𝕥𝕖𝕧𝕒𝕘𝕪𝕒𝕫𝕒𝕝𝕒𝕟𝕪 | 𝔸𝕫𝕒𝕙𝕣𝕚𝕒𝕙 |

♡ album ♡

2022. 06. 18., szombat
2022. 06. 19., vasárnap

A szombati activity partyt természetesen, elég magas fölénnyel elvittük Atival. Egész pontosan 70 - 22-re aláztuk le a Berta, Boni és Desh alkotta csapatot.
Nagyon későre járt, mikor abbahagytuk a játékot, viszont hárman még nekiálltak filmezni. Atival elköszöntünk és bevonultunk a szobába, ahol megejtettünk egy gyors videochatet Zsomborral, aki rengetegszer hívta Atit, csak ez a nagy játék közepette senkinek sem tűnt fel. A telefon bent hevert a szobában egész idő alatt, míg mi a nappaliban szórakoztunk. Rövidre fogva a szót bemutatott engem, mint a rajongó lányt, aki barát lett könnyedén. És "ugye, mennyire tehetségesen énekel?!". Többnyire ők beszélgettek egymással, én a csendes figyelő szerepét töltöttem be. Arrább vonultam, hogy átvegyem a füstös ruhákat egy pizsama szettre.
- Le kell tennem! Csá! - nyomta rá hirtelen Ati a telefont a barátjára. Elkezdett kacérkodva bámulni. 
- Hé! Ne már! Fordulj el! - nevettem. Nem igazán hatott meg, hogy figyelt, én is csak szórakoztam vele.
- Jó a kilátás erre, köszönöm. - vigyorgott. Direkt fájóan lassan húztam le a farmer shortot magamról. Neki háttal álltam, ezért szándékosan előre hajoltam kicsit, hogy fenekemnek kirajzolódjanak vonásai a csipkés franciabugyiban. Hallottam, hogy halkan felszisszent. Hallhatatlanul halkan motyogott valamit. Lenge pólómat először összébb húztam hátamon, aztán gyorsan lekaptam magamról. Egy sportmelltartó maradt rajtam. Kiszabadítottam melleim is. Ati megköszörülte a torkát. Nem fordultam felé. 
- Ugye tudod, hogy a tükörben látom? - kuncogott. Villámsebességgel takartam el a melleim, amin jót szórakozott. Felvettem magamra egy pamut rövidnadrágot és trikót, majd befeküdtem mellé, az ágy belső részére, a hátamra. Felém fordult és megfogta az egyik mellem. Óvatosan visszahelyeztem a kezét az oldalára, és a fal felé fordultam.
- Bocsánat. - elszégyellte magát. Nem haragudtam rá, húzni akartam az agyát. 

Reggel úgy ébredtem, hogy még mindig a fal felé voltam fordulva, Ati pedig felém. Egyik karja derekamon pihent, egy centi sem volt köztünk. Óvatosan leemeltem magamról kezét, és megpróbáltam a lehető leghalkabban kimászni az ágyból. A konyhában már Boni és Berta beszélgettek, tipikus koránkelők. 
- Sziasztok! - mosolyogtam rájuk, és elvettem az asztalon heverő iqost, hogy elszívjak egy heetst. Belenéztem a hűtőbe azzal a reménnyel, hogy van egy energiaital, ami csak rám vár. Sikerrel jártam, ezután leültem Berta mellé, Boni szemben ült velünk.
- Mi ez a nagy boldogság? - vigyorgott a nővérem.
- Semmi, semmiii... - kuncogtam. 
- Mi volt Atival? - faggatott Berta is.
- Semmi extra... - próbáltam tagadni, de nem lehetett letörölni a vigyort az arcomról.
- Nem hiszünk neked! - szólaltak meg egyszerre.
- Rájöttem valamire este. Szerintem ő a lelkitársam. Lehetséges ez?! - sóhajtottam.
- Abszolút! Miért ne lehetne? - szólalt meg Berta.
- A játékban is nagyon össze voltatok hangolódva. - húzogatta a szemöldökét mosolyogva Boni. - Volt más is? - vigyorgott.
- Úristen! - nevettem el magam a kelleténél hangosabban.
- Mi a faszom... - dörmögött Desh a fotelben feszengve. 
- Bocsii! - kiabáltam oda neki, mire hallottuk, hogy Ati is felkelt.
- Sziasztok! Hello, hello! Nagyon-nagyon különös napra ébredtünk, ugyanis ez duplán jó fless. - megtámaszkodott az ajtófélfának. - Gergő írt, hogy kiadathatjuk a számot, persze, ha szeretnéd. - itt rám nézett - Valamint, a mai napon szabadok vagyunk Deshsel. A zenék elérték a majdnem végleges formátumukat az augusztusi albumhoz, nekünk már csak minimális teendőnk lesz vele. - odasétált hozzám és nyomott fejem bubjára egy puszit.
- Augusztusi album?! - kérdeztük egyszerre a lányokkal.
- Augusztus 10. - jött közelebb Desh és odakacsintott nekünk.