𝕥𝕖𝕧𝕒𝕘𝕪𝕒𝕫𝕒𝕝𝕒𝕟𝕪 | 𝔸𝕫𝕒𝕙𝕣𝕚𝕒𝕙 |

♡ Marosvásárhely III. ♡

2022. 06. 22., szerda

A csókot viszonoztam, ámbár a sokktól egy szó sem jött ki a számon. Nem tudtam, hogyan értette, hogy szeret. Barátilag vagy sem? Nem gondoltam azt, hogy egy baráti alapú kijelentés után megcsókolt volna. 
Egészen addig nem is tudtam hova tenni a visszatérő csókcsatáink, a vendégházban történtekről nem is beszélve. Nem tudtam, neki kínos volt-e, hogy nem viszonoztam kijelentését, mert egy szót sem szólt utána. Elnyomta a kezében égő cigarettát, aminek csak a felénél járt és elment az asztalok irányába. Idegesnek mondtam volna inkább.
A sátor hátsó részében a Bombayes üvegből töltött magának éppen egy emberséges adagot. Hátulról átkaroltam a derekát és hozzá bújtam. Finoman, de arrább lökött.
- Baj van? - kérdeztem félve. 
- Szerinted? - nevetett cinikusan. - Egyszer mutatom ki a kurva érzéseim, akkor is elbaszom az időzítést. Nem hiába szoktam mondani, hogy nekem ez nem megy. Jobb, ha annál maradok, hogy dalban fejezzem ki magam. - meg akartam szólalni, de folytatta monológját. 
- Nem tudhatod, milyen, mikor az érzelmeid egy egyre vastagodó páncél öleli körül. Van egy egyenlőtlenség abban, amit érzek, mert a szívemet elöntheti a melegség, a boldogság, az egyéb érzések, ha kurvára nem megy az, hogy jól fejezzem ki magam vagy jól, jól időzített időben mutassam ki más felé. Emocionálisan szorongom, Lea. - csuklott el a hangja. - Szerettem volna, ha értékeled a mondandóm. 
- Honnan tudod, hogy én nem tudhatom, mit érzel? - tördeltem az ujjperceim. - Én mindig is egy központi embernek éreztem magam, nem szeretem, ha nem vagyok körbevéve emberekkel. - karjánál fogva odébb húztam a sátor mögé, hogy véletlenül se hallja meg senki a beszélgetésünk még csak egy részletét se. Közbe akart szólni, de nem engedtem neki. 
- Az elmúlt időszakban rettentő magányosnak éreztem magam. Nem azért, mert ne lennének számomra fontos emberek. Azért, mert éppen nem én voltam senkinek sem a legfontosabb. - folytattam. - Önzőnek tűnhetek most, de őszinte szeretnék veled lenni, mert számomra a legfontosabb ember lettél per pillanat. Felrúgtam minden saját szabályomat azzal, hogy eljöttem veled ide. 
- És ez szerinted kötelező lett volna? - szólt be durván. 
- Nekem te ne vágj a szavamba! Hagynád, hogy végig mondjam, amit elkezdtem?! - kérdeztem én is durvábban a kelleténél. 
- Észre sem veszed baszdmeg a mondat első felét! Alkalmi süketet játszol. Hallottad, hogy azt mondtam, hogy te vagy a legfontosabb ember nekem per pillanat? - ismételtem saját magam.
Csendesen figyelt, láttam, hogy arcvonásai ellazulnak és száll ki belőle az idegesség érzete. 
- Felrúgtam a saját szabályaim, érted. - emeltem ki a mondat utolsó szavát. - Én nem szeretném azt, hogy huszonegy éves nő létemre neked kelljen találgatni az én érzéseim. Én a játszadozásnál többre tartom mindkettőnk. Nehéz volt azt elhelyezni a magányos időszak után a fejemben, hogy az egykori példaképemmel kavarok jelenleg, vagy a jó Isten sem tudja, mi zajlik éppen körülöttünk. 
- Példakép? - szakított félbe már mosolyogva.
- Kussolj már el egy kicsit! - nevettem el magam. - Csendben tudsz maradni legalább egy percre? - forgattam a szemeim. Bólintott és egyik kezem fogva közelebb húzott magához. Miután összekulcsolta sajátjával és elkezdte nyomkodni bőröm felületén az apró bemélyedéseket, folytattam.
- Kihúztál egy szar időszakból. Nem panaszkodom, mert mindenem megvolt. A kedves, támogató szülőkön át a szuper legjobb barátnőmig, és egy álom munkahelyig, ami olyan, mintha egy hobbi lenne. De hiányzott az az apró részlet, ami kiegészíti a kirakóst. Érted már? - sóhajtottam. - Megrémisztett, hogy ilyen gyorsasággal történik minden. De... Ne nézz hülyének! - néztem komolyan a szemébe, mire összeráncolta szemöldökét és kíváncsian várta, miért is nézhetne annak. - Szerintem te a lelkitársam vagy, és... - fogtam két kezem közé borostás arcát. - Szeretlek Baukó Attila! - csókoltam meg.

[Sziasztok! Igyekeztem kitenni a következő részt, minél előbb, mert sajnos az előző elég rövidre sikeredett. Remélem tetszik, köszönöm, hogy sokan olvastok!<3]