2022. 06. 18., szombat
A vendégházba visszavezető úton Ati telefonja többször is csipogott.
- A faszom kivan! - csapta le maga mellé a készüléket.
- Mi a baj? - néztem rá, de tekintetem gyorsan vissza is szegeztem az útra.
- Redditen fent vagyunk már. Most írta Zsombor.
- Az mi a faszom? - álltam be közben a parkolóba.
- Egy alkalmazás, ahol szeretnek az embernek nem nevezhető egyedek más életéről csámcsogni, mert nincs sajátjuk. - felém mutatta a telefont, a képen mi voltunk. Egymás mellett álltunk a Tescoban, a kezünk pedig összeért. A fénykép felé azt írta a feltöltő, hogy "Azariah és az új nője".
- Legalább tudná leírni a neved. - forgattam a szemem. Ahogyan beléptünk a házba, kezünk tele volt mindennel. Gyanúsan csönd lett, ahogyan lepakoltunk a konyhában. A nappaliban egy üveg piával üldögéltek, és ahogyan néztek egymásra, látszott, hogy alig tudják visszatartani a nevetést.
- Gyanúsok vagytok ti nekem. - néztem körbe rajtuk.
A grillezőt a kinti raktárhelyiségből húztuk elő, fél órába beletelt, mire sikerült lepucolnunk, még úgy is, hogy mindenki kivette a munkából a részét.A sütögetés jól telt, de aggódtam, hogy alkoholmérgezés lesz tényleg a vége a bevitt ital mennyiségtől.
- Nem zenéltek kicsit? - nézett rám izgatottan Berta.
- Oh, azt hagyjuk meg a zenészeknek! - nevettem kínomban és Atiékra néztem.
- Szerintem jó lenne ránézni a mi dalunkra. - direkt kihangsúlyozta, hogy a kettőnkké és a combomra ütött finoman.
- Dalotok? - érdeklődött Boni.
- Semmi extra, csak a héten kaptam egy kis ihletet újra az íráshoz. - félénken a fülem mögé tűrtem a hajam, szinte remegett a kezem.
- Ez neked semmi extra? Ez szuper hír! - örült meg Boni.
- Ati is írt hozzá egy kis részletet. - itt ránéztem bíztatást remélve. Felkelt, és elindult az akusztikus gitárért, amit visszahelyeztünk eredeti helyére, a nappaliba.
- Mindjárt behangolom. - intett nekünk.
A húrokat elkezdte pengetni, én pedig bizonytalanul álltam neki az éneklésnek.Nem tudod mit akarsz mégis itt vagy
Ma az ész ami fékez csak itt hagy
Nem tudod mid vagyok de úgy nézel,
Előbújik a fény a sötéttel
Mi jön most kik leszünk mondd 'barátom'?
Mindig baj van...- Ez kész vicc! A szöveget is elrontom. - csattantam fel hirtelen. Ati gyorsan letette a gitárt, és elkezdte nyugtatásként simogatni a kezem.
- Nyugodj meg! Nagyon jó a hangod! Nagyon tehetséges vagy! Nagyon értesz ehhez! - kezdte el sorolni a szemeimbe nézve.
- Mi kell még Lea? - itt előhúzta telefonját a farmerje hátsózsebéből. Láttam, hogy ügyködik valamin.
- Belépek a privátomba, és indítunk egy liveot.
- Mit csinálsz? - csattantam fel újra. A többiek megszólalni sem mertek.
- Küldök egy meghívót a srácoknak. Gergőnek, a menedzserünknek. Zsombornak, Bálintnak,..
Ha nekem nem hiszel, nekik fogsz, és rájössz, hogy tehetséges vagy. - választ sem várva, az asztalon szenvedett a telefon kitámasztásával, de már előtte el is indította a liveot.
- Egy pillanat, csak balfasz vagyok szokásosan. - rendezgette a telefont, ami újra és újra eldőlt.
- Add ide! - kapta ki a kezéből Boni, akinek elsőre sikerült tökéletesen elrendeznie a telefont.
- Köszi! - ült vissza Ati az eddigi helyére. A liveban csak ketten látszottunk, a többiek a túloldalról szemléltek minket.
- Leával nemrég ismerkedtem meg. - gondolom ezt a bevezetőt az elején Gergőnek, Zsombornak és Fészeknek szánta, akik még nem ismernek személyesen. - Nagyon tehetséges a dalszövegszerzésben és az éneklésben egyaránt. Írtunk közösen egy dalt, amit szeretnénk nektek megmutatni. Arra gondoltunk, ha esélyesnek tartjátok kiadásra, mi szívesen kiadatnánk. - idegesnek tűnt, kezeit a gitár húrjain húzogatta. De kiadatni?! Erről egy szót sem ejtettünk előtte!
A gitárt egyszer csak elkezdte pengetni, és nekem időm sem volt felkészülni.Nem tudod mit akarsz mégis itt vagy
Ma az ész ami fékez csak itt hagy
Nem tudod mid vagyok de úgy nézel,
Előbújik a fény a sötéttel
Mi jön most kik leszünk mondd 'barátom'?
"Magamat mindig bajban találom"
Kerülj el mondjuk rég de nem bánom, ha elrontod ma is a világom...Próbáltam nem elrontani a dalszöveget, és a legjobb formám mutatni. Tartottam azon emberek véleményétől, akik a liveot nézték. És persze a nővéremétől is, hiszen először hallotta a szerzeményt. Ati része következett. Ahogyan nekiállt énekelni a hideg a hátamon is végigfutott.
Mi szolgáknak vagyunk jók, nem barátnak
Ne marasztalj nem hagyom, hagylak másnak,
Csak kérlek szólj rám ha már te mennél,
Talán nem vagyok más neked csak vendég
Mondd, hogy máshol lehetnél de inkább szenvednél,
Minthogy végleg odébb állj
Miattad kényelmet találtam itt lent
Ha még egyszer látlak elfelejtek én mindent
És tudom, hogy nem jó így és nem lesz így jó vége
De tudom, hogy hol talállak mindig ébren
Eskü máskor tovább lépek, van még ezer álmom,
Három éve magamnak építettem világom
És tudom, hogy csak én leszek, én tudom, kire várok oh
YOU ARE READING
𝕥𝕖𝕧𝕒𝕘𝕪𝕒𝕫𝕒𝕝𝕒𝕟𝕪 | 𝔸𝕫𝕒𝕙𝕣𝕚𝕒𝕙 |
FanfictionLea születésnapján felejthetetlen élményekkel gazdagodik. Megismerkedik Baukó Attilával, akivel már aznap érzik, hogy lelkitársak. Csak barátság fog működni kettőjük közt, vagy ennél többről van szó? A történet kitalált! Bármilyen egyezés a valóságg...