𝕥𝕖𝕧𝕒𝕘𝕪𝕒𝕫𝕒𝕝𝕒𝕟𝕪 | 𝔸𝕫𝕒𝕙𝕣𝕚𝕒𝕙 |

♡ dreaming about him ♡

2022. 06. 10., péntek

Az este hihetetlen volt, mintha egy álomban lettem volna. Nem tudtam megmondani, hogy a rajongásom, az alkohol mámora vagy Ati közelsége éreztette ezt velem. Olyan volt, mintha számomra kettőnkön kívül mindenki és minden más megszűnt volna létezni. Néha odapillantottam Bertára, aki a három sráccal remekül elvolt, néhol táncoltak, nevettek, de közben azon gondolkodtam, vajon Ati mit érezhet? 
Azt sem tudtam megmondani, miért vonzódtam hozzá. Mert túl régen volt kapcsolatom, vagy mert évek óta rajongom érte?
Elmélkedéseim közepén mindig visszarántott az életbe, vagy inkább abba a dimenzióba, ahol éreztem magam vele. Egy lassabb zene szólt a hangfalakból, mi pedig táncoltunk. Hátulról Atihoz simultam, ő pedig a csípőmet fogva mozgatott. Közben az alkoholt iszogattam, nyakam félig hátra fordítva pedig fogtam a szívószálat és őt is megitattam, hogy ne csak én kerüljek illuminált állapotba. 
Egyszer csak szólt nekem, hogy egy pillanat múlva érkezik, majd egy tortával a kezében lépett vissza a szobába. Mindenki együtt énekelte a "boldog születésnapot" nekem. Szemeimbe könnyek futottak, és mikor Ati letette a tortát, odarohantam hozzá, hogy megköszönjem és megöleljem. Egy kis tiarát rakott a fejemre, hajamat elsimítva. Nem sűrűn volt részem ilyesfajta meglepetésekben és ennyire komfortos hangulatú születésnapi bulikban. 
Leültünk az asztalhoz, mire fel szerettem volna vágni a tortát Desh leburította az egészet bombayel. 
- Jézusom! - csak nevetni tudtam. 
Ennek ellenére hatunkra elfogyott a hatalmas torta. 

Reggel, kereken hat órakor ültünk fel Bertával a vonatra még félig részegen. Ültem a régi típusú vonat ülésén, és az járt a fejemben, hogyan lehet valakihez ennyire hamar kötődni? Fura érzés lesz hazamenni...nélküle...
Kis csúszással egy órába telt hazaérnünk, de az út alatt egy szót sem szóltunk egymáshoz. Mikor a kocsi lépcsőin lesétáltunk és a zsúfolt utcákon elindultunk a lakásomba, rám nézett Berta, és csak annyit kérdezett, mit éreztem az este folyamán?
Azt akartam mondani, hogy olyan közelséget, mint még senki máshoz. Hogy a lelkitársam láttam meg benne. Ehelyett viszont csak azt feleltem, hogy remek volt minden, de nem támadtak különös érzéseim Ati iránt. 
Nem számított volna, mert már sosem leszünk ilyen közel egymáshoz. Ő egy külön életformát folytat, amibe nem férne bele egy átlagos, hétköznapi lány. 
Berta csak bólintott.
A lakásba felérve ledobtuk a cipőink, a táskáink és a kalapjaink az előszobában. Fürdés és sminklemosás nélkül csak magunkra húztuk a pizsamánk, és egymás mellé feküdve a kanapén elaludtunk.