꧁☾︎2.☽︎꧂

391 45 18
                                    

|'~(Y/N) szemszöge~'|

Nyugodtan és lassan sétáltam el egészen a kikötőig. Nem tévedtem. Most is, mint ahogyan eddig is, itt sokan voltak. Mindig itt vannak a kisebb standok, ahol lehet halat, rákot, növényeket, hínárt, néhány ékszert venni.

A falu mellett van egy nagy kikötő, ahova a hajók szoktak kikötni. Néhány hajóval különböző rakományt hozunk más-más országokból, vannak kalózok akik itt kötnek ki, mert egy kicsit megálltak fel pakolni néhány ételt, pár nagyobb ünnepség alkalmából pedig több országból is a hercegek, hercegnők, királyok, királynők eljönnek és itt vannak egy-két napot.
A mi kikötőnk ha úgy vesszük akkor kb mindenre szolgál.

Halványan mosolyogva indultam el valamerre a kikötőben. Nagyon csak sétálni akarok, meg egy kicsit egyedül lenni, távol apámtól és a sok hülyeségétől, meg a kiabállásától.

A gondolataimban egy kicsit elkerülve véletlenül neki mentem az egyik falubeli asszonynak.

- Oh, én ügyetlen. Elnézést kérek asszonyom.- hajoltam meg, ahogyan illik egy hercegnőnek

- Én kérek elnézést (Y/N) hercegnő.- hajolt meg az asszony, és vele együtt a két kisgyereke is

- Ugyan. Én nem figyeltem. És, most nem vagyok hercegnő.- vettem le a fejemről a koronát

- Ezt hogyan érti hercegnő?- kérdezte kíváncsian a kislány

Mosolyogva legugoltam hozzá és megsimogattam a fejét.

- Úgy döntöttem, hogy ma nem leszek hercegnő. Egy kicsit ki szellőztetem a fejem, és járok egyet a faluban. Meg, ha valaki engem kérdez. Akkor nem a koronától leszel hercegnő, hanem attól hogy a néped azt gondolja-e hogy tényleg megérdemled a trónt.

- Ezek szerint, én is lehetnék hercegnő?- kérdezte arányosan, mire jobban elmosolyodtam, és bolintottam egyet

- Persze, hogy az lehetsz. Tessék.- tettem a fejére a koronát, amit csillogó szemekkel nézett a feje búbján

- Köszönöm (Y/N) hercegnő.- ölelt meg és nevetve elkezdett játszani a testvérével

- Köszönöm szépen hercegnő.- hajolt meg előttem többször is az asszony

- Ugyan asszonyom. Ez csak egy korona, és nekem jelentéktelen. Hiába ad hatalmat, akkor sem ettől lesz olyan nagy az a bizonyos hatalom.

- Nagyon boldog lett most a kislányom. Mindig azt mondta, hogy egyszer hercegnő szeretne lenni ha nagy lesz.

- Mondja meg a lányának asszonyom. Ha egy herceg őt fogja választani, miközben hercegnőt keres maga mellé. Akkor hercegnő, s majd királynő lesz belőle. További szép napot asszonyom.- hajoltam meg és kikerülve a nőt tovább mentem

- Magának is hercegnő.- szólt utánam boldogan

Egy nagyobb mosoly lett az arcomon és mosolyogva tovább nézelődtem.

Mindenki mosolyog, és boldog. Ilyen életre várok, vagy ehhez hasonlóhoz. Anyám egy szegény lány volt még gyerek korában, tőle tudom, hogy milyen is lehet az a bizonyos élet ami körbe vesz engem.

De.. láss csodát. Nézd meg, hogy egy olyan paraszt, szegény családból ahonnan ő származott, most egy királynő lett belőle, aki egyszerre két királyságot is vezet, mert az anyjától örökölte a Japán trónt, a másikat pedig az apjától, ami a Dél-Koreai trón.

Én csak a japánt fogom majd örökölni, vagy tovább vinni. Apám már megint beszólt nekem, hogy én kettőt nem tudnék vinni, ezért csak a Japánt kapom meg.
Anyám meg egyszerre kettőt is rám bízna, mert hát az egy az kevés lenne. De ez is csak nála van.

Dʏɴᴀᴍɪᴛᴇ Kᴀᴘɪᴛᴀ́ɴʏ [B. Katsuki x Reader] /Fantasy, Pirate AU/  ✔BEFEJEZETT✔Donde viven las historias. Descúbrelo ahora