𝕥𝕖𝕧𝕒𝕘𝕪𝕒𝕫𝕒𝕝𝕒𝕟𝕪 | 𝔸𝕫𝕒𝕙𝕣𝕚𝕒𝕙 |

♡ address ♡

2022. 06. 21., kedd

Atival a hétfői nap folyamán nem firtattuk tovább a dal kiadásának témáját, viszont ahogy észrevettem, őt bővebben is érdekelte volna, miért is mondtam igent.
Alig múlt el reggel kilenc, a telefonom vadul rezgett mellettem. 
- Háló! - el sem olvastam, ki hív, csak magamhoz kaptam a készüléket. 
- Nagyon szép reggelt kedves Lea! - hallottam meg Ati bársonyos hangját.
- Szia... - nyögdécseltem fáradtan.
- Nincs lazsálás! Dolgozunk! Délutánra várlak! - jelentette ki határozottan.
- Mi van?! - reggel nem voltam elememben, hogy felfogjam miről beszél.
- A dalról van szó, ne csinálj úgy, mintha nem tudnád! - nevetett.
- Most keltem! - tettettem hisztizést.
- Tűzoltó utca 51. - ezzel le is tette a telefont.
- Ezt nem hiszem el! - dünnyögtem magam elé. Visszahívtam.
- Mondd, szívem! - hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Ugye tudod, hogy nekem van munkám? - kérdeztem, az ágyból kikelve.
- Ma nem tudna Berta bemenni? Kifizetem én a munkadíját! Kérlek! - kezdett el kérlelni, mint egy kisgyerek. - Kérlek! Kérlek! Ma szükségem van rád! - könyörgött továbbra is.
- Rajta múlik. - sóhajtottam. 
- Köszönöm! Te vagy a legjobb! - ezzel pedig újra rám vágta a telefont.
- Komolyan mondom ez hihetetlen! - morgolódtam, miközben kikerestem Berta telefonszámát.

- Szia! Mizu? - szólt bele. 
- Könyörgöm, ma menj be a szalonba helyettem! Kifizetem! - kezdtem bele köszönés nélkül.
- Attila? - kérdezte egy nagyot sóhajtva.
- Esküszöm, elmesélek mindent! - tettem ígéretet.
- A kulcsot dobd be a postaládába! Mikor indulsz? 
- Elkészülök, összepakolom, amire szükségem lehet és megyek. 
- Oké! Akkor várlak, tizenegyre beérek a szoliba! - ezzel pedig letette ő is.
"Mindenkinek szokása rám vágni a telefont?" - ilyen gondolatok jártak a fejemben. 

Felvettem a nyári, lenge köntösöm és főztem magamnak egy kávét a konyhában. Rágyújtottam egy cigire a lakás előtti folyosón.
Miután bementem, egy utazótáskát vettem magamhoz, amibe pakoltam váltóruhát, tusfürdőt, fogkefét, és pár dolgot, amit szükségesnek tartottam még. A kistáskámba pakoltam zsebkendőt, pénztárcát, irattartót, rágót és hajgumit. 
Kiválasztottam egy egyszerű szettet, ami egy fekete térdig erő biciklis nadrág volt egy fekete ujjatlan crop toppal. Az utazáshoz kényelmest szerettem volna, ennyi volt vele a célom. Meg persze, hogy ne süljek meg, mert aznap 35 fok volt. Szerencse, hogy az autóban volt klíma.
Tettem magamra szempillaspirált és egy kevés bronzosítót és pirosítót. Nem tudtam, Atitól mire számítsak. Hogy egyáltalán hány napot leszek, vagy megyünk e valahova, ezért tettem a táskámba a biztonság kedvéért pár sminkkelléket is.
Az előszobában felvettem a fekete conversem, és lekaptam a kulcstartóról a szalonhoz és az autómhoz tartozót. A zárból kivettem a lakás kulcsát, és bezártam. A lépcsőn alig tudtam lemenni, annyira nehéz lett az utazó táskám. 
Először pár utcával arrébb, Berta lakása előtt parkoltam le, és dudáltam. Nem jött le vagy az ötödik duda szóra sem, ezért megcsörgettem telefonon.
- Gyere már le, légy szíves! - szóltam bele a készülékbe.
- Jól van, buzikám. Még helyettesítselek is, futkározzak le én a kulcsért. A faszom! - ezzel kinyomta.
- Istenem! - csaptam le az anyósülésre a telefont. Még pizsamában vánszorgott le, az autó ablakán keresztül pedig átnyújtottam neki a kulcsot.
- Na, fizetek 3000/órát. Megfelel? - kérdeztem.
- Nem kell! - legyintett a kezével.
- Ne szórakozz! Oda fogom adni, amint hazaérek! - erősködtem. - Feladatod annyi, hogy légy szíves pucold ki a szolárium gépeket, a hallban söpörj össze! Aztán van még pár plakát az álláshirdetésről... - kezdtem el sorolni a teendőit. 
- Álláshirdetés? - kérdezett rá. 
- Aha. - ezzel le is zártam. - Na azokat a plakátokat tedd ki kérlek az ajtóra meg az ablakokra. Máshova már nem kell! Ha érdeklődne valaki ott a telefonszámom a plakáton is, de mondd el neki, hogy azon keressen!
- Van még valami? - sóhajtott.
- Más nincs, imádlak! - vigyorogtam. - Remélem Ati meg engem fog ma imádni! - nevettem.
- Jujuj! - vigyorgott. - Érezd jól magad! - dobott egy puszit. Felhúztam az ablakokat, beindítottam a klímát és útnak is eredtem Atihoz, Budapestre.