Hozzuk Helyre | ✔️

7. Az a pillanat

2021.05.02 (vasárnap)

—Ugye nem?—célzott arra az ijedt fiú, hogy volt e köztük intim viszony.

—Neem, sosem tenném meg egy ilyen részeg emberrel.—nyugtatta a portugál lány.

—Tényleg? Csak az a baj, hogy részeg? És az nem zavar, hogy kapcsolatban vagyok?

—Mégis velem voltál az éjjel.—húzta öntelt és önző mosolyra a száját a lány.

—Valószínűleg kevertek valamit a piámba, ennyire sosem rúgnék be.—gondolkozott el a pilóta.— S most pedig kérlek távozz a szobámból.

—Ugyan már...—közeledett hozzá a lány, s arcához akart érni, de a fiú elhajolt.

—Most!—szólt rá határozottabban. S ekkor összeszedte a cuccát a lány.—És erről ne szólj senkinek!—parancsolt még rá Lando.

A lány kisétált a szobából, s Norris kinézett, hogy megbizonyosodjon róla, hogy senki sem látta ezt. S el is könyvelte magában, hogy ez így is történt, csakhogy a szemfüles francia pilótánk rosszkor volt rossz helyen, s végignézte a lány kivonulását, csakhogy őt nem vették észre. Pierre hezitált, hogy felhívja e Ghabbyt, de úgy döntött, hogy majd inkább Norrissal beszél először.

A versenyen nagyon feszült volt Lando, s hiányolta barátnőjét. Csakhogy amit ő nem tudott, hogy barátnője semmit sem aludva, kisajtolva az összes energiáját, még visszasietett, hogy élőben lássa a barátja futamát. De csak a rajt után ért ki, így nem tudott beszélni Norissal.

Csodás hétvégét zárt a britt, a második hellyel. Boldog volt, de nem felhőtlenül, mert ott volt ami az este folyamán történt, s ez mardosta a lelkét. Viszont ezt nem mutatta ki a külvilágnak, csak magát ostorozta ezzel. Ahogy autójával beállt a méltó helyére, már várták ott őt; a csapattagok, s Esmey is Luisaval karöltve. Sajnos Ghabby nem tudta magát előre túrni, így hátulról szemlélte barátját, de büszkén. Míg addig, míg Lando egy olyan pillantás után ölelésbe vonta Luisinhát. Ghabby elképedve bámulta a történéseket, s tagadni nem tudta fájdalmát. Abban a pillanatban sok kérdés merült fel a lányban. Próbálta magát azzal nyugtatni, hogy biztosan csak összebarátkoztak ez a kis idő alatt. De nem bírta jól érezni magát a gondolataitól. Így Norris öltözőjébe menekült, hisz tudta, hogy előbb utóbb a fiú oda megy. Addig pedig a tévén követte nyomon az ünnepséget.

Igaza is lett, kicsivel később Lando betoppant az öltözőjébe, s meglátva a barátnőjét elképedt.

—Hát te?

—Meglepetés. Azt hiszem.—mondta csüggedten Ghabby. Nem tudta titkolni az érzéseit. Landonak előszőr nem is tűnt fel, csak miután megölelte. Ghabbynek nem esett túl jól ez a közelség, amit nem olyan régiben mással osztott meg.

—Héj, mi a baj kicsim?—fogta kézre a lány arcát.

—Semmi. Örülök neked, gratulálok.

—Ghabby...—tudta Lando, hogy van itt valami.—sajnálom, hogy nem köszöntem el, és, hogy nem értettem meg a te oldalad. Tényleg úgy sajnálom. Sosem veszem észre, hogy mennyi mindent megteszel értem, túl önérdekű vagyok. Meg sem érdemellek téged.—mondta a fiú, csakhogy most nem egy sablonos szöveget használt, hisz tényleg igyekezett bocsánatot kérni, csakhogy egy olyan miatt, amit Ghabby nem tud, s a fiú szeretné is, hogy így maradjon. Természetesen a lány megint a fiút helyezte előtérbe, s lenyelte az ő gondjait. S úgy tett, mintha teljesen rendben lenne minden.

Később még visszamentek a hotel szobába, hogy összepakoljanak, s haza utazzanak. Mint mindig, a lány pakolt a fiúnak. S nem találta meg Lando rózsaszín pólóját, amit úgy szeret a fiún. De kutatása közben olyat talált, amire ő sem számított. Egy kis női gyűrűt, amin egy delfin volt.

—Hát ez meg?—mutatta fel a fiúnak. A fiú hirtelen megijedt, s rögtönzött.

—Fogalmam sincs.—nézte meg közelebbről, s vér profin hazudott tovább.—Szerintem az egyik takarítónő-é lehet. Ugye nem gondolod, hogy...?—s elnevette magát.—Ne már Ghabbs.

—Nem, igazad van. Ne haragudj.—s ismételten elengedte a saját feltevését a lány.—Az ágy alatt volt, valószínű, már mi előttünk is itt volt. Majd leadom a portán.

—Arany szíved van.—nyomott egy puszit a barátnőjének.

—És a rózsaszín pólód?—villámcsapásként csapott a fiúba az emlék, mi szerint Luisa abban sétált el.

—Ö... azt nem hoztam.

—Biztos? Pedig úgy emlékszem.

—Tudod, hogy mások előtt nem szeretem hordani. Csak te szereted azt a pólót rajtam.—próbálkozott erősen a fiú, s a lány megint hitt neki.

A portán kicsekkolt a lány, míg barátja pár pilótával beszélgetett. Kezében szorongatta a gyűrűt, míg várt a recepciósra, de végül csak a kulcsot adta oda. S a gyűrűt zsebre vágta, egy megérzés miatt.