The teacher (18+)

Part 23 - Nadrág öv

Visszacsókoltam Willt, mire ő felbátorodott, és magához húzott teljesen, és olyan hosszan csókolt, ahogy csak tudott. Közben néha harapdálta a számat, mire én is belelendültem, és csak úgy minden gondolkodás nélkül csókoltam őt. Minden gondom, kételyem, ami az eddigi 4 évben marcangolt, egy csettintésre eltűnt.

Éreztem, hogy ez nem viszonzatlan, amit érzek, hogy ő is érezte ezt a szikrát kettőnk között. És most ez kitört mindkettőnkből, és ennek most már csak mi szabhatunk határt. Ahogy egyre jobban szabadultak fel bennünk az elmúlt 4 év elnyomott érzelmei, annál felszabadultabban és érzelemteljesebben csókoltuk egymást.

Will a homlokomra támasztotta a homlokát, hogy egy kis levegőhöz jussunk. Én minden erőfeszítésem ellenére csak mosolyogni tudtam, mint egy részeg félnótás.

-Jenny, ha tudnád milyen régóta várok erre- szólalt meg egy kicsit zihált hangon még a pillanattól mámorosan. - tartottam tőle, hogy te nem érzel így viszont, és hogy ha igen, akkor se szeretnél semmit, mivel hát én mégiscsak sokkal idősebb vagyok nálad és a tanárod...

-Erről szó sem volt sohasem - mondtam még lihegve és remegő hangon, majd összekaptam magam, már amennyiben ilyen helyzetben ez lehetséges - Én... szóval, folyton csak rajtad jár az eszem Will, mióta ismerlek, és...

Will nem várta meg, hogy befejezzem a mondatomat, amiért kivételesen most hálás voltam, mert ezután a csók után 6 nem létező nyelven is képes lettem volna megszólalni. Egyik kezével megfogta a derekamat, a másikkal pedig az arcomat fogva ismét lesmárolt. Lassan neki döntött háttal egy fának, és annak támaszkodva egyre intenzívebben csókolt.

A számról letért a nyakamhoz, és azt kezdte el szivogatni, miközben a keze a derekamról felfedező útra indult. A kezét becsúsztatta a pólóm alá, majd a melltartóm kapcsát kezdte el birizgálni, de nem kapcsolta szét. Miközben a nyakamon az érzékeny pontokat keresgélte, amitől mindig kicsit összerezzentem, végigsimítottam a kezemmel a testén. Először a mellizmain, majd a kockáin húztam végig az ujjaimat, egészen addig, amíg el nem jutottam a nadrágja övéig.

Itt Will még jobban magához húzott, de úgy, hogy biztosan érezzem azt, amit kell. Értettem a célzást, így kicsit lentebb nyúlva, a combja belső részétől kezdve végighaladtam a kezemmel egészen addig, amíg elértem a szerszámát. Will ekkor hátrahajtotta a fejét egy kisebb nyögés kíséretében, ami azért elégedettséggel töltött el, hogy eddig jól végzem a munkámat. Szóval ezt a reakciót látva kicsit mocsok módon rámarkoltam a merevségére, amit már egy nagyobb nyögés követett.

- Teljesen kikészítessz Jen... - mondta zihálva Will, és felkapott az ölébe, neki támasztva a fának. Kezébe vette az irányítást, és miközben már a nyelvét is bevetve csókolt engem, elkezdte kioldani a nadrágja övét. Ezután rögtön áttért az én nadrágomra, és amint lehúzta a cipzárt, megszólalt a telefon.

Én azt hittem agyvérzést kapok a hívás időzítését illetően, de Will nem akarta abbahagyni.

- Will, fel kéne vennünk, mielőtt azt hiszik, valami baj történt velünk.

Will kisebb idegállapotba kerülve vette fel a telefont a földről, de inkább elvettem tőle, és én beszéltem a többiekkel, mielőtt Will leordítja a fejüket.

- Sziasztok, mi a helyzet, ti találtatok már valamit? - kérdeztem a többiektől a telefonon.

- Igen, mi már találtunk 2 betűt is. - mondták Naték.

- Mi is találtunk 2 betűt, ti találtatok valamit Jenny?- kérdezték a többiek.

- Akkor úgy hiszem, találkozhatunk is, mert mi is találtunk egy betűt. - szólt bele a telefonba Will. - Találkozzunk azon a kis réten, ahol 3 felé oszlottunk.