"Besties"

322 8 0
                                        

...

- Lando! Meg fognak látni. Szóltam a fiúnak a hosszú ölelés után.

- Este találkozunk! Súgta a fülembe mire a lehelletétől a hideg rázott. 

Elbúcsúztunk, elszakadtunk egymástól és mindketten a saját dolgunkra igyekeztünk. 

...

A második szabadedzés vége felé érkeztem meg újra a Paddockba.

A barátaimat már rég elvesztettem valahol. Landot meg utoljára a parkolóban láttam. 

- Hát mára egyedül maradtam. Szólalt meg a kis hang a fejemben.

A Paddock bejáratánál már a V.I.P. Jegyekkel csekkoltam be melyekről Míráék még nem is tudnak. Sietve mentem előre a szinte égig érő konténerek között. Annyira elvakított annak a helynek a sajátos szépsége, hogy figyelmetlenül egy emberbe ütköztem.

- Úr Isten, nagyon sajnálom! Szólítottam meg az elöttem álló szőke hajú lányt.

- Semmi baj! Nyugtatgatott meg kedvesen.

- Tényleg nagyon sajnálom. Mondtam újból neki.

- Nyugi tényleg minden rendben! Viszont, ha már így összeütköztünk. Nevetett. - Isa vagyok! Nyújtotta a kezét.

- Hát igen! Nevettem fel majd én is bemutatkoztam. - Én Ana vagyok! Nagyon örülök a találkozásnak még így is! Feleltem majd kezet rántottunk a lánnyal.

- Tehát mesélj! Mi szél hozott ide a nagy Paddock labirintusba így egyedül? Kérdezte Isa.

- Ezt én is kérdezhetném. Felelem neki.

- Jogos! Feleli. - De most komolyan csajszi, hogy hogy itt vagy és kivel? Karolt bele a zsebre dugott kezembe majd egy számomra újabb ismeretlen irányba kezdett engem húzni.

- Pár barátommal vagyok itt ,eljöttünk megnézni a futamot, de nagyon úgy látszik, hogy eltévedtem. Nevettem fel újra.

- Figyelj, ez lehet vigasztalni fog, de  én sem nagyon tudom merre vagyunk. Szóval kereshetnénk együtt az úticélunkat és közben elmesélheted, hogy valójában kivel is vagy itt.

- Ennyire átlátható vagyok? Kérdezem tőle.

- Eléggé csajszi! Néz végig rajtam mosolyogva.

- Mégis mit vársz, mit mondjak? Kérdezem.

- Csak a nevét! Bár van egy sejtésem.

Hogy mi?! Van sejtése?! Honnan tudhatja?!! Tuti nem tudja... Vagy mégis?!?

Kavarognak a fejemben a kérdések.

- Ana! Integet az arcom előtt ezzel kizökkentve a mély gondolataimból. 

- Igen? Kérdezem mintha nem tudnám mi volt a kérdés.

- A nevét!

- Lando! 

- Há!! Tudtam! 

- Még is honnan?! Cövekelt le a lábam egy helyben, ezzel a lányt is arra késztettem, hogy ő is álljon meg.

- Figyelj, Carlos és én egy pár vagyunk. Tudod, hogy ők mindent megbeszélnek egymással és véletlenül meg lehet hallani egy-két pletykát.

- Mármint? Kérdeztem. Nem tudtam min képedjek el jobban. Azon, hogy egészen eddig le sem esett, hogy Isa Hernaessel beszélgettem aki nem mellesleg Carlos Sianz barátnője, vagy azon, hogy Lando a baráti társaságában rólam ismétlem RÓLAM beszél.

- Te nem is veszed észre? Nem látod milyen milyen szemekkel néz rád? Majd kiserken a bőréből amikor rólad beszél. Mondja.

Túl sok infó! Túl sok infó! Pánikolok be.

- Norris már csak ilyen! Akárkit megkaphat. Miért pont rólam beszélne? Jelentettem ki majd megindultam, bár még mindig nem tudtam, hogy merre.

- Te teljesen hülye vagy, vagy csak tetteted? Kérdi Isa.

- Én csak ésszerűen gondolkodom és nem élek álomvilágban. - pfuu mekkora hazugság ...

- Na jó Anastasia, nehéz eset vagy. Tudod mit?  Hagyom, hogy magadtól gyere rá az igazságra. Nem lesz nehéz csak vedd észre az apró jeleket. 

Miért? Miért? Miért? Itt állunk a Hungaroring "kellős közepén" és arról beszélünk, hogy Lando Norris milyen apró utalásokat ad itt nekem. ELÉG!

- Isa! Ana! Sziasztok! Szólal meg mögöttem az a Spanyol akcentusú férfi hang amit a tegnapi reggelinél ismertem meg. 

A hang irányába fordultam és meglepetésemre nem egy, hanem kettő emberrel találtam szembe magam.

Carlos és Lando. Lando és Carlos. 

- Mindenhol titeket kerestünk. Mondják egyszerre.

Carlos Isa mellé, Lando pedig mellém állt.

Újból összenéztem Isaval aki egyből rám kacsintott és akkor abban a pillanatban eszembe jutottak a lány szavai Landoról.


Sziasztok! Sajnálom, hogy ennyi elmaradásom van, de egyszerűen se az iskolám se a magán életem nem engedi most, hogy ennyi időt töltsek az írással. Ennek ellenére a szabadidőmet próbálom ezzel tölteni és igyekezem. Köszi a megértéseteket. Puszii Kate! <3

X Kate B. Miller






On the right trackOnde histórias criam vida. Descubra agora