Sounds

519 46 6
                                    

Fájdalom. Az egyetlen dolog amit éreztem ezekben a percekben. A fájdalmat. Azoknak az embereknek, akik még nem lettek szívenlőve nyílván nem sokat mondó ez a dolog. Fogalmuk sincs milyen érzés. És arról sem, hogy mi is fáj benne az igazán.

-Krapek. Hé Pete. Gyerünk nyisd ki a szemed!

Ő Clint volt. Tisztán hallottam. Persze nem tudtam volna válaszolni, vagy tenni azt, amit mond.

-Tökmag gyerünk. Képes vagy rá. Tarts ki!!

Nat néni. Úgy hallom sír. Miattam. Remek.

-Hé ha ez egy rossz prank amiatt mert leütöttelek, akkor nem vicces hallod!??

Yelena. Szintén sikerült megríkatnom.

-Cimbi válaszolj nekünk. Nagyon, nagyon aggódunk.!

Bucky. Tőle új ez a dolog. Bár mindig is készen állt kitörni valaki nyakát, ha volt velem valami.

-GYERÜNK MÁR!! Nem hallottad őket?
Velünk kell maradnod apró midgardi!!

Loki. Az ember, vagyis Isten. Akitől soha nem vártam ilyen szavakat. Mármint mindig is volt egy érzékeny része a legjobb barátjának, de sose hittem volna, hogy mások előtt kimutatja.

-Gyerünk kicsim! Egy hős vagy! Egy harcos! Ne merj nekem meghalni mert szobafogságot kapsz! Hallod Pete?

Ez apu volt. Ahogy az életemért könyörög. Nem a dokiknak. Nekem. És ez volt a legfájdalmasabb. Hallani a családom szenvedni, mert énis szenvedek.






Teen Stark (A.K.A. Peter Parker)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang