Mozi első sorból

1.8K 67 1
                                    

Az este hamar elérkezett sajnos, Matteo feszülten ült a fotelben, mikor beléptem. Szégyenlősen léptem elé, szorosan összefogva a selyem köntösöm. Hajam lófarokba volt kötve és natúr sminket viseltem.

- Engedd ki a hajad Huszonnégyes.-mondta színtelen hangon. Tettem amit kért.- Lépj közelebb.-intett maga fele. Elindultam és szorosan előtte megálltam lehajtott fejjel.- Csábíts el engem.

Ijedten rákaptam a szemem. Tekintete nyugtalan és ideges volt.

- Én...én nem t-tudok ilyet.-dadogtam szégyenlősen. Nem tudom magamtól neki adni. Ha kell, vegye el.- Oda adom magam, de ahhoz neked kell elvenned.-mondtam és könnyek gyűltek a szemembe.

A székből felpattant, lerángatta rólam a köntöst és végignézett rajtam. Erősen megragadott és erőszakosan csókolni kezdte a nyakam. Csak álltam mereven, mint egy fa, összeszorítottam a szemem.

- Gyerünk, mozdulj meg!-mormolta a bőrömbe. Durva volt és erőszakos, ahogy felfedezte a testem. Kezei mindenhol ott voltak és erősen markoltak. Mikor megéreztem a csipkén keresztül, hogy mellemet csókolgatja, nem bírtam tovább és hangosan felzokogtam. Nem tehetek róla, én romantikus alkat vagyok.

Mérgesen rám kapta a tekintetét, majd eltaszított. Akkorát lökött rajtam, hogy az ágyra zuhantam.

- Leonardo!-ordított.- Hozz egy lányt most!

Megragadta a karom, felállított és az ágyat megkerülve a fejtámlához vezetett. Fájt, ahogy szorított. Elővette a bilincset és az ágy rácsához bilincselte ki egyik kezem. Időközben megérkezett egy lány, nem tudtam a nevét. Fekete vállig érő haja volt és nő létemre is azt mondom, hogy gyönyörű volt, telt idomokkal rendelkezett. Barna bőrén rikított a pink fehérnemű szett. A lány hol a könnyes arcomra, hol Matteo-ra nézett, aki az ágyon ült mellettem.

- Te!-mutatott rám a férfi.- Semmire való vagy. ezért végig fogod nézni! Te!-mutatott a lányra.- Csábíts el!

Nem jutott el az agyamig az infó, de a lány nem tétlenkedett. Ledobta magáról a selymet, beletúrt Matteo hajába és a nyakát csókolgatta, miközben gombolta ki az ingét. Azt hittem megáll az eszem! Ezek itt fogják előttem csinálni!! A gyomrom bukfencezett egyet, de nyeltem egy nagyot. A lány simogatta Matteo testét, közben az ölébe pattant, hátradöntötte a mellkasánál fogva és lehúzta a nadrágját. A boxerével együtt!! Keze szüntelenül vándorolt a férfin és vonaglott az ölében. Elkaptam a fejem.

- Huszonnégyes!-kiáltott rám.- Nézd vagy esküszöm, hogy nagyon megbánod!-sziszegte.

Kénytelen voltam szipogva visszafordítani a fejem, nem akartam büntetést kapni. Végülis...sokan szoktak pornót nézni... Na jó, ez egy kicsit durvább, de szerencsére nem sokat láttam a könnyeimtől. Annyit azért ki bírtam venni, hogy már a lány is anyaszült meztelenül dörgölte ölét Matteo férfiasságához. Szüntelenül zokogtam, de őket nem hatotta meg. A lány csókokkal hintette be Matteo testét és lejjebb csúszott a térdéhez. Lehajolt a férfiasságához és azt is körbe csókolta, körbe nyalta, majd bevette a szájába. Szemem elé kaptam a kezem, de Matteo utánam kapott és elrántotta azt, közben nyögött egyet. A lány elindult felfelé a szájával vissza a férfi nyakához, közben keze szüntelenül simogatta mindenhol. Matteo nem engedte el a kezem, mikor a lány magába vezette a férfiasságát, az én kezemre szorított rá. Rosszul voltam! Majdnem elhánytam magam, ezért kikaptam a kezem és elfordítottam a fejem. Tarkóm mögé nyúlt és a lehető legközelebb rántott magukhoz. Rohadt kényelmetlen és megalázó volt. A csaj ott lovagolt rajta, ő pedig düh és élvezet keverékével az én szemembe bámult. Úgy éreztem, hogy engem képzelt oda... Nyögések, sóhajok és testi súrlódás hangjai töltötték be a szobát.

Miért sírok egyáltalán? Könnyeim útját, mintha eltorlaszolták volna és a hátralévő műsort némán néztem. Igazából bambultam. A nyögések és a gyorsaság hallatán úgy gondoltam, hogy közel járnak a végéhez. Matteo elengedte egyik kezével a lány csípőjét és ismét magához rántotta a fejem, de ezúttal az arca elé. Dühösen és szánakozva néztem a vágytól ködös szemeibe. Tekintete a számra vándorolt és tudtam, hogy mit akar. Beteg állat! Na azt már nem! Egyre csak közelített ajkaival, mire undorodva grimaszoltam rá. Valószínűleg ekkor esett le neki, hogy mit akart és hogy más is van a szobában, nem pedig én lovagolok rajta... A köd elszállt a szeméről és kitisztult a tekintete. Lerántotta az örömtől sikongató lányt magáról és nem nézett többé egyikőnkre se.

- Kifelé! Most!-kiabált.

Én mozdulatlanul ültem, mivel ki voltam kötve. Továbbra sem vetettem le az undorodó arckifejezésem, tudatni akartam vele, hogy mit gondolok róla. A csajszi már rég kiviharzott.

- Te is!-pattant fel az ágyról és rám mutatott, miközben a nadrágját vette vissza. Hmm... rossz kedve van, nem sikerült elélveznie...

- Mennék én gazdám, de ki vagyok láncolva.-hangom csöpögött a megvetéstől.

Fújtatott egyet, megdörzsölte az arcát és kioldozott. Amilyen gyorsan csak tudtam, kihúztam a csíkot a szobából. A folyosó feléig jutottam, ott térdre borultam és ismét zokogni kezdtem. Oliver jött fel a lépcsőn Luca úrral és Mikaellel. Mikor meglátott a földön, oda rohant, a hátamnál átkarolt, hogy segítsen felállni. Abba akartam hagyni a bőgést, de egyszerűen nem bírtam. Hatalmas karjai egy pillanatra biztonságérzetet nyújtottak, belemarkoltam és az sem zavart, hogy fehérneműben lát.

- Gyere segítek felállni.-próbálkozott, de nem moccantam. Nem bírtam.

- Hagyjad csak. Mindjárt szólok Leonardo-nak.-mondta Luca úr.

- Ne! Ragaszkodok hozzá, hogy a szobájába kísérjem. Menjenek csak, máris ott vagyok.-felemelt a földről, az uraság meg elsétált.- Melyik a szobád?

- A-a-a m-mási-másik oldalon a vé-vége fele.-hüppögtem.

Letett az ajtóm előtt.

- Segíthetek valamiben?-lehajolt és megérintette az állam, de megráztam a fejem. Felnéztem a smaragdzöld szemébe. Tehetetlenség és őszinte sajnálat tükröződött benne. Épp mondani akart valamit.

- Oliver!-a hangra összerezzentem. Tudtam, hogy a haragos Matteo az.

Gyorsan kinyitottam, egy köszönöm-öt elsuttogtam és bevágtam az ajtót.

Másnap alig ettem. Este berontott Matteo, fel-alá járkált, csak annyit kérdezett, hogy miért vagyok mindenkivel kedves, csak vele nem, majd kiviharzott. Nem válaszoltam. Szerintem inkább magától kérdezte, mert rám se nézett.

Átkozott AjándékTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon