Előszó...(Dante)

208 2 0
                                    

-Aaa igen még... - minden egyes lökéssel azért küzdöttem, hogy gyorsabban a csúcsra érhessek és itt hagyhassam. Klaudia nem volt rossz nő de mégis volt benne valami roppant idegesítő. Ahogy hátulról kúrtam néha elgondolkodtam. Nem lenne egyszerűbb itt hagyni és hazamenni. Megér nekem ez egy patront? Végül felidéztem Ria csodálatos fenekét ahogy ráhajoltam és mintha varázsoltak volna. Két lökés után elkaptam Klaudia csípőjét és bele élveztem. Nem érdekelt túlzottan, hogy neki milyen volt. Én elmentem és ez volt a lényeg nem kellett tovább az időt húzzam. Kihúztam belőle majd levettem a gumit, megkötöttem és félre dobtam. Klaudia még nagyokat szuszogott de én már az előszoba felé vettem az irányt és közben helyére igazítottam a családi koronaékszert. Visszanéztem és a lány csak lihegett. Végül otthagytam és kisétáltam az épületből. Kint szakadt az eső. Ősz van az eső csak szakad mintha dézsából öntenék. A kocsi nem messze parkolt és kész voltam hazamenni végre. Beszálltam és Rodolfo indított is. Este volt már és a tervem miszerint kieresztem a gőzt dugába dőlt. Az Astorián haladtunk volna, de még az ég is ellenem játszott ma. Dugó volt és éreztem, hogy a feszültség amit az előbb kiadtam magamból kezd vissza párologni. Dörzsöltem a homlokom amikor csak véletlen kipillantottam a sötétített ablakon. Egy csinos kiscsibe próbált megállni a lábán csurom vizesen. Viccesnek találtam a lány mosolygott és ahogy felnézett az égre szélesre tárta a karjait. Részeg volt nem volt kétségem felőle, és ez nem csak nekem tűnt fel. Egy férfi csatlakozott a lány pedig megtorpant és próbált hátrálni de az ital miatt nehezen ment neki. Eleinte csak sajnáltam szegény kislányt majd egy fura érzés mart mellkason. Ő egy végtelen nő aki ráadásul nagyon is kiszolgáltatott állapotban van. Nem akartam megmozdulni, de perceken belül azon kaptam magam, hogy kint állok az esőben hallótávolságban.

-Gyere fel velem. - a férfi mézes mázasan kérlelte.

-Dehogy megyek azt sem tudom ki vagy. - a lány nevetett és próbált az út felé lépkedni. Ahogy körbe nézelődött mindig kicsit megingott.

-Az előbb flörtöltél velem bent a bárban. Te most szórakozol velem? - kedves volt még mindig de kezdet erőszakossá válni. Ami cseppet sem volt az ínyemre. Nem vagyok jó ember de tisztelem a nőket.

-A nevedet sem tudom. Tényleg ha ennyire jól elvoltunk mi a nevem? - a lány mutogatva tette fel a kérdést. Meglepődtem okos csel még így részegen is ravasz a kicsike. A férfi káromkodott majd felé kapott, én pedig két nagy lépéssel a lány mellé léptem. Ekkor a vissza húzta a kezeit. A lány háta pedig a mellkasomnak ütközött. Ahogy megpróbált felnézni kicsit megszédült én pedig a bal kezemmel megtartottam. A  nagy barna szemek próbálnak rám bámulni az eső közepette.

-Haver mi itt épp beszélgetünk. - ordít rám a pasi. Lenyűgöz a bátorsága kíváncsi lennék ha pisztolyomat a tökéhez szorítanám akkor is így ordibálna velem. Csitítom.

-Nyugalom nem kell a balhé. - mondom a férfinak.

-Jól vagy? - lenézek a kis pihés arcú csibére aki a karómban volt még mindig. Majd hirtelen kitolja magát az ölemből, lépked de alig bír megállni a magas sarkúján. Elkapom és amikor érzi, hogy stabil a helyzet, leveszi a kezemet magáról. 

-Ura vagyok a helyzetnek köszönöm. - mutogat az ujjával de lássuk be nem most jöttem le a falvédőről. A másik hím is harcba lendült de ekkor őt is el tolta, majd hozzám fordult.

-Egy kérésem hagy legyen maga gavallér úr. Intsen már le nekem egy taxit kérem. - lágy volt a hangja és mégis boldog.   

-Hazaviszem itt a kocsi nem messze. - összehúzta a szemét és megrázta a fejét.

-Én ma senkivel nem megyek haza maximum egyedül. - és azzal dobbantott egyet a lábával. A férfi közben feladta és tovább sétált szerencséjére. Így kettesben maradtam ezzel a csodás elázott madárkával. A ruhája fekete volt és ráfeszült. A kabátja nem volt össze gombolva így jól látszott, hogy a ruhája megemeli és látszani hagyja a dekoltázsát. A térde felett volt a ruha vége és megkellet hagyni formás lábakon futott. Míg én megstíröltem ő próbált lökni rajtam egyet és végül ő botlott meg. Utána kaptam és ahogy megemeltem centiker voltunk egymástól. Lihegett szaggatottan vette a levegőt én pedig éreztem, hogy a farkam keményedni kezd még így is, hogy átfagytam a nedves ruhák miatt.

Egy rossz ajánlatWhere stories live. Discover now