Egy rossz ajánlat

15.Részlet...(Szilvia)

Csend áll be köztük az előbbi hangos levegő kapkodás és a sikolyaim még is ott lüktettek a fülembe. Letámadtam és igen nagyon akartam. Az sem érdekelt, hogy a táskámat ott hagytam a színházba. Azt éreztem, hogy szükségem van rá kellet nekem. Viszont egy részem még mindig mérges volt Dantéra nem pedig Flóriánra. Eldöntöttem elnevezem. Különbséget akartam tenni magamban. Flóriánnak két énje volt valójában. A kedves törődő és szerethető amit gyanítom nem sokan láttak ez volt Flórán magában. Dante volt pedig a dühöngő állat aki uralkodni akart és pusztítani még talán gyilkolni is. Ez a két én folyamat harcban állt egymással és néha kezdtem azt érezni egy skizofrénnel hozott össze a sors. Közben pedig Flórián teljesen észnél volt mind két állapotban. Nem tudtam mit tegyek. Amint oda értünk a gyors étteremhez Flórián már is az autós ablakhoz fordult. A hölgy a hangos bemondom keresztül kezdett hozzánk beszélni.

-Mit kérsz? - kapom az arcomba a kérdést. Most ha azt mondom a szokásost akkor Flórián nem fogja érteni. Ezért kicsatolom az övem és bemászok az ölébe és elkezdek kibeszélni az ablakon, hogy a nő megértse amit mondok.

-Szeretnék két dupla húsos hamburgert egy nagy hasábbal kólával és mellé egy hatos csirke nuggetett. Te kérsz valamit? - fordulok Flórián irányába aki mélyeket lélegzik csukott szemmel.

-Ugyan azt amit te. - sziszegi a száját összeszorítva. Közlöm a nővel, hogy ugyan ezt még egyszer és visszamászok a helyemre. Flórián feszült és teljes mértékben megértem. Mindenre számítottam csak arra nem hogy ma este vele leszek. Amíg a Flórián fizetett majd lassan begurult ahhoz az ablakhoz ahol átvehetjük az ételt az agyam rendre ide oda cikázott. Ahogy ott álltuk a színházban Dante keze a torkomon. Folyamat éreztem a lüktetést a lábam között. Nem éreztem magam veszélybe pedig biztosra vettem, hogy jelenleg nem viccel. Még is inkább beindultam a dologtól mit, hogy rettegjek. Amint Jávor olajra lépet mintha Dante elhagyta volna az épületet. Egy összetört lelkű férfi állt előttem tele kérdőjelekkel. Hosszan lehunyom a szeme amikor visszagondolok az adott mondatra "...Mert nekem nem csak egy éjszaka volt, hogy tudd. Majd bele sajdul a szívem a gondoltra, hogy átbasztad a fejem..."  Mélyen beszívom a levegőt nem csak egy éjszaka lett volna? Flórián megköszöni az ételt és akkor eszmélek fel amikor a kajás zacskó az ölemben köt ki. Elindul az autóval ki a parkolóból és látom, hogy már indexel is Aquincum irányába.

-Nem hozzám megyünk! - szolok rá szint azonnal. Rám néz értetlenül és visszasorol a másik sávba.

-A Citadellához menyünk. -mondom szárazon és kérdés vagy válasz nélkül Flórián már fordul is  rakpart irányába. Éjjel lehet mert az autó utak elégé kihaltak. Egy egy autót vélek csak felfedezni. A kivilágított Budapest igazi gyönyör. Főleg itt a Budai oldalon. Flórián felé fordulok kissé amikor a túlparton meglátom a parlamentet. Magát az épületet mindig is csodáltam, hiszen egy építészeti remekmű. Viszont a funkcióját gyűlöltem kezdettől fogva. Apám álmát képezte, hogy bekerülhessen és ezért mindent félre tette még szerintem a faját lényét is azért, hogy megfeleljen a kibaszott elvárásoknak. Nehéz egy politikus apukával úgy szemlélni egy gyerek kort, hogy minden négyzet centiméteren lesifotósok vagy kamerák vannak az arcodban. Végeredményben anyám mindig is kiállt mellettem apámmal szemben. Megvédett és sokszor apám fejéhez vágta, hogy egy gyermeknek nyugalomra és térre van szüksége nem pedig  kirakatban díszelegni szép ruhában amit soha sem koszolhat össze. Ahogy felnőttem döntöttem és tudtam az én gyereke minden megkap amit én talán soha. Rengeteg figyelmet és velem töltőt időt. Tény anyám keményen helyt állt amennyire tudott de egy politikus felesége két neki is rengeteg feladat nyomta a vállát így én inkább dadusokkal voltam míg ő is dolgozott. Ahogy az erődhöz érünk Flórián felkanyarodik a mellék útra amire kihelyezték a "a területere csak engedéllyel lehet behajtani táblát" de mintha Flóriánnak ez fel sem tűnne. Vagy én lennék túl paranoiás? Leparkol az erőd bejárata előtt és leálltja a motort.