Mellékesen (Azahriah Fanfiction)

4.rész

Ati kapcsolt, egyből összefogta a kezeivel az arcom és kezdte dominálni a csókot. Mélyítette én pedig abban a pillanatban úgy éreztem nem létezik semmi más csak én és ő. De tényleg semmi nem létezik.
Míg vadul csókolt, a hajába túrtam, és csak hagytam, hogy átjárja az egész testem az a meleg, kellemes érzés.

- Azért ne itt keféljetek! - szólt Bogi, mire mindketten elhúzodtunk egymástól. A számat törölgettem, míg ő fasz tudja mit csinált.
- Folytathatjuk a játékot? - nézett rám.

- Idióta.. - álltam fel, megfogva a táskám és sarkon fordulva elrohantam. Fél úton sírni kezdtem, és hazafelé vettem az irányt. Faszom! Nem kellett volna. Miért hagytam magam? Milyen barátnő lennék? Megcsókoltam azt a fiút aki a barátnőmnek kell. Hatalmas bűntudat tapadt rá a lelkemre. Úgy döntöttem haza megyek, most egyáltalán nem tudnék Dorottya szemébe nézni. Hogy beszéljek így vele holnap? Hogyan?

Hazaérve, anya aludt már. Megfog lepődni, hogy itthon vagyok, de nem az a lényeg. Az a kisebb dolog..nem kellett volna..megcsókolni Atit! Faszom! És ő hogy reagált? Hogyan? Visszacsókolt! Iszonyat jól..nem tudom, nem, nem akarom megbánni. Ha nem szeretné Dorottya..faszom!

Kisírt szemekkel léptem be a fürdőszobába és elkezdtem magamból értelmes embert csinálni. Lemostam az elsírt sminkemet, levettem Dorottya ruháit, és a zuhany alá léptem. Ahogy a meleg víz érintette a bőrömet, csak Atira tudtam gondolni. Miért csókolt vissza? Miért így? Mintha ezer éve vágyott volna erre.

Miután végeztem a fürdőben, felvettem egy melegítő nadrágot, és egy pólót, amiben majd aludhatok. Meg is történt volna, ha nem kaptam volna egy üzenetet.

Baukó Attila
Gyere ki.

A szívem kihagyott egy ütemet, a mellkasom egyre jobban forrósodni kezdett. Hogy micsoda? Kisétáltam a bejárati ajtóhoz, és félve de kinyitottam.

- Úristen..te mi a faszt keresel itt? - akadt meg a szemem a fiún, aki a küszöbön állt. Hogy a faszba került ide?

- Elmondta Letti, hogy merre laksz..figyelj beszélnünk kéne -

- Felejtsük el azt a csókot! Kérlek, hiba volt.. - mondtam fájó hangon.

- Ne mondd ezt! Akkor már abbahagytad volna két másodperc alatt! - lépett beljebb.

- Kérlek... - kezdtem hátrálni, mikor közelített. Lassan de pár centi választotta el az arcunkat.
- Nem..nem szabad..

- A szabályok csak úgy lesznek érvényesek ha megszegjük őket. - suttogja az ajkaimra, majd lábával becsukja az ajtót, ami csattan egy kicsit. Nem tudtam vele foglalkozni, mert Ati a számra tapadt. Combomnál fogva megtartott én pedig a kezeimet össze fontam nyaka körül. Így csókoltuk egymást, egészen a szobámig. Addig szakítottuk félbe a csókot, amíg megmondtam melyik ajtón lépjen be, hogy a szobámba essen.
Tudom, hogy nem szabad, de mellette nem tudok értelmesen gondolkodni.
Ledobott az ágyra, és fölém mászott. Elkezdte a nyakamat csókolgatni, amire halkan sóhajtottam.

November 9. Kedd

Egy hosszú, kellemes éjszaka után az ébresztő hangjára kelni eléggé borzalmas volt.
Ahogy kinyitottam a szemeimet és észrevettem a fiút magam mellett, mintha valami megtört volna bennem. Egyszerre beugrott minden. Istenem de borzalmas barátnő vagyok! Természetesen a bűntudat tovább mardosta a lelkem, amitől minden kedvem elszállt.

- Hé..kelj fel - simogattam a fiú arcát.

- Haaaaa... - dörzsölte Ati a szemét és felült. - Hány óra?

- hat - mondtam - menj haza. Az ablakon tudsz kimenni.

- Mi van?

- Anya nem láthat meg - válaszoltam - Figyelj egyáltalán nem helyes, hogy te és én..

- Miért? Kérlek Mia ne csináld már.. - ült mellém - Én egyáltalán nem bántam meg.

- Nekem idő kell oké? - fürkésztem az arcát. Beletúrtam a göndör hajába és egy mosoly kúszott az arcomra. - Szedd össze magad és menj el.

- Oké.. - kelt fel az ágyamról.

- Kérlek ne mondd el senkinek, hogy mi történt oké? Ne tudjon senki erről.

- De miért? - kérdezett vissza.

- Ati kérlek. Mert az én érdekemben.. - néztem rá bociszemekkel.

- Rendben. - nyitotta ki az ablakot és kiugrott rajta. - Beszélünk majd?

- Igen - léptem oda és becsuktam az ablakot. Inegetni kezdett mire csak vigyorogtam és elhúztam a függönyt. Még mindig nem hiszem el, hogy megtörtént. Hagytam magam..mert akartam. Akartam őt. Amivel semmi probléma nem lenne, ha nem szeretné Dorottya. Undorító vagyok az biztos.
Magamra kaptam valami ruhát, és a táskámat bepakolva indultam ki a szobámból. Valószínűleg anya nem hallott semmit az estéből, hiszen hangszigetelt a szobám.

- Jó reggelt! - kacsintott egyet rám anyu - palacsintát?

- Aham kérek - ültem le a konyha székre. Nagyon jól megvagyok anyával, a kapcsolatunk egyszerűen tökéletes. Ha elmondanám mi történt megértené, segítene..de még neki se tudom. Így hogy tudnám pont Dodonak?
Miután elmajszoltam a palacsintámat, beszéltünk anyuval egy kicsikét és a suliba indultam.

- Mi a faszom. - jött velem szembe az utcán Dóri. Olyan érzés fogott el, ami leírhatatlan. Mintha a torkomból egy száll hang se jönne ki, a bűntudat nőt, és az önmagam felé háruló utálat is. Mit mondjak? Elveszíteném az tuti, amit nem akarok.
- Hol voltál? Miért nem jöttél hozzám? - fogta meg a kezem erősen.

- Ne haragudj.. - nyögtem ki, kis habozás után - Nagyon későig voltunk kint, és és..

- Nyugi már! Nem baj - mosolyodott el - Vicc volt, gyere menjünk együtt. - karolta át a kezem és a suli felé kezdtünk mostmár együtt sétálni. Kissé szorongtam mellette.
- Fhu nagyon szar volt, hogy hazamentem este! Legközelebb tutira maradok!

- Jó.. - szóltam halkan.

- És legközelebb azt mondom, hogy üvegezzünk! Vagy valami csókolózós játékot keresek neten! - álmodozott - Muszáj hisz Atit így tudom megszeretni! - ahogy kiejtette a nevét, mintha meghaltam volna. Nem fogom tudni örökké titkolni. Ez nem olyan már, hogy csak szeretem. Itt már erős tettek vannak. És ha Ati szólja áll magát? Legnagyobb vágyam teljesült örülnöm kéne, ehelyett pedig..

- Hé mi a baj? - álltunk meg.

- Semmi semmi - erőltettem egy kósza vigyort és beléptünk az iskola kapuiba.

- Biztos?

- Igen.

- Jó amúgy gondolkoztam. Mostmár tényleg elmondom Atinak, hogy kedvelem! Vagy szeret vagy sem. Szerintem kedvelhet. Nem vagyok rossz fej. - nevetett magán. Annyira de annyira utálom magamat..

- Biztos vagy benne? És ha lehord mindennek? Nem akarom, hogy egy fiú miatt szomorú legyél.

- Hé mi van? Eddig azt akartad beszéljek vele! Mia mi a fasz bajod van hm? - nézett rám szúrós szemekkel.

-