Mellékesen (Azahriah Fanfiction)

16.rész

Míg vártam Atit, az ágyábán fekve telefonoztam. Picivel később, megerőltetve magamat, felálltam. A térdem iszonyat fájt, tuti egyszer ráestem a lépcsőn. Lassan bicegve elkezdtem körbe járkálni a szobát. A bal karomat egyáltalán nem tudtam használni.
Atinak kettő gitárja is van, a falain poszterek mellett vannak keretezett képek is. Például egy lánnyal..picikét a féltékenység jele megfordult bennem, de mikor kicsit leemeltem a képet ott volt rajta, hogy Sister. Szóval a nővére..aztán több helyen fordult meg annak a lánynak az arca. Ati nagyon cuki volt kicsiként. Kis apró feje volt.

A gépje be volt kapcsolva, a háttere ilyen alap volt, sárga színekkel tele, piros stb. Sok játékja nem volt letöltve, nem ismerem ezeket az appokat. Mondjuk csak laptomom volt eddig 13 évesen, és 14 évesen egy vicc kedvéért beleszúrtúnk egy kést. Valahogy sikerült.
Többet nem tudtam már nézni, de aztán megcsapta az orromat a palacsinta illata. Ati is megjelent az ajtóban, és nagy kajlán vigyorral bámult.

- Huh? - kérdeztem zavartan, de látványától én se tudtam visszatartani a mosolyomat.

- Kész a palacsintád. És Desh is megjött. - szólt, és már lépkedtem is oda hozzá. Míg ő lazán végig ment a lépcsőn, én leülve lemásztam. Hagyne mondjam mennyire fájt a popóm..

- Szia Ati - köszöntem az idősebbnek - vagy hívlak Deshnek, mert túl híres vagy - mondtam gúnyosan mire a fiú csak grimaszolt. Leült ő is és én is. Ati egy-egy tányért rakott le elénk, rá egy palacsintát és pár tölteléket. Persze, hogy a nutellára kaptam, és jól megkentem, amíg a fél nutellás üveg ki nem fogyott. Jó dehogy persze..

- Ízlik felség? - kérdezte Ati játékosan, én pedig csak teli szájjal bólintottam.

- Amúgy mizu? Milyen a pár élete? - szállt be a beszélgetésbe is Desh.

- Leestem a lépcsőn - nyúltam még egy palacsintáért.

- Mi? - kérdezett vissza meglepetten a fiú.

- Béna módjára levágodott és most pihennie kell, mert fáj mindene. - válaszolt neki Ati.

- Ja értem. Dorottyával hogy vagytok? Rég láttalak a Molnár lakásba - nevetett idiótára módjára.

- Sehogy. Nem vagyunk barátnők és kész.

- Kár. - nyújtozkodott. - Egyébként fura bele gondolni, hogy Dorottya valaha szerette Atit.

- Pf, mindegy. Kaphatok valamit inni? - fürkésztem a barátom arcát aki bólintva odalépett a hűtöhöz és kivett egy narancsleves dobozt. Öntött egy pohárba és elém rakta. Szívesen szürcsölgettem belőle így, az ötödik palacsinta után.

- Vissza fel megyek okés? - szemeztem a két fiúval felváltva.

- Jó de még ma befutt Letti is.

- Mii? Tényleg? - ujjongtam. Aztán lent maradtam. Körülbelül 10 perc után megérkezett Letti és mi ketten felmentünk az emeletre, míg a két fiú lent maradt.

- Ez a Desh helyes..eléggé helyes.. - kezdett el vörösödni ahogy becsukta az ajtót. - Szingli? - kérdezte tele izgatotsággal.

- Maradj csöndben! - szóltam rá éllel a hangonba.

- Jó na. Fura, nem gondoltam, hogy ilyen szép házban laknak.

- Én sem. - néztem rá meglepetten. Elkezdtünk dumálgatni, rendkívül jól elvoltunk. Aztán Desh egyszer felbukkant, jó sokkal később, és azt mondta hazaindul, ha akarja haza viszi Lettit. A lány élt a lehetőséggel és futott is a fiúhoz. Nem hiszem, hogy összejönnek, de belemosolyogtan a gondolatba.

- Hány óra? - szegeztem felé egy kérdést, mikor sétált be Ati a szobába.

- Lassan hat. Hét körül jönnek a szüleim, szerintem ha akarsz elmehetsz fürödni. - nézett rám aranyosan a mogyoró barna szemeivel.

- Okéé..adsz valami..valami olyat amit felvehetnék? - kértem tőle ruhát. A fiú fogott a szekrényéből valamit és hozzám dobta egy vigyor keretében.

- Köszi. - mondtam neki hálásan majd elkísért a folyosó végén lévő ajtóhoz.

- Ez itt a fürdő, ott van pár flakon, az első kettővel a hátsó hárommal fürödhetsz, oldalt van kettő, azzal hát nem tudom, szüleimé, aztán még ott van az is, azzal se meg ja. Ott a meleg víz, meg minden. - mosolygott - és egy törölköző. - nyomta a kezembe azt is. - Jó zuhanyt - kacsintott és becsukta az ajtót. Én gyorsan bezártam, hátha..

Kicsit elcsesztem az időt a meleg víz beállítással, és teljesen kiment a fejemből, hogy Ati mit mondott. Nem tudom melyik tusfürdőből használhatnék. Ezért leemeltem egy sötét színűt és abból nyomtam, és szépen átmostam magam. Először nem éreztem semmi illatát, de mivel más volt a környezet, izgultam nem is koncentráltam igazán. Gyorsan lezavartam a zuhanyt és felvettem a ruhát ami a kezembe lett nyomva. Egy fekete póló, ami a combomig leért. Mivel fűtött lakás is volt, a melegítő nadrágot már nem volt erőm felvenni. Visszavettem a fehérneműmet, de jó, hogy a póló ezt is mind takarta. A cuccaimat ami maradt a táskámba helyeztem el.

- Visszatértem. - léptem be a szobába. A fiú a gépen csinált valamit. Szelén végig mért, és kispír jelent meg az arcán. Befeküdtem az ágyba és a telefonomért nyúltam. Elkezdtem írkálni Marcival, megkérdezte mi van velem. Aztán mikor hallottuk, hogy lent nyílik az ajtó, Ati leszaladt. Azt felelte én matadjak fent. Kicsit szagolgatni kezdtem magamat mikor éreztem, hogy ez..ez olyan illat mint ami Atié. Ne, ne, ne..Ati fürdő cuccát használtam? Ne jézusom ez tuti az ő illata. Baszki, miért nem figyeltem jobban?!

- Gyere le. - toppant be Ati egy pillanatra. Lemásztam a lépcsőn és szembe találtam magam kettő felnőttel. Kezet ráztam velük. Mind a kettő nagyon szimpatikus volt és hasonlítottak Atira is. Nagyon kicsit beszélgettünk, majd azt mondták, hogy legyünk csak kettesben. Mivel én se és Ati se volt éhes, nem vacsoráztunk, bár a palacsinta bennem elvolt.
Atival este beszélgettünk de nem tudom mikor csak a mellkasára dőlve elaludtam.

December 8. Szerda

Reggel Ati már nem volt mellettem. Én még aludtam volna tovább, de aztán negjelent reggelivel ami egyszerű tojás rántotta volt. Mivel reggel 5 óra volt, még Marcell elszaladt értem autóval és hazavitt. Otthon átöltöztem, bepakoltam és így indultunk el az iskolába. Még Atiéknál beszélgettünk keveset a szüleivel, akik nagyon jófejnek tartanak. De ők is azok. Nagyon jó volt Atinál tölteni az estét, és anya is mondta, hogy suli után kifaggat. De miután ezt mondta, kicsit zavarba jött, mintha elszólta volna magát. Az esés se fájt már annyira. Tudtam járni rendesen.

- Köszi, hogy elhoztál. - köszöntem meg a fiúnak.

- Semmiség. Neked úgyis mindegy elvarázsoltak. - húzta felfelé az ajkait

- Hagyjál már - löktem neg játékosan. Az iskola ilyen geci unalmas volt, mindenki körbe kérdezett, hogy hogy érzem magam, érdekes most mindenki aggódott értem. Órákon szokásosan nem igazán figyeltem, Lettivel végig suttogtuk az órákat. Hazafelé sétáltam, mivel most kellett egy kis friss levegő átgondolni mindent. Furcsa elhatározás fürkészte magát a fejembe, amit hétvégén meg is csinálok. Vagy még csütörtökön, hisz Ati elhívott a téli bálra vagy mire, jó ha jól nézek ki.

- Megjöttem - nyitottam ki az ajtót és be is csaptam. Gyorsan vettem le a cipőmet és indultam volna bentebb, mikor megakadt a szemem anya előtt ülő személyen.
- Mi a faszt keressel itt?!

—