Hozzuk Helyre | ✔️

21. Öröm könnyek

2021.08.31

- Esmey? - nyílt nagyra a szeme Ghabbynek.

- Tudod mi a helyes válasz. - mosolygott a nővére, s megsimogatta a hátát. Talán életében először támogatta húgát. Ghabby visszafordult, s Landora nézett, aki nagyon megvolt ijedve.

- Bocsánat. Igen akarom! - mondta boldogan a menyasszony. Majd felhúzták a gyűrűket egymásra.

- Önöket házastársaknak nyilvánítom! És még mielőtt megcsókolná a feleségét, az Úr egy kis figyelmet szeretne kérni.

- Köszönöm. - mosolygott Lando, majd elővett egy papírkát, s belekezdett a beszédébe. - Nos kereken 10 éve van mellettem, ez az elbűvölő lány. - mutatott Ghabbyre. - Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy, De mégis hogyan? Hát magam sem tudom a választ, de kitartó egy teremtés az biztos. - nevetett a tömeg. - Megszeretném köszönni az itt összegyűlt emberek türelmét, hisz nem sokan tudták, hogy két esküvő is lesz. Sőt, még mi sem voltunk egészen biztosak benne, hogy Ghabby felveszi ezt a ruhát. Igaz Savannah? - megint nevetett a tömeg. - És külön köszönet a L'nor családnak is, hogy ilyen kevés időn belül is, ide tudtak jönni. Emma és Mark! Nektek a legnagyobb hálám, hisz egy csodálatos lányt neveltetek, mit kicsinyitek? A világ legtökéletesebb emberévé neveltétek fel a lányotokat. Aki már kész nő. - itt elérzékenyült mindenki. - Nagyon hálás vagyok, hogy anno hagytátok, hogy velem randizzon! Pedig már akkor is egy nehéz eset voltam.

- Na de most... - viccelődött Esmey, s mindenki nevetni kezdett.

- Igen, köszi sógor. Még egy valakinek köszönetet szeretnék mondani, s az Pierre. - Ghabby a név hallatán a tömeg felé kapta a meglepett tekintetét, s kiszúrta Pierret, ahogyan karöltve áll egy lánnyal, s büszkén mosolyog rájuk. - Nos Pierrel nem éppen volt felhőtlen a kapcsolatunk.

- Khmm...- köhögött Ghabbs.

- Jó. Egészen elviselhetetlenné tettem magam számára. Elég sok hülyeséget tettem, addig, ameddig meg nem értettem, hogy Ghabby miért van ennyire odáig a fiúért. Pierre! Te ott voltál neki, mikor én nem. Te sosem hagytad magára! Vigyáztál rá helyettem is, de sosem lépted át a határokat, amit én azt hittem, hogy megteszel. Köszönöm Pierre, hogy ilyen jó barátja vagy Ghabbynek, és nekem is. Téged hagytalak legutoljára, mert te vagy a legfontosabb - fordult arája felé. - és a legnehezebb eset is. - nevetett mindenki. - Ghabriella L'nor, ha meghallom ezt a nevet, menten elvesztem a fejem. Tudom, hogy sokszor önző voltam, és megnehezítettem az életed. Igazából tényleg nem tudom, hogy tudsz elviselni. - kacagta meg a tömeg Lando viccét. - Komolyra fordítva a szót. Tudom, hogy most nem a legkönnyebb neked, de segíteni szeretnék könnyíteni a terheiden. Ott akarok állni, s fogni a kezed minden pillanatban, a gyermekünk születésekor, s ha eljön az idő az utolsó lélegzetvételednél is fogni fogom a kezed. Ghabby, lehet, hogy egyszer elmész, de az én életemből sosem fogsz kisétálni. 10 év minden egyes emlékét őrzi a szívem. Tudom, hogy eddig önérdekű voltam, de kérlek had változtassak ezen. Mondjuk azzal, hogy elfogadom a döntésed. Elfogadom, hogy lesz egy közös gyermekünk, s egy közös boldogságunk. S amikor, te egyszer csak elmész, s rám hagyod a babánkat, én büszkén, s boldogan fogom őt nevelni, pont olyanná, mint amilyen te vagy. - minden ember szeme könnyes volt. S Lando hangja is be-be remegett. - Egyetértek veled. Az élet nem igazságos, s te nem ezt érdemled. De, ha már így alakult, szeretném ezt veled végig csinálni. Hogy most végre én vigyázhassak rád, én ápoljalak, s én tegyek a kedvedre. A világ legboldogabb emberévé tettél most, én feleségem! Kérlek had tegyelek, én is legalább ilyen boldoggá téged. S végezetül, amit már annyiszor megkaptunk: Mert nekünk, ez egy életre szól. Szeretlek Ghabriella L'nor! - csókolta meg a síró feleségét, a hasonló állapotban levő Lando.

- Szeretlek te kis hülye! - suttogta a csókukba Ghabbs, miközben mindenki könnyt hullajtva állva tapsolt, s éljenzett az ifjú párnak.