Dʏɴᴀᴍɪᴛᴇ Kᴀᴘɪᴛᴀ́ɴʏ [B. Katsuki x Reader] /Fantasy, Pirate AU/ ✔BEFEJEZETT✔

꧁☾︎3.☽︎꧂

|~'(Y/N) szemszöge'~|

Bele merülve egy kicsit a gondolataimban, néztem végig a kikötő annak a felén, ahol a tenger van.

Mindenhol hajók voltak.
Valamelyik tele ládákkal, és azt pakolták fel a hajóra, valamelyikről pedig a ládákat le. Három-négy kalóz hajó, amik üresek és a fedélzetükön ott vannak a kalózok, vagyis az adott hajó tulajdonosai.

- Kalózok.. Nagyon sok kalóz... Várjunk. Ezek nem azok a kalózok, akik mindig lopnak. Ezek a kalózok inkább vidámak, és jobban látszik az rajtuk, hogy segítenek az embereknek. Akkor nem csak az az egy valaki van, akit Dynamite-nak neveznek.- járt az agyamban a gondolat és egy kicsit félve, megindultam a móló felé

- Elnézést hercegnő. De azt hiszem, hogy ez a magáé.- ugrott elém az egyik hajóról egy kalóz

Nagy, vörös kalóz kalapja volt, ami eltakarta a szemét. A kalapjában egy papagáj tolla volt, azt hiszem Arapapagáj toll lehetett. A nyakában kettő lánc logótt, az egyiken egy hajó kormány volt, a másikon pedig semmi.
A ruhája egy szokásos kalóz ruha volt, csak egy nem fehér vagy világos barna, hanem szép vörös. Az ingje, ami világos piros volt, az első két gombja ki volt gondolva, a többi pedig be volt. A derekára egy kendő volt tekerve, amit kétszer körbe tekert magán. Abból kisebb díszek lógtak ki, és le. A csomóba, amivel megkötötte a kendőt, egy ugyan olyan papagáj toll volt bele tűzve, mint a kalapjába. Mellette egy kard pihent benne a tokjában, hogy senkit se bántson meg.
A cipője olyan volt, mint az itt lévő falusiaknak. Térd aláig erő, fekete az egész, és egy kisebb sarok.

[Írói mg.: Ahm.. ha valaki nem tudja elképzelni, akkor tessék itt van egy kép. Nem ugyan olyan mint ahogyan én leírtam. De azért remélem ezzel tudtam segíteni egy kicsit ❤️]

Egy kicsit meglepődtem, ezzel együtt meg is ugrottam. Ő az a kalóz, akit a nép már leginkább Dynamite-nak hív.

Nagyokat pislogtam, és csak néztem rá, hogy mi van. A kezében a koronámat tartotta, amit egy kislány fejére tettem.

- Ezt valahol elejthette.- tette a fejemre a tárgyat, amit egy kicsit hitetlenkedve néztem

- I-izé.. K-köszönöm.- ráztam meg a fejem, és halványan a kalózra mosolyogtam

- Ott van!- kiáltott fel hirtelen az egyik katona, és hallva a páncélok hangját, egyből tudtam, hogy apám küldte őket utánam

- Azt hiszem, hogy megyek. Remélem még látom magát hercegnő. Sayonara, (Y/N) hercegnő.- hajolt meg illedelmesen és már el is tűnt

Mintha csak egy szellem lett volna, vagy csak por, ami egy emberi alakot "vett fel". Egy szempillantás volt az egész.

- Ez elképesztő.- ámultam el egy kicsit hangosan és jobban elmosolyodtam