együtt.
Én hiszek a csapatban. Magamba és az autóban is.

-Remélem nyersz ma. -mosolygott rám Zack.

-Legyen úgy. -bólintottam egyetértően.

-Úgy lesz. Az autó tökéletes. -veregetett vállba majd elmondott még néhány jó tanácsot. Majd Rosa-hoz ment aki éppen akkor szállt ki az autóból és lépet rá a pályára. Kíváncsi voltam mi lehet a téma így oda akartam menni. De csak AKARTAM. Mivel Andreas megállított. Sok szerencsét kívánt meg minden ilyesmi. Csak a szokásos.

Nagyjából 10 perccel a rajt elött eljátszották a himnuszt. Amúgy így gyorsan hozzá tenném hogy fogalmam sem volt arról hogy Szaúd-Arábiának van himnusza. De most ezt is megtudtam!

A gyors megjelenés után már el is tűntem a sisak árnyékában és a kocsi utasterébe. Utolsó pacsi is megvolt. A mérnököm kijelentette hogy fél perc. Szóval minden tökéletes volt arra hogy megkezdődjen a.... felvezető kör.

A lassú kör után beparkoltam az első rajt helyhez. És ameddig vártam hogy a többi autó is elhelyezkedjen lopva Rosa-ra tekintettem. Taktika megvan. Zárni kell a kettő ívet. Tilos az hogy valaki közénk jöjjön. Ennél már csak az lenne rosszabb van valaki belénk jönne nem pedig közénk.

De nem volt idő tovább gondolkodni... Sorra gyulladtak ki a lámpák majd néhány másodperc múlva el is tűntek. Egyből a gázra léptem. És egészen addig ott tartottam a lábam ameddig lenem intett a kockás zászló. A többieknek esélyük sem volt. Simán lehoztuk 1-2.

-Ahj srácok végreee. -üvöltöttem a rádióba. -Szép munka.

-Lando ez bizony egy kettős győzelem. Tavaly Monza óta az első. -mondta boldogan a mérnököm.

- srácok el sem hiszem. Rohadt boldog vagyok. Büszke vagyok az egész csapatra. A gyárban dolgozókra a szerelőkre mérnökökre. Na meg persze Rosa-ra. -mondtam ki büszkén miközben átintettem neki. Első pódiuma élete során.

-Gratulálok kölyök. Szép csapat munka volt. Ha körbe értél gyere be a boxba. Állj be az első helyre. Aztán ünneplünk.

-Jó jó. Sietek. -mondtam nevetve miközben ügyeltem arra hogy nehogy véletlenül neki menjek Rosa-nak a nagy integetés közben. Szeret a közönség engem. Jó lehet a csapattársamat is de az most mindegy.

Leparkolva a kocsit már éreztem hogy borzalmasan nagy szeretet áradat fog minket fogadni. Főleg úgy hogy már 200m-ről kiszúrtam Zack és Andreas mellett Danielt. Szokása szerint egy lámpát is megszégyenítő fényeségű mosollyal konstatálta hogy kettős győzelmet ért el a kedvenc pilóta párosa.

Még a kocsiból sem szálltam ki mikor zenegtt a "super Lando ,super Rosa Ye ye". Ooo új induló. Holnap már a Papaya fanok is ezt fogják fújni. 

-Szép volt. -jött oda Rosa majd megütögette a sisakom.

-Gratulálok én is. - fél kézzel átöleltem majd együtt mentünk oda a csapathoz és egyből együtt kezdtünk el ugrálni.  Csak akkor tértünk magunkhoz mikor a 3. helyezett Checo oda jött hozzánk gratulálni. Persze utána mennünk kellett interjút adni mielőtt megkaptuk volna  a trófeákat és olyan önfeledtül locsoltuk volna a pezsgőt mintha semmi bajunk nem lenne.

-Nehéz verseny volt. -jelentette ki a mexicoi mikor a pihenő szóbába felértünk.

-Melyik része? -nevetem el magam.

-4-en csatáztunk a 3. helyért. Majd Carlos és Max kiütötték egymást. Charles meg benézett egy féktávot és veszített vagy 3 mp.

-Nekem minden rosszul jött ki. -mondta szomorkodva Rosa. - többször majdnem eldobtam. -mondta már kínjában nevetve. -Ooo pont itt van az egyik hibám. -mutatott a képernyőre.

-Az a lényeg hogy itt vagy. Bár ezt éppen hogy csak megúsztad.-néztem végig a visszajátszás.

-Lando te jártál a legjobban. Végig vezettél. Egy csatába se kerültél be.

-Dehogynem. Mivel valaki a külső íven bepróbálkozott ravasz módon az egyes kanyarba. Majd ott tartotta a kettesben is és majdnem neki vezetett a falnak. -néztem Rosa-ra aki csak jót nevetett. Hé ez nem vicces. Na mindegy. Checo is mosolygott egy sort. Majd kihívták a dobogóra. Majd Rosa-t is. Andreast is azonban nem mentünk ki. Csak akkor mikor meghallottuk az én nevemet. Egy csapat vagyunk. Nehogy már külön menjünk ki.

Lejátszották a himnuszt majd jöhetett az ünneplés. Persze mindketten Rosa-t vettük célba aki a kupával és a pezsgővel elrohant. Mi pedig Andreassal utána. Az egész boxutcán át. Közben ügyelve arra hogy a McLaren csapat tagok is kapjanak. Végül Rosa-t nem sikerült elkapni neki viszont Zack-et igen. A végén már mindenki teljesen pezsgős volt. De mit számít az. Max picit kellemetlen lesz az interjúk közben na mindegy.

Miután végeztünk kint a pályán a hotelbe készülődtem. McLaren vacsora. Rosa nálam csövelt és közben nem tudta eldönteni melyik ruhát vegye fel. Ahj. Lányos ügy.

-De most komolyan melyik? -nézett gondterhelten.

- De jó hogy nekem nincsenek ilyen problémáim. Nehéz lehet megoldani. -én csak jót nevetem tőle viszont gyilkos tekintetett kaptam.

-Kék vagy arany? -nézett rám komolyan. Döntenem kell. Ajaj.

-Amelyikben dögösebben nézel ki. -mondtam ki végül mire csak elmosolyodott.  Majd mindkettőt felpróbalta. Határozottan jobban nézett ki a spagetti pántos comb középig érő feszülős sötétkék ruha. Meg persze megy a csapat színeihez is. Arról már nem is beszélve hogy az én öltözékemhez is illet. Szerinrem ez fontos ha mar együtt megyünk.

-Mehetünk. -lépett ki a fürdőből majd hozzám vágot egy törölközőt.

-Gyönyörű vagy. -néztem végig rajta. Összetehetem a két kezem hogy ilyen csapattársam van. Meg persze ilyen szép embert kisérhetek is el egy ilyen nagyszabású ünnepségre mint a mai este. Még mindig hihetetlen hogy a McLaren pilótája vagyok. Na de az hogy ilyen bulikat szerveznek csak nekünk az még hihetetlenebb.