To Bleed <Jikook> [{BEFEJEZETT}]

/4.fejezett/ * A bál napja [2.rész]*

Nem sokára megérkezett az említett italokkal. Ideadta nekem és helyet foglalt a mellettem lévő székre.

- Köszike!- megköszöntem a fáradtságát.

- Nincs mit szívem.- a kezemre csókolt. Belekortyoltam az édes és enyhén keserű ítalba. Nekem nagyon ízlet.

- Jungkook!

- Igen?

- Látsz még a fejembe?- Kérdeztem kíváncsian,mert mostanába nem nagyon reagál a gondolataimra.

- Persze, ez már őrök marad. Te idéztél meg, szóval tiéd vagyok a szabály szerint,de én baszok a szabályokra tudod jól kincsem.- kezét a nyakán összekulcsolta. Kényelmesen elhelyezkedett. A nagy tömegben megpillantottam Lisa barátomat, aki szintúgy észrevett. 1 pillanat alatt előttem teremt. A leírtak alapján mindenki ,,vámpírosan" képzeli el a démonaikat. Utalatók a geci gyorsaságra és a vérivásra. A 21.századi vámpírok, csak állativérrel táplálkoznak és a szeműk lila nem pedig piros. Onnan tudom,mert a mai nap már a 3. vámpírral találkoztam és hát megmaradt bennem. Csak a gyorsaság közös bennük.

- Úristen Jiminem, de megváltoztál!- Ölel magához Lisa.

- Szia Lisa te is. Nagyon jól áll a szürke haj.- Dicsértem meg . Tényleg nagyon jól áll neki a szín.

- Köszönöm szívecském. Szia Jeon, téged is már régen láttalak. Meséljetek.- ült le mellénk.

- Szia Lisa, én is szintúgy.- kezettgogtak.

- Mesélsz te,vagy meséljek én?- Kérdeztem meg a gazdám.

- Meséli te szívem. Nekem amúgy is beszélnem kéne a vendégekkel, meg persze üdvözölnöm.- Nevetett fel kínjában, majd itthagyott minket.

- Szívem?- lepődött meg hirtelen a lány.

- A párom is.- A fülébe súgtam,hogy ne halja senki,csak ő.

- Ijjjjjj- ugrált örömébe. Én egy jót mosolyogtam a gyerekes tettén.- Lalisa mindig is gyerekes típus volt. Amikor vele voltam jó kedvem volt. Azé Taeyunngal is, de ők ketten mindig megnevetettek, addig amíg nem lépet be az életembe : Namjoon,Jin,Hoseok, és Jungkook. Már ők is hamar eltudják érni.

- Na csöndben. - Csitítottam le a lányt.

- Volt már szex?- Kérdezte pervez tekintettel.

- Ha te tudnád hányszor.- Rákacsintottam.

- Ki volt felül?- full komolyan kérdezte.Nem bírtam nem elrőhögni magamat.

- Szerinted ki?- egyértelműen kérdeztem.

- Jk?-bizonytalanul kérdezte.

- Persze. Ez egyértelmű szerintem. - kezdtem zavarba jönni a tabu kérdésektől.

- Mondjuk igaz. Neked nagyobb segged van ,mint nekem és gondolom nagyobb Jk fasza a tiédnél. Nem bántásból mondom.-Szivére tette a kezét.

- Tudom,hogy érted . Igazat mondasz. - Rámosolyogtam.

- Amúgy veled mizu?- érdeklődtem.

- Semmi különös unom a bárt. Mostanában ugye Taeyunng se jár be és így nehéz. Próbálom megoldani,de inkább megkapom a ti feleiteket. 1 200 000 ₩ viszek haza. A tiéd csak 231₩. Komolyan annyiból éltél meg?- Kérdezte szomorúan.

- Aha. Muszály volt.- sóhajtottam egyet kínomban. Nem hittem volna,hogy rá fog jönni.

- Miért nem szoltál nekünk? Segítettünk volna.- szomorodott el.

- Nem akartam senki terhére lenni.- Adtam rá egyszerü választ.

- Te gyerek! És Jeon már magához csatolt?- Kérdezte kíváncsian.

- Nem értem mire célzol. Mi az a csatolás? - érdeklődtem. Nagyon felkeltette a figyelmem.

- ömm..mind1. Majd megtudod.- megveregette a válam. Hirtelen ott teremt mellettünk a párom. Iszonyat hálás voltak neki,hogy végre itt van. Nem akartam volna Lisának többet mesélni. Elég volt,csak ennyit kikotyognom.

- Na megjöttem. - A számra puszilt.

- Szerintem én most megyek. Örülök a találkozásnak. Csáó!- Elfutott fénysébességgel. Legbelül iszonyatosan boldog voltam , mert nem kérdezz, de azért fog hiányozni.

- Tudom, hogy alig vártad már az érkezésem. Ennyire bírtam sietni. Gyere mennyünk sétálni.- megragadta a karomat és kisétáltunk a hatalmas épületböl. A kertbe mentünk. Vagyis a hatalmas sövény úton.

- Mai nap fontos lessz szánomra és neked is. Nem tudom már elképzeli nélküled az életem. Már nagyon hozzám nőttél. Nagyon szeretlek, ugye tudod. - Összekulcsolta ujjainkat, miközben a szemebe nézett.

- Én is szeretlek nagy démonkám. Már nagyon izgatott vagyok.- Kezdtem türelmetlenkedni. Lassacskán a szökőkúthoz értünk. Leültünk az egyik fa padra.

- Mi az a csatolás?- Kérdeztem kíváncsian a gazdámtól.

- Mi a?- lepődött meg. - Ezt meg ki mondta neked?- Kérdezte.

- Lisa mondta, hogy magadhoz csatoltál- e. - nyugodt hangnemben mondtam.

- Ja. Hát majd megtudod. Kérlek add ide a csuklód. - kérte. Nem félek tőled szóval habozás nélkül átnyújtótam a csuklóm. Elővett egy bicskát és végigvágta a csuklóm, majd a sajátját is. Körbetekerte egy fehér madzagal a megvagott csukloinkat.

- Ha a görcsig ér a vérünk , na akkor leszünk egymáshoz csatolva. Onnantól fogva nem lehetünk távol egymástól, nem hazudhatunk egymásról ,mert ha ezeket nem tátjuk be, akkor az egyikőnk meghal. Sosem tudjuk,hogy ki fog elhunyni. Iszonyatosan szeretlek.- megcsókolt. Bekönyeztem a szép szavak hallatára. Egyszerüen imádom ezt a pasast. Körbe sétáltuk az egész kertett, közben beszélgettünk. 30 perc múlva már egymáshoz voltunk csatolva. Megünnepeltük egy pezsgővel és persze a záró táncal. Keringőztünk. A legszebb az egészben, csak annyi,hogy nem tudok mai napig keringőzni. Bevallom még sosem próbáltam,csak azon az estén. Éjfélre járt az idő . Mindenki az otthonába ment, mi meg aludni,mert majdnem elájultunk. Magamba vagy 6× megköszöntem szerelmemnek ezt a csodás estét.

Remélem tetszett. Igyekszem rakni a részeket!!!❤💗💗❤💗❤💗💗❤❤💗❤💗💗❤💗❤💗💗❤❤💗💗💗❤💗