LANDO SZEMSZÖGE
Reggel egy nagy fejfájásra keltem egy ismeretlen szobában.
Tegnap este csak egy, két felesre emlékszem, de onnantól "képszakadás". Az egész testem fájt és nem tudtam, hogy miért. Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és elndultam az ajtó irányába, mikor egy hangos kopogtatásra kaptam a fejem. Szép lassan kinyílt az ajtó és egy ismerős arcot leletem a túloldalán.
- Lando! Jó reggelt! Mondta nekem a Lány a túloldalról.
- Jó reggelt! Köszöntem neki miközben rájöttem, hogy még csak a nevét sem tudtam.
- Gyere kész a reggeli! Felelte kedvesen, majd kezével a háta mögé legyintett célozva ezzel arra, hogy menjek utána.
Követtem őt egészen az étkezőbe ahol egy megterített asztal fogadott, amin két tömött tányér volt melyben tojás rántotta és bacon volt. Összefutott a nyál a számban ahogy megláttam és egyből lehuppantam az egyik székre.
Már nagyban kajáltunk miközben furdalta az oldalamat kíváncsiság, hogy vajon mi történhetett az este és, hogy vajon mi lehet a neve mert már lassan 3 napja ismerjük egymást és most is az ő házában vagyok, így már kezdett elég furcsa lenni a helyzet ezért úgy gondoltam rákérdezek.
- És egyébként bocs, hogy csak most kérdezem meg de mi a kisasszony neve? Kérdeztem miközben kicsit zavarban voltam.
- Anastasia Benson vagyok, de szólíts nyugodtan Anának! Ön meg a hírhett Lando Norris ha jól tudom. Nyújtotta a kezét mintha csak most ismerkedtünk volna meg.
- Pontosan! Nagyon örülök Ana!
Kezet fogtunk és mind a ketten elmosolyodtunk kislányos zavarunkban.
- Mond mi történt az este, mert szinte semmire sem emlékszem. Mondtam neki mire mégjobban elkezdett mosolyogni.
- Tudod elég furcsa képsorok kavarognak és játszódnak le egymás után a fejemben szóval nem is tudom, hogy hol is kezdjem. Válaszolt elég félreérthetően.
- Uhum, de ugye semmi OLYAN. Kiemeltem az "olyan" szót és persze tudta, hogy mire gondolok.
- Ohh persze semmi OLYAN csak...
Nem vártam meg míg befejezi a mondatot ezért közbevágtam és szólásra nyitottam a számat.
- CSAK?! Kérdeztem idegesen amivel rendesen a szívbajt hoztam a lányra.
- Nyugi Norris, csak megmentettem a segged attól, hogy kórházba kerülj, vagy esetlegesen sittre. Válaszolta a velem szembe ülő lány, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne.
- HOGY MI VAN??! Kérdeztem tőle elvékonyodó hangon, ami elég nevetséges lehetett és nem csak nekem hanem Ana szerint is, mert amikor ezt kimondtam hangos nevetésben tört ki.
Nem tehettem mást mint, hogy én is lánnyal együtt nevettem, hisz olyan aranyosan nevet, és igen elismerem eléggé hülyén hangzottak a szavaim.
Éppen végeztünk a reggelivel, mikor a lány felpattant az asztaltól, elvette a tányéromat amit egyből a mosogatóba is helyezett. Nem akartam csak tétlenül ott ülni az asztalnál igy odamentem hozzá és letámaszkodtam mellé a pultra.
- Azt ugye tudod, hogy arra ami tegnap este pont ugyan itt történt, tisztán emlékszem. Láttam a lányon hogy egyre pirosabb lett és be kell vallanom, elég cuki amikor zavarban van.
- Ohh az jó. A kijelentésemet letudta ennyivel, igaz elég érdekes volt, hiszen tudtam hogy ő is tisztában van azzal amit mondtam neki.
Nem akartam Anát ezzel a témával zaklatni így inkább másik irányba tereltem a szót.
- És mit is mondtál honnan jöttél? Igaz nem említette még, bár az akcentusábol megállapítható volt.
- Magyarországról jöttem és már elég rég voltam otthon. Erre a mondatára felcsillantak a szemeim, hisz támadt egy igazán jó, de mégis elég merész ötletem.
- Nem tudom követed-e a Forma 1 et, de merem feltételezni ha már tudod nevem. Egyre biztosabb lettem a dolgomban mikor megláttam a lány kiváncsi tekintetét magamon.
- Szóval hálám jeléül, gondoltam eljöhetnél velem a jövő heti Magyar ngydíjra. Mondtam neki miközben a lány tekintetét vizslattam.
Ana először rezzenéstelen arccal állt előttem majd mikor tudatosult benne mit is mondtam, a lány elzárta a csapot a mosogató fölött majd megtörölte a kezét és amilyen gyorsan csak tudott elém ugrott és átölelt.
- De ugye most komolyan beszélsz? Tette fel a kérdését a lány miközben eltolt maga elől.
- Persze, hogy komolyan beszélek. Nyugtattam meg Anát.
- És mikor indulunk kérdezte izgatottan miközben újra ölelésbe rántott úgy hogy már egy papír darab sem fért volna be közénk, illata szépen lassan bekúszott az orromba ami igazán jól esett, bár nem sokáig élvezhettem ölelését, mert közben a lány újra megszólalt.
- Lando Norrist hívja a Mars!! Mikor indulunk? Kérdezte meg újra.
Mire feleszméltem a lány már a nappaliban járkált fel-alá, s látszott, hogy még ezer meg egy kérdése lenne ezen az egyen kívül.
- Úgy gondoltam, hogy holnap után. Válaszoltam a, hát lassan két perce feltett kérdésre.
A lány megállt egyhelyben és erősen elgondolkodott majd egy aggódó tekintettel nézett rám.
- Mi lesz a barátaimmal? Kérdezte zavarodottan.
- Eljöhetnek velünk, ha szeretnének. Mondtam neki egy kis gondolkodás után.
Ekkor újra mosolyra húzta a száját és elindult a szobája felé ahonnan utánam szólt.
- Norris, öltözz elviszlek a kocsidig hogy haza tudj menni. Üvöltötte a lakás másik feléből.
Mivel elég nagy volt a ház ahol lakott így elindultam egy random irányba a folyosón, szerencsémre jó felé jöttem, mivel egyből megtaláltam a szobát ahol vendégeskedtem. Felvettem a tegnapi ruhámat majd összepakoltam a cuccaimat, amint mindezzel végeztem megkerestem a lányt aki már készenlétben állt, hogy elinduljunk a bár parkolójába ahol a kocsimat hagytam az éjjel.
Itt a negyedik rész (külön kérésre).
X Kate B.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
On the right track
ФанфикAna , egy Magyar lány aki elhatározza, hogy kimennek a a barátaival Londonba, zenélnek és buliznak, ám mikor már az egyenesben vannak felbukkan Ő... Rendesen belekavar a barátok életébe, de vajon hogyan tovább? A történet 2021-ben játszódik A regény...
