Nem Csináltam Semmit! (BEFEJEZETT)

1.

Álagos napnak indult, pont mint a többi. Arra ébredtem, hogy legjobb barátnőm hív, hogy menjünk együtt iskolába, mert meg akarja beszélni, így mikor találkozzunk a többiekkel. Igazából nem volt sok választásom, mert ha nemet is mondok, addig hivogat, hogy így is úgy is belemegyek. Tapasztalat. Szóval miután sikerült emberi kinézetet varázsolnom magamnak,(a ruha képe fent van, csak conversel)felkapok egy müzliszeletet, felrángatom a conversemet a lábamra és rohanok ki, mert a kedves barátnőm hamarabb érkezett 10 percel és jó ötletnek találta, hogy őrült módon nyomja a csengőt megállás nélkül. Kiszáguldok az ajtón és lefékezve megállok Hannah mellett.
- Késtél-jelenti ki kissé bosszúsan
-Te jöttél korábban-nézek rá értetlenül.
Ő csak legyintett egyet és folytatta a beszédet.
- Írtam Jacknek, aki azt mondta, hogy nekik jó lesz a szombat. Úgyhogy készülj fel mert tuti, hogy nálad fogunk csövezni.- na már most sokat segítene a helyzeten, ha elmagyaráznám ki az a Jack. Szóval, az iskolám igazgatója nagyon jóba van egy másik, közeli iskolának az igazgatójával. Ebbe az iskolába jár Hannah, Jack és Noah. Mivel külön suliba járunk, így általában egyeztetni kell a napokat, hogy hol és mikor. Általában nálam vagy Justinnál( igazából ez csak a beceneve, mert a hangja nagyon hasonlít Justin Bieber-ére), akit tavaly ismertem meg a zene klubban. Gyorsan beilleszkedett, és most már oszlopos tagja a csapatunknak. És mivel már tudjátok az "alap storyt", folytathatom a történetet.
-Nekem okés, majd ha beértem megkeresem Justint. Amúgy is próbálnunk kéne.-ja igen, azt kifelejtettem a történetből, hogy mi kb. egy banda vagyunk. Semmi komoly, csak szórakozásból zenélünk, bár mostanában felmerült az ötlet, hogy csináljuk komolyabban.
-Rendicsek, akkor én most itt le is fordulok. Délután találkozunk!-egy gyors ölelés után, egyedül folytattam az utamat az iskolának csúfolt pokolba.

Miután sikeresen(sajnos) beértem az iskolába, a termembe siettem és leültem a középső padsor, ablak melletti padjába, amely szerény személyem tulajdonát képezte. Elővettem a nyelvtan felszerelésemet és gyorsan még az utolsó 5 percben átnéztem a múlt órai anyagot, mert tudni illik, a tanárnő nem igazán díjazza azokat az embereket akik nem készülnek az óráira. Én szentül hiszem, hogy akárkit megkérdeznék arról, hogy szerinte melyik tanár a legrosszabb, egyértelműen azt fogja mondani, hogy Ms. Piton az. Szerintem azért lett ilyen gonosz, mert sok ember viccelődött a nevével és így áll bosszút. De hát tény, hogy nem csak a neve, de még a viselkedése is olyan mint a Harry Potterben szereplő Pitonnak. Döbbenetes hasonlóság.
Egyébként, így visszatekintve, ha még tegnap jobban átnéztem volna az anyagot, talán nem jutottam volna el idáig, de ezt majd később.

Az ajtó kinyílik és az egész osztály felpattan, lerakja a telefonját és úgy viskedik mint egy minta diák.
-Úgy döntöttem, hogy feleléssel kezdjük az órát. - ilyenkor elgondolkodom, hogy mégis kinek volt az az ötlete, hogy csütörtökön első óra nyelvtan legyen.
- Elizabeth Smith-mondta ki a nevemet és egyben azt,hogy én leszek a felelő, amivel bár akkor még sem ő, sem én, sem az osztály nem tudta, hogy ezzel megváltoztatta az életemet.
Szinte remegő lábakkal mentem ki a táblához és akkor úgy éreztem minden, amit az óra előtt a fejembe véstem, egyszerűen kimegy a fejmből. Szánalmas látványt nyújthattam, amivel nem igazán tudtam törődni akkor, mert éppen próbáltam valamit összeszedni a témáról. Miután befejeztem a szenvedést a tanár kimondta az ítéletet. Kettes. Hazudnék, ha azt mondanám meglepődtem. Tudtam, hogy ilyesmi lesz, sőt inkább egyesre számítottam.
Így is lerontotta a négyesemet, de legalább nem egyest adott.
Beírta a jegyet a noteszébe és elkezdett magyarázni valamit, amiről fogalmam sem volt mi az. Na nem baj.
Már az óra felénél jártunk, amikor valaki a mögöttem lévő padsorb előre dob egy papírgalacsint. Valószínűleg Márknak szánta akit előre ültettek, viszont elhibázta a dobást és egyenesen Ms. Piton lábának ment. A teremben néma csönd volt, mindannyian azt vártuk, hogy hogyan reagál a tanár. Lassan lehajolt, és felvette a papírt. Kihajtogatta és megnézte mi van rajta. Aztán vészjóslóan feltekintett.
- Ki csinálta ezt? - nyilván valóan senki nem válaszolt, mivel nem akartuk bajba keverni azt aki dobta. Viszont a tanárnő ezt nem így gondolta.
-Azonnal mondjátok még ki műve ez! -már már vörös volt a feje. Soha nem láttuk még ilyen állapotban, szóval eléggé megijedtünk.
-A Liza volt az! -kiabálta be valaki.

Sziasztok, ez lenne az első rész. Hosszabb lett mint amennyire számítottam, de ez csak jót jelent. Majd próbálok ilyen hosszú részeket hozni

Amy💜