To Bleed <Jikook> [{BEFEJEZETT}]

/2.fejezett/* Sajnálom*

Jungkook és Rm kivételével mindannyian meglepetten bámultak Yonngira.

- Sajnálom Jimin. Kívácsi voltam az erődre. Kár volt kételkednem,  mert iszonyat erős vagy. Ez nem azt jelenti,hogy jajj , de kedves leszek veled. - Forgatta meg a szemét.

- Kösz bazd meg. Nem is kérem a kedveségedett se azt,hogy bocsánatot kérj,mert rád nézek és tudom a gondolat meneted. Remélem egyszer majd rájössz a tetteidre, csak a fiúk miatt kegyelmezek meg neked. Tudom,hogy ha nem lennél nekik nagyon rossz lenne és ahogy  Taeyunng mondaná,  ,,nem teljes a csapat". - Ránéztem V re. Ő barátian rám kacsintott.

- Kösz. - Mondta Yoongi.

- Azt hiszem most hagylak pihenni. Csá.- Kimentem a konyhába. Kinyitottam a hütőt hátha találok valami ehetőtt, de ,csak vér tasakokat láttam. Át futott az agyamon,hogy iszok azokból, de szerintem Jungkook kinyírna.

- Igen Szívem jól gondolód.- Megölelt hátulról az adott személy. Muszály lessz megszoknom az új életem. Ma mi mindenem mentem keresztűl. Életembe nem volt részem ennyi élményben mint ma.

- Hát azért nem, de igyekszem. Gyere mennyünk az irodámba. Csak téged engedlek be oda szóval érezd magad megtisztelve.- Megszívta a nyakamat. Fasza! Nem elég,hogy így is tarka tehén vagyok ,még tarka tehénebbé tessz.    Kiröhögött.

- Na ne röhögj ez az igazság! Okés  megtisztelve érzem magam.- Fordultam meg,hogy vele szembe legyek.  Megfogta a kezemet. Sétáltunk fel a lépcsőn ,majd a legfelső emeleten egy fekete ajtóhoz vezetett. Kinyitotta előttem. Bent hatalmas íróasztal, szék foglalt helyet középen, háttal az ajtóhoz. Tisztán kilehet nézni a hatalmas ablakon amere az íróasztal van fordítva.  Jobb oldalon könyvespolcok sorakoztak,rajtuk  régi vastag könyvekkel. Ball oldalon egy  fekete kanapé foglalt helyet. Nem lepödtem meg már, hogy minden fekete. Igen és még az asztal szélén levő rózsa is fekete volt. Beljebb merészkedtem. Közben a hatalmas tájat néztem ami nagyon győnyörü. Az erdőre látunk rálátást. Az benne a legjobb,hogy egy hatalmas dombon vagyunk. Szakadt kint az eső. Sokan nem tudják,de én imádom az esős időjárást. Olyan megnyugtató. Reggel még nem esett az eső.

- Igen én is ,nagyon szeretek itt lakni. Imádom a kilátást. Szerencséd,hogy én is imádom az esőtt. Azért is Korea legesősebb területén vettem házat.- Karolta át derekam,majd az állát a válamra helyezte.

- Nagyon örülök neki. De nem értelek Jungkook. Azt hittem,hogy a démonok nagyon gonoszak. De ti/ te nagyon barátságosak és szimpatikusak vagytok nekem. Meg néha furcsállom a közeledésed. Nem azt mondom,hogy ne csináld, csak  kibaszott fura egy démontól. Nekem már az is nagy szó ,hogy hozzám szóltok.- Nem mertem szemeibe nézni. A polcon lévő könyveket bámultam.

- Jajj Jimin. Te is demón vagy. Félig démon. Én téged nagyon tisztellek sok ok miatt. Sokszor vagyok és leszek is durva és bunkó veled, de ne tagad te is nagyon bunkó és durva tudsz ám lenni. Nem tudom hogyan fogod a hatalmas erődet irányítani. Segítünk mindenben. Nagyon örülök neki,hogy engeded a gesztusaimat. Tudom min mentél keresztűl. Én sajnálom. Tudod én ,csak az öngyilkosággom miatt kerültem a pokolba.  Én voltam valamikor jó ember is, de szerintem rossznak lenni sokkal izgibb. - Pervezen nézett rám.

- Nagyon köszönöm az öszinteséged.- Meghajoltam elötte.

- Te itt ne hajolhass nekem. Gyere dolgoznom kell. Nézheted.- A fejével biccentett a dolgozó  asztal felé. Mint a jó nevelt kislányok követtem. Megmondtam,hogy nagyon fogom tisztelni bárhogyan is bánik velem. Leült majd az ölébe húzott.

- Engem ne tisztelj babám, csak a tüzzel játszól! - Mutató úját felém emelte.

- Már hogyne tisztelnélek. 10000× többet ér a te apartmanod  mint az én lerobbant albim. Mindig is tiszteltem a nagyobb rendű embereket, de a bunkóságot és az erőszakot már én sem bírom elviselni.  Na a tűzz szempontjából inkább ne mond semmit. Majdnem felgyújtottam a lakásod.- Nevettem el magam jó ízűen. Ő is.

- Jajj te gyerek. Én is megerőszakoltalak! - Bekapcsolta Macbook ját.

- Honann tudod ,hogy az erőszak volt? Meg amúgy is a gazdám vagy és elég sokszor fogod azt velem csinálni úgy hogy muszály lessz megszoknom.- Néztem szemébe.

- Igaz. Miért te élvezted?- Nézett rám a szokásos vigyorával. Most én is bevetettem pervez mosolyomat.

- Mivan ha igen?- Ágyékára ültem ami eléggé merev volt.

- Jól meg.. leszel.. büntetve. - Hírtelen felpattant és lehúzta nadrágom az álsommal együtt. Hátra  fordított és ő is lehúzta bokáig bőrnadrágjá.

- Szívem. Eskű gyors menet lessz, csak mert már a tűzes akciód miatt olyan merev a farkam mint egy villanyoszlop.- Belém nyomta farkát. Nem fájt,mert már elég tág voltam.  Mozogni kezdett bennem.  Sóhajtottam, de nem mertem nyögni. Mi lessz ha meghalják a többiek. Nem szeretnék elöttük még jobban le égni. Így is már szó szerint égett a pofám.

- Nyugi min... -hegyük falon van hangtompító.- Teljesen bennem volt. Eddig bírtam egy hatalmasatt nyögtem. Elkezte csókolgatni a nyakamat. Hírtelen örült tempót váltott.  Megtalálta azt a bizonyos pontott,mert kurva nagyot nyögtem. Amikor arra  a pontomra koncentrált és ,csak ott  baszott  azt éreztem a felhők felett járok.  Azt éreztem mindjárt itt a vég.

- J....k. m...mm...mindjárt.- Ennyit bírtam kinyögi az élvezettől. Úgy  láttom és éreztem ,hogy Jungkook is most élvezett el.

SZIASZTOK!!

Pusza😘

Nagyon hálás vagyok,hogy elolvastad.❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤