Dʏɴᴀᴍɪᴛᴇ Kᴀᴘɪᴛᴀ́ɴʏ [B. Katsuki x Reader] /Fantasy, Pirate AU/ ✔BEFEJEZETT✔

꧁☾︎37.☽︎꧂

|'~Bálon~'|
|~'(Y/N) szemszöge'~|

Mióta Katsuki visszahozott engem az otthonomhoz, apám egy kicsit megváltozott, aztán rá néhány hétre újra a régi lett. Azt hittem, hogy megváltozik ha vissza kapja a lányát, nem pedig ilyen lesz, azzal az indokkal, hogy újra itt vagyok és többet újra nem mehetek el. Anyám hiába beszél vele, valahogyan nem akarja elfogadni és felfogni az apám, hogy én ezt nem akarom és tényleg azon vagyok hogy megint elmenjek innen. Viszont akkor én már vissza sem jövök..

Nekem nem kell az, hogy itt folyton kiabállás legyen velem, mert már nagyon elegem van ebből, ahogyan az összes többi baromságából is. Nem is értem, hogy eddig anyám hogyan tudta elviselni ennyi éven keresztül maga mellett apám ezen oldalát.

- Bárcsak minden olyan lenne, mint amikor Katsuki vissza hozott, vagy amikor vele voltam...- gondoltam magamban és végig néztem magam a tükörben

Hamarosan kezdődik a bál, ahova a fél világ királyi családja eljön, bele értve a kalózokat is. Mert igen, náluk is van olyan, hogy király és herceg, meg hercegnő, és királynő. Vagyis... Izuku-val megint tudok találkozni, ami nagyon jó lesz, mert így legalább nem leszek azon, hogy itt hagyjam ezt az egész hülyeséget és végleg ne jöjjek vissza.

A számat egy sóhaj hagyta el, majd az ablak felé néztem. Csak az járt a fejemben, hogy én innen el akarok menni. Nem érdekel, hogy mi lesz és mi nem. Én innen el akarok menni, és azzal nem is foglalkozni, hogy apám mit gondol, vagy hogy esetleg utánam küldi megint a hülye őrséget.

- Hercegnő, jöjjön. A bál már elkezdődött, és az apja magára vár.- kopogott, majd nyitott be a szobámba Ochako cseléd lány

- Jövök, csak egy pillanat.- mondtam továbbra is az ablak felé nézve

- Rendben hercegnő.- becsukta az ajtót, majd lesietett a lépcsőn. Lehetett hallani, ahogyan a cipője kopog a padlón, és ahogyan egyre jobban távolodni kezd

Oda mentem az ablakhoz és kinéztem rajta. Lassan megy le a nap, a hercegek még mindig jönnek, velük együtt néhánynak a felesége vagy a testvére. Izuku is, a kalózok közül most jött, egy piros és egy félig fehér, félig piros hajú fiúval az oldalán.

- Kik lehetnek azok ketten mellette? És hol van Katsuki...? Dynamite...- ejtettem ki halkan a becenevét, majd lehajtott fejjel elléptem az ablaktól, majd elhagytam a szobámat

Lassan lementem a lépcsőn, majd a trónterembe mentem, ahol az egész bál folyt. Nagyon sokan voltak, főleg más-más királyságokból. A falu is itt volt, ami nem kevés ember, és még hozzá pár kalóz herceg, s nekik a családja... Azt hiszem, hogy nekem a mai napon itt lesz végem..

Néhány hercegen bálimaszk van, néhányon pedig kalap a korona helyett. Kalózok fején kalap, de a kalóz kalapot könnyen fel lehet ismerni, mert más a formálya mint a rendben hercegi kalapé.

Sóhajtottam egyet és oda mentem az apám mellé, aki ahelyett, hogy a saját lánya társaságában legyen, inkább ment tárgyalni az egyik hercegnek az apjával.

- Kösz szépen apám..- mondtam magamnak és körbe fordultam

Senkit nem ismerek itt, maximum Izuku az, aki olyan hogy végig beszélgetem vele az egész hülye bált, mert Katsuki nincsen itt.

Akkor most jön a következő dolog. Szépen megyünk, és próbálunk ismerkedni, közben megkeressük a zöldikét, hogy ki kérdezzem, hol van Katsuki.

Körbe néztem, majd a saját fejem után menve, megindultam az egyik irányba, ami persze hogy most a jobb volt.
Gyorsan kapkodtam a lábam, és néztem folyton körbe-körbe, hogy hol van az a kalózherceg, mert már nagyon egyedül kezdtem érezni magam.

Csak mentem, és mentem, azzal nem is foglalkozva hogy apám az én nevemet kiabálja azzal a címszóval, hogy.: "(Y/N), gyere! Kezdődik a hercegnői tánc!"
Ami amúgy kurvásul hercegi tánc, csak mivel nem egy herceg táncol más hercegnőkkel, így át nevezte hercegnői táncra.
Tudom, nagyon hülye apám van, nem kell mondani.

Egy kicsit gyorsabban szedtem a lábam, majd nem figyelve magam elé, egy hercegnek majdnem neki mentem. Annyi szerencsével, hogy egy másik herceg megfogta a kezem, és visszahúzott.

- Oh.. köszönöm.- mosolyogtam az idegen hercegre

- Barátom! A legjobb választás, így már kezdhetitek is a táncot!- csapta össze a két tenyerét apám, majd mosolyogva engem és az idegen herceget a terem közepére lökött

Én csak pislogtam, aztán meghallotam a zenét, majd azt vettem észre, hogy elkezdek táncolni a herceggel.
Ahogyan a zene ritmusa volt, mi úgy táncoltunk és egy rendes "hercegnői" táncnak megfelelően persze. Bajt nem akartam, viszont elmenni sem, pedig most nagyon ahhoz lett volna kedvem. De nem tehetem, mert akkor meg szégyent hozok a családomra, amit meg nagyon nem akarok.

~~~~

Ahogyan a tánc véget ért, én a herceg karjaidban voltam, és nagyon közel az arcához. Az orromat abban a pillanatban negcsapta az a bizonyos karamell illat, ami Katsuki-nak is van.

- Katsuki?- kérdeztem kicsit sem halkan, mire az apám fel is figyelt

- Hello, (Y/N) hercegnő.- mosolygott rám, majd levette a kalapját

- Katsuki!- mosolyodtam el, és egy kisebb könnycsepp gördült le az arcomon

- Azt hiszem, ez a magáé hercegnő.- mosolyodott el ő is, és megfogva az arcom megcsókolt

~VÉGEꨄ︎~