Teen Stark (A.K.A. Peter Parker)

Mission

Peter's POV

Lassan ébredezni kezdtem. Forgolódtam az ágyon és ahogy fordultam egyet, kezem beleütközött valami igen hidegbe. Kinyitottam a szemem és megláttam Lokit, ahogy mellettem fekszik. Várjunk ... Hogy kerül ő ide? Aztán eszembe jutott a tegnapi nap.

Megfogtam egy párnát, majd a fejéhez vágtam.
-Ébresztő csipkerózsika. - kicsit megpaskoltam az egyik kezét,mire ő fordult egyet. Véletlenül átkarolva engem.
-Öhmmm. Építünk egy hóembert?-kérdeztem kicsit nevetve.
-Elsa?..... Nemár! Hogy jött ez be a mesében ? - értetlenkedtem.
-Elsa szivesen felkelt hogy játszon a húgával. Nos.. Tudod mi lett a vége. - halottam Loki halk reggeli hangját .
-Touché! - mondtam, majd felültem az ágyon.
-Felettéb barátságos ébresztést kaptam. - ásított az Isten, majd ő is felült.
-Uhm... Jó reggelt? - próbáltam segíteni a helyzeten.
-Melletted keltem, csak jó lehet... - mosolygott.

💢Time skip💢

-Miféle bevetés? - kérdeztem Thortól.
-Apánk, Odin meghalt és így nővérünk Hela kiszabadult a száműzetéséből. Megkell mentenünk Asgardot. - Thor magyarázott. Ez nekem nagyon nem tetszik.... Rosszat sejtek.
-Nővérünk?-Loki kérdezte.
-Még nekem is új a dolog...-közölte szimplán az idősebb Asgardi.
-És neki miért kell mennie? - mutattam rá Elsara.
-Szűkségem van rá. És ez nem csak az én harcom, ha úgy nézzük . - értette meg velem a dolgot Thor,viszont még így sem tartottam ezt jó ötletnek. Persze ki vagyok én hogy beleszoljak...?
-Mikor indulunk? - Loki kérdezte.
-Minnél előbb. - válaszolt a bátyja,majd mindketten elmentek készülődni.

-Nem tartod jó ötletnek. Igaz? - hallottam Mr. Stark hangját a hátam mögül.
-Tessék? - megfordultam.
-Azt hitted majd nem veszem észre hogy te és a rénszarvas mennyire jóban lettetek? Nem akarod őt elengedni. Jól sejtem? - kérdezte.
-Nem igazán. - valltam be az igazat.
-Borzasztóan rossz érzesem van. - megráztam a fejem. - Talán mennem kéne és lebeszélni őt az egészről. - leültem az asztalhoz Mr. Stark pedig mellém.
-Talán, viszont bármennyire is hallgat rád, ezt nem hagyná ki. - öntött nekem vizet, majd odacsúsztatta a poharat hozzám.
-Persze hogy nem hagyná ki. Túlságosan makacs hozzá. De ez nem változtat a tényen hogy nagyon rossz érzésem van ezzel az egésszel kapcsolatban. - elvettem a vizet.
-Köszönöm. - mondtam.
-Menj. Beszélj vele. Próbáld meg. - adta a tanácsot Mr. Stark. Én egy hálás bólintás után felmentem Lokihoz.

-Szia... - köszöntem.
-Kitalálom. Jöttél, hogy lebeszélj. - az ágyon ült a tőreit élezgetve.
-Lehetséges. - tálaltam ki neki.
-Tudod... Van ez az úgynevezett hatodik érzékem. Ami most nagyon nagyon jelez nekem, hogy ne engedjelek el. - leültem mellé.
-Peter muszáj. Segítenem kell Thornak. - mondta, majd elrakta az egyik tőrét.
-Nem mintha persze akarnám. De mindenből ki lehet hozni valamit. - beszélt végig a szemembe nézve.
-Én csak nem szeretném hogy bajod essen. Ennyi. Ugye meg tudsz érteni? - kérdeztem.
-Olyan ismerős ez a mondat.. Nem tudod véletlenül hol is hallottad? - kérdezte szarkasztikusan.
-Haha. Oké, ez fer volt. De! Most komolyan beszéltem,kérlek vedd komolyan.-láttam ahogy gondolkozik egy percig, majd a kezét a fejemre rakta,ahol egy másodpercig zöld fény jelent meg. Majd Loki elkezdett beszélni. A szája nem mozgott, de hallottam őt a fejemben.
-Így tudunk kommunikálni, bárhol és bármikor. - hallottam a hangját.
-Hogy a... Ez király!! - csak ámultam.
-Ez egy Loki dolog, persze hogy király. - mostmár normálisan beszélt.
-Nade lassan mennem kell kis pókocskám. Thor már vár. - mondta, én pedig olyan szorosan öleltem meg, ahogyan csak tudtam..olyan volt mintha... Mintha búcsúznánk.... De nem egy kis időre... És ez rémisztett meg mégjobban.