𝕥𝕖𝕧𝕒𝕘𝕪𝕒𝕫𝕒𝕝𝕒𝕟𝕪 | 𝔸𝕫𝕒𝕙𝕣𝕚𝕒𝕙 |

♡ VIP ♡

2022. 06. 09., csütörtök

Mellettünk felsórakozott még 2 srác és 2 lány. Sokat kellett várnunk, mire bemehettünk a színpad mögé, ezért szóba elegyedtünk egymással.
- Ti most vagytok először Azahriah koncerten, vagy már voltatok? - kérdezte az egyik srác, akinek a nevét a haverja által tudtuk meg, Krisztiánnak hívták.
- Először, de remélem, nem utoljára. - mosolyogtam. - Ha most bemegyünk, megtudjuk igazán, milyenek is. Reméljük nem faszfejek, és akkor tényleg nem utoljára. - poénkodni próbáltam, de jól sülhetett el, mert mindenki nevetett. A kínosabb rész ezután következett.
- Eredetileg úgy akartam szólni, hogy kedves emberek. - jelent meg Desh, mondandójához gesztikulálva kezével - De inkább úgy mondom, hogy kedves emberek és te. - nézett rám nevetve. Ő is értette a poént. A kordonokat, amik elválasztottak egymástól maga felé húzta, és beinvitált minket. Én voltam legelöl, ahogyan beléptem, mondandóm után kérdőn nyújtottam felé a karom, de szorosan magához húzott, majd mindenki mással is így tett. Ati a színpad mellett állt, szívta az iqost. Haboztam, odamenjek-e vagy sem, végül a bizonytalanságom miatt csak megálltam egy méterrel mellette. Berta megállt mellettem, és Krisztián is így tett. A többiek Deshsel tartottak a fedett helyre.
Mikor Ati elszívta a heetsét, lazán bedobta a szemetesbe és felém fordulva a karjai közé font. Mikor a koncert közben megsimította a kézfejem, azt hittem az a világ legjobb érzése, de ez volt az. Döbbentségem következtében csak pár másodperccel később helyeztem a karjaim a nyaka köré. Ezután magához szorított erősebben és simogatta a hátam. A vaku villanás miatt sejtettem, hogy Berta készített közben rólunk fényképet. Mikor elengedett Ati, odament Bertához is, hogy átkarolja, majd Krisztiánnal lepacsiztak. Hihetetlenül közvetlen volt, úgy éreztem, mintha ezer éve barátok lennénk.
- Sziasztok egyébként! - nevetett - Gyertek csak utánam! - intett nekünk. Bevitt minket a fedett backstage részbe, ahol ott volt már Desh a két lánnyal, Zorkával, Hajnival és Krisztián haverjával, Bercivel. A két lány Deshsel a kanapén foglalt helyet, Berci egy bőrfotelben ült. Ati leült a szemben levő kanapéra, és hirtelen felindulásból lehuppantam mellé. Berta leült a másik bőrfotelbe, Krisztián egy kis kör alakú szőnyegen foglalt helyet a földön.
- Ide is leülhetsz nyugodtan! - ajánlotta fel Ati a mellettem levő helyet, amit eddig ő birtokolt. Nem akartam, hogy más üljön mellém. Azt éreztem, hogy nekem vele kell lennem. Az aurája, az egész lénye, ami körbevette magával ragadott.
- Köszönöm, itt is megfelel. Maradj csak! - intett neki Krisztián, engem pedig egy megkönnyebbülés fogott el.
Mindegyükink bemutatkozott a két előadó srácnak is.
- Hát köszönjük szépen, hogy eljöttetek és megvettétek a VIP jegyet! - szolította fel mindannyiunk egyszerre Ati.
- Köszönjük a lehetőséget, hogy itt lehetünk! - fordultam mosolyogva felé. Karját a kanapé háttámlájára tette, és minimálisan a hátamhoz ért bőre felszíne. Elbambultam és kizárólag az járt a fejemben, hogy odáig vagyok érte. A szemem sarkából láttam Bertán egy félmosolyt felém nézve. Itt már tudtam, hogy tudta, mit éreztem azokban a pillanatokban.
Desh felkelt és három üveg Bombayel tért vissza.
- Na, ki kér inni? - nézett körbe. Atival egyszerre lendítettük a kezünk. A levegőben megfogta az enyém, és összekulcsolta sajátjával. Sikerült ott ismét zavarba hoznia, sóhajtottam egy nagyot, amin láttam, hogy elmosolyodott.
A két lány kiskorú volt, tizenhat évesek lehettek talán, ezért hamar el is köszöntek. Így maradtunk hatan akkor.
- Mi lenne, ha játszanánk valamit? - ajánlotta fel Berta. Tudtam, hogy ezzel valamire készül.
- Már megint. - mondtam halkan, és megforgattam a szemem. Ati rám nézett és valószínűleg emiatt vágott rá egy igent. Vagy csak túl sokat képzeltem bele? 
- Kérdezz-felelek! - üvöltött Desh.
- Én jövök! - tette fel a kezét Ati - Akitől kérdezek, utána ő kérdez valaki mástól. Egy körben mindenki csak egyszer! Ha nem akarsz válaszolni, iszol. - tisztázta le a szabályokat.
- Lea, hány éves vagy? - láttam, hogy tényleg kíváncsi.
- Ilyen egyszerű kérdéssel indítasz be? - cukkoltam.
- Tényleg érdekel, mert nem tudom eldönteni. - itt engedte el a kezem.
- 21 éves lettem előző héten. A születésnapi ajándékom volt ez a VIP jegy a nővéremtől és a barátnőmtől, aki szintén olyan, mintha a testvérem lenne. - mutattam Bertára.
- Desh, te hogyan tekintesz Atira? - közben belekortyoltam a ginbe.
- Én mindig azt mondtam, hogy nekem nincsen példaképem. De ez a srác a példaképem! A testvérem! - tette a szívére a kezét. Bertán láttam, hogy teljesen elolvadt.
Pár kérdésen még átestünk, amelyek egyszerűbbek voltak.

Eléggé meguntam. - dőltem hátra a kanapén, Ati pedig a vállára húzott engem.
- Egyetértek. - szólalt meg. Krisztián odasétált a hangfalhoz, és rácsatlakoztatta telefonját. Megszólalt Ati és Desh a hangszórókból.
- Bocsi, ez magától indult el. Ez volt az utolsó, amit hallgattam spotifyon. - kapcsolta le.
- Neee! - automatikusan jött ki a számon. Emiatt visszakapcsolta nekem a "miafasz"-t, amit mind a hatan végig énekeltünk, szinte üvöltve. Remek hangulat lett, beindultak a bulizenék és persze az italfogyasztás is...