2022.08.31
- Gyere! - nyitott ki egy ajtót Savannah a lakásban.
- Sav? - nézett kérdőn Ghabby. Ugyanis pontosan az a ruha volt felakasztva előtte a szobában, amit Savannah ruhapróbáján kiszemelt.
- Átvehetnéd. - mosolygott a cinkostárs.
- Persze. Mit keresnék én egy menyasszonyi ruhában a te esküvődön? - nevette el magát a francia.
- Csak vedd fel! Semmi extrém nincs ebben a ruhában. Észre se fogják venni. - próbált köríteni.
- Még mindig gyönyörű. - fogta meg a ruhát a divattervező, s kissé ámulatba ejtette. Egy testhez passzoló, hosszú fehér ruha volt, melynek váll pántjai levoltak ejtve. Egyszerű volt, de tökéletes, ez fogta meg Ghabbyt is.
- Látom mennyire odáig vagy érte.
- Igen. De nem vehetem fel.
- Nem akartam veled ezt csinálni, de te kényszerítesz rá. - zárta be az ajtót kívülről. - Majd, ha átvetted kijöhetsz. - mosolygott a folyosón Savannah.
- Na ne csináld már. - próbálta kinyitni az ajtót Ghabby, de nem sikerült. Hosszas gondolkodás után csak átvette a ruhát. S a tükör elé állt. - Tökéletes. - mosolygott, ahogy végig simított testén. Teljesen odáig volt ezért a ruháért. - Átvettem! - jelentette a barátnőjének, mire ajtót nyitott.
- Uram isten Ghabby! - tette a szája elé a kezét. - Mintha rád öntötték volna. Gyönyörű vagy!
- Köszönöm Savannah. De ebben nem mehetek ki. Ez túl...
- Tökéletes. - vágott bele a feleség.
- Nem ezt akartam mondani, de valóban az ez a ruha.
- Nem csak a ruhára mondtam.
- Na mi van már? - rombolt be a szobába Flo is. - Uram isten Ghabbs! - hatodott meg a lány. Tökéletes vagy!
- Látod? Mondtam. - ejtett egy önelégült mosolyt Sav.
- Gyertek! Mindenki titeket hiányol már. - tért a lényegre Flo.
- Gyere Ghabbs! - nyújtotta Savannah a kezét, s a francia el is fogadta.
- Örülök, hogy eddig elhúztad az időt. - mondta a folyosón sétálva a brit.
- Igen. Így lett pont jó minden. - nevettek össze Savannahval.
- Ti meg miről beszéltek? - a lányok gyanúsan hallgattak. - Lányok!! Mi folyik itt? - állt meg a kinyitott kijárati ajtó előtt Ghabby, de nem előre nézett, hanem a lányokat fürkészte maga mellett. Mindkét lány nevetni kezdett, s előre biccentette fejét, jelezve Ghabbsnek.
Ghabby előre nézett, ki a kijáraton, ahol ott várta az apukája, majd észrevette, hogy vendégek a helyükön ülnek, és az egyenesen az oltárhoz vezető út végén Lando áll a pap mellett.
- Mi történik? - kérdezte lesokkolódva Ghabbs.
- Innentől átveszem. - karolt Mark a lányába. - Köszi lányok. - mosolygott, s elkezdett Lando felé sétálni a lányával az oldalán. Ghabby még mindig nem tért magához. Ámulva bámulta a vendégeket, főleg az újakat; az édesanyját, a két testvérét, és Lauret a kicsikkel. Mire észbe kapott, már Lando közvetlen előtte volt, s a kezét nyújtotta felé, amit kis habozás után el is fogadott.
- Titeket egymásnak teremtett az élet. Szerencsések vagytok! - passzolta át a lányt a versenyzőnek, s halkan odasúgta nekik.
- Mi történik Lando? - kérdezte némán a francia.
- Hát nem egyértelmű? - nevetett a brit. Majd a pap belekezdett.
- Azért gyűltünk ma itt össze, hogy tanúi lehessünk Ghabby és Lando, eme gyönyörű pár egybekelésének. - mondta a pap. Mire Ghabby Lando fele kapta a tekintetét. Meglepődött, s megijedt egyszerre, de végül csak elengedett egy mosolyt, miután Lando boldog arcára nézett. Ghabby elkezdett gondolkozni, s addig-addig agyalt, még eljött a lényeg.
- Lando Norris! Elfogadja Ghabby L'nort hites feleségéül? Szeretni fogja egészségben, betegségben, amíg a halál el nem választja? - tette fel azt a bizonyos kérdést a pap.
- Igen! - válaszolta határozottan, és a legboldogabban Lando, mire Ghabby csak zavarodottan ránézett.
- És Ön Ghabby L'nor. Elfogadja Lando Norrist hites férjéül? - minden szempár Ghabbyre szögeződött, amit a lány érzett is.
- Én... én... - habozott. Majd megérintette a hátát egy bizonyos személy, s ennek hatására hátra fordult s a szemébe nézett meglepetten.
YOU ARE READING
Hozzuk Helyre | ✔️
FanfictionGhabby és Lando általános iskola 6.osztálya óta alkotnak boldog és elválaszthatatlan párt. De az új évben minden megváltozik. Lando kifordul önmagából, és meglepő dolgokat művel. A barátnője pedig, csak tűr. De egyszer mindenkinél elszakad a cérna...