*16.Részlet...(Dante)

78 4 0
                                    

Amikor Szilvi felvette, hogy ma este nálam kellene aludnunk először hezitáltam. Végül Jávor hat nem fogadott hívása majd az sms amit küldött győzött meg arról, hogy inkább haza menyünk hozzám. Az sms-ben egy dolog állt még pedig az, hogy "Szilvit megfigyelik az apja miatt légy óvatos!"  Most mondhatnám azt, hogy Jávor pontosan tudta, hogy Szilvinek nem fog baja esni a színházban de én magam sem voltam benne biztos. Szilvi szembe szált velem és eldurrant az agyam. Végeredményében már mindegy volt. Szilvi csutkára húzta az ablakot és félig kifeküdt az ablakon a haját fújta a menetszél én pedig probáltam az útra koncentrálni de azért többször oda pillantottam. Gyorsan haza értünk leparkoltam a kocsit a ház előtt Szilvi pedig felhúzta az ablakot és nagyot sóhajtott.

-Akkor ez lenne az? - kérdezte kicsi zavart éreztem a hangjában. Próbáltam az arcáról leolvasni, hogy mi lehet a gond de Szilvi egyszerűen csak kibámult a megvilágított utcára.

-Anyámmal is találkozni fogsz. - válaszolok és végig simítok a bőr kormányon. Ekkor felhorkant és kinyitja az ajtót ezzel magamra hagyva a kocsiban. Hátra dőlök és én is kiszállok. Szilvi az járdán ácsorog én pedig kiveszem az edzőtáskám és az ő szakadt estélyijét. Megkerülöm a kocsit és a kezemet felé nyújtom. Hezitál majd bele teszi a kezét az enyémbe. Végig sétálunk kézen fogva a kiskerten. A bejáratnál megállunk.

-Nem kell csendben lenned érted? - fordulok Szilvi felé. Az arcát összehúzza és megrázza a fejét. Még mielőtt válaszolna kinyitom az ajtót és besétálok az előtérbe. A ház teljes csendbe van burkolózva. Felkapcsolom a kis villanyt és Szilvi felé pillantok. Engem néz és vár. Nem néz körbe nem kémlel csak vár rám. Intek az emelet irányába bólogat majd elindul a lépcsőn. Ahogy sétál felfelé végig húzza a kezét a lakozott korláton és amikor a feléhez ér lekapcsolom a villanyt és utána megyek. Felérve az emeletre megfogom a kezét és a folyosó végéig vezetem. Kinyitom az ajtót ő pedig besétál a sötét szobába. Automatikusan felkacsol a világítás amikor beljebb lép. Megtorpan majd megfordul és mosolyogva rám néz. Imádom ezt a mosolyt annyira őszinte. Megfordul és végig néz a szobán. Én pedig ledobom a táskát a kanapé mellé majd nyugodtan a fürdő felé veszem az irányt. Belépve a tükörben elszörnyedek. Tényleg igaza volt anyámnak nagyon rosszul festek. Megmosom az arcom a mosdónál majd ránehezedek felnézek és megpillantom a tükörben Szilvit ahogy az ajtónak támaszkodva figyel.

-Zuhanyozunk. - mondom egyszerűen és egy törölközőben megtörlöm az arcom. Bedobom a szennyestartóba és a teli üveg fekete csempés zuhanyzóba lépve megengedem a vizet. Szilvi beljebb lép és vetkőzni kezd. Én is leveszem az ingem majd amikor a nadrágomat csatolnám a kis gazella meztelenül belibben a zuhanyzóba. Rám pillant és mosolyog. Ekkor megcsörren a telefon a hálóban.

-Egy perc és jövök... - azzal ott hagyom és kisietek a fürdőből. Az ágyra dobtam a telefonom amikor megjöttünk és felhangosítottam. Felveszem és látom, hogy Jávor az. Fogadom a hívást.

-Végre, hogy felvetted. Gyanítom veled van. - hallom a hangjában a megkönnyebbülést. Viszont a szabad kezem kissé ökölbe szorul. Az elmém mintha ki akarna velem cseszni és visszaidézi elém a képet ahogy Jávor és Szilvi egymásba fonódtak.

-Hogy értetted, hogy megfigyelik? - kérdezek anélkül, hogy reagálnék arra amit az előbb mondott.

-Szilvi apja este kilenckor bejelentette, hogy indul a kőzeti választáson. Engem vette fel az apja testőrnek pont úgy ahogy elterveztük. Viszont muszáj volt oda küldenem valakit, hogy ne fogjon az apja gyanút. Elhoztam a táskáját azután, hogy leléptettek. Reggel beugrok Kornéllal. Csak mond, hogy jól van! - szép munka. Elmosolyodok.

-Az ég világon semmi baja...

-Baszki azt hittem kinyírod annyira szembe ment vele. - Jávornak teljesen igaza volt Szilvi szemrebbenés nélkül szembe szált velem. Felnevetek majd elköszönök Jávortól. Az éjjeli szekrényre teszem a mobilt és visszasétálok a fürdőbe. Szilvi háttal áll nekem a kezeit a csempének támasztja lefelé néz és hagyja, hogy a víz végig folyón a testén. Neki dőlök az ajtónak és visszaidézem ahogy rám szolt a kocsinál és utasított majd azt ahogy a színházba ordibált velem. Ez a nő minden csak nem biztonsági játékos. Kigombolok a nadrágom és a szekrényre dobom. Belépek a zuhanyzóba és megcsap a meleg párás levegő. Szilvi észre sem vesz csak ugyan abban a pózban áll tovább. Mögé lépek és végig simítok a csípője oldalán. Felegyenesedik és a mellkasomnak dől. Be van csukva a szeme és az arca egymerői víz. Finoman kinyitja a száját...

Egy rossz ajánlatOù les histoires vivent. Découvrez maintenant