Anyone (Jaywon) ✔️

Part 4

~Jay szemszög~

Mindig is utáltam költözködni, számomra ez a világ egyik legrosszabb dolga. Eleve utálok pakolni, rendezkedni, de ha a költözés szó előkerül ki tudnék futni a világból. Sajnos mivel a szüleim is és a testvérem Choa is nagyon makacs, nem tudtam kibújni a feladat alól. Apánk szavaival élve én mint "az egyetlen erős fiatalember a házban" muszáj, hogy segítsek. Pedig terveim közt volt elmenni valamerre a volt osztálytársaimmal, azon belül is Intakkal és Keehoval. De hát akkor majd máskor. Nem ez volt az utolsó alkalom hogy Szöulban jártam.

Tegnap ejtettem meg azt a rövid beszélgetést Jungwonnal és Jakenek igaza volt. Tényleg jó társaság. Szívesen megismerném jobban is.

-Mi újság veled Jay? Hogy tetszik eddig a suli? -jött oda hozzám szünetben testvérem.

-Ezt igazán kérdezhetném tőled én is. Nem bunkók veled az osztálytársaid? -ő egy évvel fiatalabb nálam és kaptam pár fülest arról az osztályról és nem a kedvességükről híresek.

-Persze, nyugi. Tudod, hogy ki tudok állni magamért ha úgy van. A pletykák meg nem igazak. Bevallom tudnak idióták lenni, de közben nagyon is kedvesek. -elmosolyodtam mondandóján. Emlékszem még a régi sulijába is mennyire könnyen beilleszkedett. Szegénykém még sírt is amikor megtudta, hogy ott kell hagynia az osztályát. -De inkább mesélj te. Hogy jössz ki az itteniekkel? -vele ellentétbe én valahogy soha nem tudtam olyan jól beilleszkedni társaságokba hiába próbálkoztam.

-Mivel Sunghoon jó társasági ember, így általa megismerkedtem Jakel és egy Jungwonnal.

-Esetleg nem Yang Jungwonrol beszélsz? -jött közelebb hozzám Choa felhúzott szemöldökkel.

-De, de te honnan ismered őt? -nem emlékszem hogy említettem volna neki őt. Sőt, ez biztos, hogy nem történt meg.

-Tudod ki volt az a Lee Heeseung ugye? -bólintottam, mivel hogyne tudnám ki volt a a testvérem legelső szerelme, egyben barátja. -Ő is ide járt, a legjobb barátja pedig Ő volt, Yang Jungwon. Eddig erről nem beszéltem, de most hogy ismered szerintem ideje tudnod róla. Ő is, ahogy engem is nagyon megérintették a történtek úgyhogy csak óvatosan. Nagyon törékeny lelke van, nem szeretném ha még ennél jobban is tönkretenné valaki. -próbáltam felfogni mit mondott, de csak egy bólintásig jutottam, majd mivel becsöngettek testvérem elköszönve sietett el. Erről azt hiszem beszélnem kell Sunghoonnal.

~Jungwon szemszög~

Jake a nap további részében is haragudott rám egy kicsit ezért rávettem magamat és mondtam neki, hogy elmegyek vele délután kosarazni kiengesztelésképp. Persze barátom ebbe egyből belement mivel ahogy már említettem él hal a labdajátékokért. Elhívta még Sunghoont es Jayt is, mondván itt az idő jobban megismernem őket.

Kicsöngettek az utolsó órámról is én pedig szokásosan már vettem volna elő a fülhallgatómat és bömböltettem volna a fülembe a zenét, ha valaki ebbe nem akadályozott volna meg. Choa? Ő meg mit keres itt?

-Szia Jungwon. -mosolyogott rám azzal az aranyos mosolyával amiről Heeseung mindig áradozott nekem.

-Nem vagyok rád kíváncsi Choa. -ott akartam hagyni, de kezem után nyúlt amit gyorsan ki is húztam szorításából.

-Elhiszem, és azt is tudom, hogy most felszínre tört benned sokminden, de kérlek hallgass meg. Beszélünk kell. -makacsul álltam könyörgő pillantását. -Kérlek Jungwon. -szemeiben mintha könnyek csillogtak volna, de engem ez sem érdekelt. Túl sok ez most nekem. Megrázva fejemet fordítottam neki hátat, majd beleraktam fülembe a fülest, de még mielőtt ezt megtehettem volna elcsíptem felém intézett utolsó mondatát. -Nem tudjuk mi is történt igazából Jungwon...

Még volt fél órám a találkozó előtt a szüleim pedig szokás szerint nincsenek itthon, így bekapcsolva a hangszórót, amit még Jake vett a születésnapomra indítottam el random egy számot. Ez tökéletes is volt a harmadik számig, ami történetesen John Legend-All of me nevű zenéje volt. Ez volt Heeseungal a közös zenénk. Ahogy hallgatom a számot hallom magamban Hee gyönyörű hangját, ahogy a szemembe nézve énekli nekem ezt a számot. Nagyon sokszor kértem meg, hogy énekeljen nekem ha nem tudtam elaludni, vagy csak rossz kedvem volt. Mindig is gyönyörű hangja volt, soha nem értettem miért nem ment el idolnak. Megvolt hozzá mindene, viszont ő mindig csak azzal jött hogy neki elegek vagyunk mi, a családja. Mindig meghatott ez ahogy most is, mivel a családjának tekintett minket. A második családjának ahova menekülhetett a gondjai elől.

Kopogás hangja ütötte meg a fülemet, mivel időközben a zenét is kikapcsoltam. Letörölve könnyeimet mentem az ajtó felé arra számítva, hogy csak Jake áll majd az ajtóban, viszont helyette három kíváncsiskodó szempár leste kisírt szemű valómat.

-Hát veled meg mi történt? -kérdezte Sunghoon kikerekedett szemekkel. Ennyire szarul festenék? Válaszadás helyett csak szorosan hozzábújtam Jakeyhez, aki nem győzködve próbált megnyugtatni.

-Megint meghallgattad azt a számot igaz? -kérdésére csak újra elsírtam magamat, nem foglalkozva azzal, hogy van két másik vendégünk is. Annyira szánalmasan törékeny vagyok.

-Miért hagyott itt, Jakey? -fúrtam jobban bele fejemet nyakhajlatába. Időközben megéreztem még egy kezet a hátamon mitől kirázott a hideg, de nem a rosszfajta. Mivel Sunghoon Jake mögött állt, így az egyetlen akihez tartozhatott a kéz Jay volt. Lassan elengedtem barátomat, majd felnéztem a mellettem álló szemeibe, melyekből áradott az együttérzés és a szeretet. Kezét levette hátamról, majd arrébblépett.

-Adjatok egy 5 percet, mindjárt összeszedem magamat. -mondtam, majd válaszukat meg sem várva indultam fel az emeletre embert varázsolni magamból.

Már a pályán vagyunk, én ülök és számolom a pontokat, mivel ők képtelenek megjegyezni. Eddig Jay vezet, nem is tudtam hogy ilyen jól tud játszani. Sunghoon és Jake folyamatosan lökdösi egymást, civakodva próbálják elvenni egymástól a labdát, ami mosolyra késztet. Jó látni hogy Jake végre nyit mások felé is.

Az egyik ilyen civakodós pillanatban Jay pont elkapta a mosolyomat, amit egy ugyan olyannal viszonzott. Jól esett látni azt a mosolyt amit felém küldött, egyfajta melegséggel töltötte meg szívemet. Elkapva tekintetemet rendeztem vonásaimat, mivel látta hogy elpirultam.

-Ne csak ülj ott Jungwon. Gyere te is játszani! -rántott fel ülő helyzetemből Sunghoon. Ajkaimat egy fáradt sóhaj hagyta el, ahogy felkeltem kényelmes helyemről, majd követtem őt a pálya közepéig ahol megálltam a kettő másik srác előtt.

-Hogy tudtad idecsalogatni? -Jakey arcán látszódott a meglepettség. -Rám soha nem hallgat.

-Megfogtam és idehoztam. -rántott vállat a fekete hajú. -Nem olyan nehéz. Na de játszunk. -csapta össze a kezeit. -Jake gyere, te leszel velem. Lenyomjuk őket. -csapta össze kezét barátommal, én pedig nevetve álltam Jay mellé.

Átírva: 2023.07.20.