Szerelem dallamai novellák

3. Lustulós vasárnap

Ahogy kinyitottam a szemem, a férjemet már nem láttam magam mellett. Sejthettem volna, hogy előbb fog felkelni, mint én. Amíg én utáltam őket, Chris mindennél aktívabban viselkedett vasárnaponként. Őt nagyon szerettem, attól viszont még mindig a hideg futkosott a hátamon, amikor el kellett mennem vele és a szüleivel misére. Sosem tartottam magam vallásosnak, a szüleim is inkább hittek a pénzben, mint Istenben, de Chris kedvéért néha kiöltöztem, hogy elmenjek vele a templomba. Ez van, ha az ember egy vérbeli texasihoz megy hozzá.

A szememet törölgetve ültem fel, majd egy mély ásítás közepette próbáltam kicsit rendbe szedni a rókavörös sörényt, ami azért alakult ki a fejemen, mert lusta voltam kimosni belőle a hajlakkot az éjjel. Már lelkileg felkészítettem magam, hogy kimásszak az ágyból, amikor hirtelen észrevettem, hogy az óra majdnem delet mutat. Értetlenül néztem a kijelzőt, aztán többször megkocogtattam a tetejét, hátha csak elromlott, de legnagyobb meglepetésemre nem állt át reggel hatra.

Csak ekkor csapott meg a felismerés, hogy nem is otthon vagyok. A sárga tapéta, a baldachinos ágy, a mahagóni bútorok egyáltalán nem tűntek ismerősnek. Mennyit ittam én tegnap?

Aztán, ahogy kinyílt az ajtó, hirtelen rájöttem, hogy nászútra jöttem ide újdonsült férjemmel.

Chris egy tálcával ügyetlenkedve lépett be a szobába egy szál alsónadrágban, én pedig hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy begerjedtem vagy elolvadtam a látványtól. A rengeteg kétkezi munkától gyönyörűen megizmosodott, fekete haját ekkor is egy kócos kontyba kötötte, ráadásul több mint két méter magasra nőtt, amit sosem értettem, kitől örökölhetett, a szülei és nagyszülei ugyanis mind átlagos méretűek voltak. A kezében tartott tálca felől íncsiklandozó illatok szálltak felém, amikkel viszont már más hatást gyakorolt rám a férjem.

– Csináltam neked reggelit – tette le az éjjeliszekrényre, amit hozott. Mosolyogva ült le mellém az ágyra, majd egy apró csókot nyomott a homlokomra. – Gondoltam, kényeztetlek egy kicsit, ha már eddig minden vasárnap szenvedned kellett miattam a miséken.

– Csak ezért kapom ezt? – nevettem el magam.

– Meg azért is, mert már tegnap éjjel sejtettem, mennyire másnapos leszel, és szerettem volna, ha a nászutunk alatt minden nap jól érzed magad.

– Édes vagy. – A szívem hevesen vert, miközben megsimogattam Chris frissen borotvált arcát, gyönyörű, égkék szemének látványától pedig még a lélegezetem is elakadt egy pillanatra.

– Mrs. White-nak bármit – kacsintott rám, majd közelebb hajolt hozzám, hogy megosszon velem egy „jó reggelt” csókot. – Tudod, arra gondoltam…

– Az arcod alapján semmi jóra nem számítok – vontam össze a szemöldököm. Chris bőre egy halvány rózsaszínes árnyalatot vett fel, ajkai egy huncut, féloldalas mosolyba húzódtak, tekintetébe csintalan fény költözött.

– Most nincs itt egy három éves kislány, aki minden percben veled akar lenni, és még éjszaka is bemászik közénk az ágyba.

– Tippelhetek?

– Miért ekkora baj, hogy szeretnék egy kisfiút is? Imádom Lucyt, de szeretnék végre egy gyereket, akivel játszani is lehet, nem csak olvasni neki.

– És mi lenne, ha megegyeznénk, Mr. White? – Karba tett kézzel dőltem hátra a puha párnákra, ám ezt azonnal megbántam, amint Chris tekintete az arcomról a mellemre vándorolt. Így nem biztos, hogy bele fog menni. – Christian White, a szemem itt van fent! – húztam magamra a takarót, a férjem azonban csak ugyanazzal a huncut félmosollyal fel-felvonogatta a szemöldökét, miután ismét találkozott a tekintete az enyémmel.

– Figyelek.

– Ma maximum egy filmet tehetsz be, amit együtt megnézünk, összebújunk, tényleg csak pihenünk. Ha ma az alsódban tartod a kobrát, holnap előveszem a jógamatracot.

Chris szeme azonnal elkerekedett, szája egy szinte fültől fülig érő vigyorba húzódott, amiből már tudtam, hogy a mai napot biztosan a romantikának szenteljük majd.