Teen Stark (A.K.A. Peter Parker)

Confused

Peter's POV

-De...de ez hogy lehetséges...-kérdeztem, Steventől...nem. Marctól. Vagy talán magamtól? Shokkomban lehuppantam a kanapéra és a kezembe temettem az arcom.
-Nem tudom, hogy hogy felejthetted el mindezt...Strange mágiája rád nem hatott..legalábbis én úgy tudom.-Magyarázta Marc. Elmondott mindent. Apától kezdve a felejtőbűbájon át Lokiig. Fogalmam sem volt miről beszél, vagy hogy higyjek-e neki. Már azt is nehéz volt felfogni, ő Holdlovag. Viszont tudtam, hogy semmi haszna nem lenne egy kitalált történetből. Ez megmagyarázna mindent. Hogy hogy lehetek ilyen közel Mr.Stark-hoz, mikor ő csak a mentorom. Megmagyarázná azt a hiányérzetet amit érzek, mikor felkelek reggelente. A fura érzésem anyáról, pontosabban Wandáról. És azt a kötődést Loki felé...
-Beszélnem kell anyával...-Jelentettem ki, ha valaki tud a varázslásról, az ő lesz.
-Ne.Nem megbízható...- figyelmeztetett Marc.
-Az anyám...
-Sosem volt az. És elvileg ő is elfelejtett. Akkor most miért él veled? És miért állítja azt, hogy a gyereke vagy? Akkor emlékszik rád? De ha így van, miért nem mondja el az igazat?- magyarázta, én pedig sóhajtottam. Már nem tudom kiben bízhatok.
-Már nem tudom kiben bízhatok...-gondolkodtam hangosan is.
-Mondanám, hogy beszélek Konshuval, de épp nem vagyok a kedvence...-szólt.
-Kivel?
-Lényegtelen. Valaki más? Loki?- kérdezte.
-Nem is tudom..a múltkori találkozásunk nem volt a legfényesebb..
-Valamit tenned kell...lehet, hogy itt nem vagy biztonságban...- figyelmeztetett én pedig bólintottam.
-Elkísérnél? -kérdeztem.
-Én? Vagy Steven?
-Steven. -feleltem őszíntén.

______________Time skip______________

Olyan lelkesen indultam meg, hogy el is felejtettem, hova is kell mennünk. Szerencsére Péntek nem csak ismert, hanem meg is bízott bennem, így reménykedtem, bekerülünk anélkül, hogy szólnom kéne Mr.Starknak, majd kimagyaráznom, miért vagyok itt.
Beléptünk a liftbe, és köszöntem az m.i.-nek.
-Hello Péntek. Tudom kicsit korai vagyok a hétfői műszakomhoz képest...- mondtam, egy kínos nevetéssel, de az m.i. csak hallgatott. Oh igaz, Mr.Stark frissítette.
-Peter vagyok..-emlékeztettem, de továbbra is csöndbe maradt.
-Plusz egy fő. Steven Grant, jóbarátom.
-Üdvözöllek Peter. Informáljam Mr.Starkot az itt létedről?- szólalt meg végre Péntek, aki a nemleges válaszom után felküldött minket a nappali szintre, majd elmondta, hol találom Loki szobáját, megindultam, de észrevettem, hogy Steven nem követ.
-Jössz már?- türelmetlenkedtem.
-Á, szerintem kettesben hagylak titeket. - közölte, majd elindult egy teljesen másik irányba.
-Steven!
-Peter ez a bosszúállok bázisa. Te ismered ezt a helyet, mint a tenyeredet, de nekem nem mindennap adatik meg az a lehetőség, hogy itt legyek. Szétnézek egy kicsit. Menj csak, menni fog. - bíztatott, pontosabban lerázott. Nem akartam, egyedül beszélni Lokival, ahogy azt se akartam bevallani, hogy igenis jó lesz, ha egyedül beszélek vele. Bólintottam, Steven pedig elsétált, én a másik irányban.

Megálltam az ajtaja előtt, majd bekopogtam.